Pancsova már 1960 óta küszködik környezetvédelmi gondokkal, amikor is megkezdődött a déli ipari terület kiépítése (NIS – Pancsova kőolaj-finomító, Petrohemija, Azotara). Az ipari területekkel járó gondokon belül a legnagyobb probléma – amelyről a sajtó is rendszeresen beszámol – a levegőszennyezés.
Legutoljára novemberben olvashattunk arról, hogy Pancsován megemelkedett a légszennyezés mértéke. A város vezetése azonnal az illetékes szervekhez fordult, hogy tegyenek valamit a szennyezés csökkentése érdekében. Azonban ez nem az első eset. Arról, hogy a környezetvédelem terén milyen gondokkal küszködik a város, Vesna Martinović polgármesternél érdeklődtünk, aki kérdéseinket továbbította az önkormányzat környezetvédelmi titkárságának. A kérdéseinkre adott válaszokat tartalmazó levelet Olga Šipovac, Pancsova önkormányzatának környezetvédelmi titkára írta alá.
– Mint ismeretes, Pancsova legégetőbb gondja a légszennyezés. A pancsovai ipari létesítmények 1999-es többszöri bombázása növelte az ipari terület szennyezettségét, a légszennyezettség mellett pedig fokozottabb lett a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége is, amelyeket a mai napig sem szanáltak.A pancsovai légszennyezés oka tulajdonképpen az, hogy a szóban forgó területen nagy számú vegyipari üzem található, azok közel helyezkednek el a lakott területekhez, nincsenek közöttük védelmet biztosító zöld övezetek, valamint az üzemek az uralkodó széljárásban helyezkednek el, vagyis a szél közvetlenül a településre fújja a szennyezett levegőt. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a szóban forgó üzemekben elöregedtek a berendezések, elavultak a gyártási technológiák, és az elmúlt időszakban nem fektettek be semmit sem ezen eljárások fejlesztésébe. Aggasztó a veszélyes anyagok fokozott jelenléte az ipari területen, így állandóan fennáll a lehetősége, hogy bekövetkezzék egy nagyobb vegyi baleset, továbbá gondot okoz a veszélyes hulladékok ideiglenes raktárakban és ideiglenes depóniákban való tárolása, valamint a városon keresztüli szállítása is. Mindezek mellett Pancsova más ipari városokhoz hasonló gondokkal is küszködik. Ezek között ki kell emelni a felszíni vizek kommunális szennyvízzel való szennyezettségét (Duna, Temes, Nadel, Ponjavica) a városi csatornarendszer és szennyvíztisztító hiánya miatt, de óriási gondot jelentenek a város területén nagy számban található emésztőgödrök is. Ide kell még sorolni a kommunális hulladék kezelésének gondját is, hiszen a városi depónia lakott területen helyezkedik el, valamint rengetegillegális szemétlerakó helyet is lehet találni Pancsován.
A híradások szerint Pancsova legégetőbb gondja a légszennyezés. Milyen szennyezésről beszélhetünk pontosan?
– A rendelkezésre álló adatok és a kutatások alapján a legtöbb gondot a szuszpenziós részecskék, vagyis a szálló por – a levegőben lebegő, majd leülepedő szilárd és cseppfolyós anyagrészecskék – és a benzol (C6H6 – a legegyszerűbb aromás szénhidrogén) jelentik. Pancsova város 2008-as évi környezetvédelmi jelentése szerint, amelyet a tartományi környezetvédelmi titkárság készített el, csökken a levegő benzoltartalma. A benzol (vérképzőszervi méreg, rákkeltő hatású) színtelen, jellegzetes szagú folyadék. A kőszénből gyártott koksz és világítógáz mellékterméke, de főleg a kőolajipari munkálatok folyamán (gyártás, tárolás, égetés) kerül a levegőbe, valamint a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik fő forrását. A benzol levegőbe jutó mennyisége függ a szél irányától, erejétől, valamint a napsütéstől és a hőmérséklettől is. Kedvező időjárási viszonyok esetén, vagyis amikor lassú a széljárás és magas a légnyomás, a leglassabb a benzol és a levegő keveredése. Megnyugtató viszont, hogy a távjelző automata monitoring rendszer mérései szerint a levegőben található benzol éves koncentrációjának átlagértéke folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Hertelendyfalva mérőhelyen például 2005-ben köbméterenként 9,5 mikrogramm, 2006-ban 6,7 mikrogramm, 2007-ben 4,1 mikrogramm, 2008-ben pedig 3,6 mikrogramm volt a levegő benzoltartalmának éves átlagértéke. Ugyanígy csökkent a levegő egy órás maximális benzoltartalma is az előző évekhez képest.
A benzolon kívül a szálló por is nagy gondot jelent?
– A szálló por – más néven a PM10 – a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcsék, vagyisa levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. A szálló por forrása a közlekedés, az ipari tevékenységek, a háztartási szén és fatüzelés stb. Ezek a részecskék a leggyakoribb hordozói a toxikus, fémes vegyületeteknek és az aromás szénhidrogéneknek. (A szálló por hosszú távú hatásai közé lehet sorolni a szív- és érrendszeri-, a légzőszervi betegségeket, valamint a tüdőrákot is – a szerző megj.) Ennek ellenére Szerbiában nincs meghatározva a levegő szálló portartalmának határértéke, nem rendezi a jogszabály. Az Európai Unió szabályrendszere szerint a PM10 napi értéke köbméterenként maximálisan 50 mikrógramm, ezt éves szinten csupán 35-ször lehet túllépni és az éves átlagérték nem haladhatja meg köbméterenkénti a 40 mikrogramm határértéket. Hertelendyfalva mérőhelyen összesen 104 napon keresztül, míg Tárcsómérőhelyen 117 napon keresztül mértek a napi határérték feletti szálló por koncentrációt. Ugyanakkor az éves átlagérték Hertelendyfalva mérőhelyen köbméterenként 45,4 mikrogramm, míg Tárcsómérőhelyen 49,5 mikrogramm. Mindezek mellett 2008-ban határérték átlépést jegyeztek fel a levegő szénmonoxid, ammónia és kén-hidrogén tartalmában is. De több ízben panaszkodik a lakosság is a légszennyezés miatt, kiváltképp a kellemetlen szagok miatt.
Mit kellene tenni, hogy a pancsovai polgárok számára élhetőbb legyen a város környezete?
– Ahhoz, hogy Pancsova területén jobb életminőséget tudjunk biztosítani, elengedhetetlen feltétele, hogy az illetékes minisztériumokkal és a szerb kormánnyal intenzívebb együttműködést alakítsunk ki és elkészíthessük azokat a környezetvédelmi akcióterveket, amelyekkel többek között a kőolaj-finomító, a Petrohemija és az Azotara vegyi üzemeket korszerűsítenénk, így csökkentve a szennyező anyagok kibocsátását a megengedett értékek alá. Az illetékes minisztériumoknak emellett ki kellene jelölnie egy területet, ahol a veszélyes hulladékok feldolgozásra kerülhetnének, valamint szanálni kellene a déli ipari terület felszín alatti vizeit is. Ugyanakkor kivitelezésre vár a város által még 2004-ben elfogadott helyi környezetvédelmi akciótervbe foglalt feladatok egy része is, amely céljai között szerepel vegyi balesetek védelmével foglalkozó akcióterv elkészítése, a város csatornarendszerének és víztisztítóművének megépítése, zöld sávok létrehozása a széljárás csökkentése céljából, de a földgáz-infrastruktúra, a távfűtés fejlesztése is.
Mit sikerült eddig megvalósítani?
– A szerb kormány 2006-ban hozott egy határozatot, miszerint lépéseket kell hozni a légszennyezés pontos felmérése és az azzal kapcsolatos megfelelő intézkedések bevezetése érdekében. Figyelembe véve, hogy a meteorológiai folyamatok nagyban befolyásolják a légszennyezés mértékét, a határozat kitért arra, hogy Hertelendyfalva mellett – ugyanis ez a település helyezkedik el legközelebb az ipari zónához – meteorológiai állomást kell állítani. Ezt még a szóban forgó évben létre is hozták, azóta a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet napi rendszerességgel küldi a jelentéseket a vegyi üzemeknek és a tartományi környezetvédelmi titkárságnak is. A jelentésnek köszönhetően a kőolaj-finomító és a Petrohemija az időjárási helyzethez viszonyítva irányítja a termelését. Ugyanakkor az üzemek is létrehoztak különböző akcióterveket, amelyeket különböző dinamikával be is tartanak. A légszennyezés napi követése érdekében a város saját költségén létrehozott egy négy mérőállomásból álló monitoring rendszert. Amennyiben a rendszer a megengedett határértékeknél nagyobb értékeket mér, azonnal jelentjük ezt a tartományi környezetvédelmi titkárságnak, az pedig a köztársasági szerveknek. Ezzel a rendszerrel folyamatosan felügyeljük a déli ipari zónában elhelyezkedő üzemeket, valamint a rendszer segítségével számos olyan környezetvédelmi akciótervet hoztunk létre, amelyek segítségével sikeresen csökkentettük a légszennyezést. Mindezek mellett Pancsova költségvetése egy részét a helyi környezetvédelmi akcióterv kivitelezésére fordítja, valamint tavaly létrehoztunk egy munkacsoportot is, amely figyelemmel kíséri a környezetvédelmi helyzetet és a folyamatban lévő akcióterveket. Azonban a novemberi többnapos légszennyezés után a munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy felül kell vizsgálni Pancsova általános akciótervét, valamint megerősítésre került, hogy az akciótervek határidejének be nem tartása mellett a legnagyobb gondot a pénzügyi eszközök hiánya okozza.
