Amennyiben valaki belekukkant az Közigazgatási és Önkormányzati Minisztérium honlapján található szerbiai pártok jegyzékébe (http://www.drzavnauprava.sr.gov.yu/pages/registar.php), valószínűleg megdöbbenten tapasztalja azt, hogy mennyi párt is létezik (legalább is papíron) országunkban.
No de kezdjük elölről. A politikai pártok gombamód történő elszaporodása az 1990-es években kezdődött, amikor is az egykori Jugoszláviában is beköszöntött a többpártrendszer. Az addig szocialista öntudatban nevelkedett ország lakossága úgy tűnik, komolyan vette a rendszerváltozást is, mivel robbanásszerűen megsokasodtak a különböző ideológiákat valló politikai szervezetek.
A minisztérium jegyzéke szerint jelen pillanatban 409 aktív politikai szervezet tevékenykedik, többek között olyan, valljuk be őszintén, igencsak érdekes elnevezésű pártok, mint a Nagy Rock'n'Roll Párt, Nemzeti Számítógépes Párt, de itt van még a Szerbiai Sportkedvelők Pártja, Természet Törvényeinek Pártja, a Keresztény Környezetvédelmi Mozgalom stb., amelyeknek a programjára személy szerint nagyon kíváncsi lennék, már ha lenne e szervezeteknek nyomuk máshol is, nem pedig csak a jegyzékben.
A szakértők szerint a szerbiai pártok tömkelege elsősorban a rendszerváltás utáni nekibuzdulásnak köszönhető, amelyet legtöbb ilyen „postafiók mozgalom” esetében valószínűleg óriási csalódás követett. Egyébként az utóbbi időszakban úgy tűnik, hogy visszatért a politikai – vállalkozói kedv, mivel 2007 óta ismét megnövekedett az önjelölt politikai vezetők száma. A tavalyi év folyamán és 2008 első két hónapjában 50 új párt alakult meg jobb sorsra érdemes pátriánkban, bízva abban, hogy egyszer ők is tűzközelbe (értsd: kényelmes fotelbe) kerülhetnek.
NEM CSAK BALKÁNI HOBBI
Az ember azt hinné, hogy a politizálás, illetve a pártalapítás kizárólag balkáni hobbi, pedig szó sincs erről.
Magyarországon, három évvel ezelőtti adatok szerint 197 párt van bejegyezve. Itt is találkozunk igazi ínyencfalatokkal, mint mondjuk a Sportolók és Sportkedvelők Pártja, Munkanélküliek, Csökkent Munkaképességűek és Létminimum Alatt Élők Pártja, Magyar Republikánus Szegények Pártja, Magyar Nemzeti Kisemberek Pártja, Magyar Autósok és Motorosok Pártja, Földlakók Élet–Igazság–Béke–Szabadság Pártja, Választó Polgárok Szövetsége stb.
Az Egyesült Államok pedig nem hiába nevezi magát a demokrácia bajnokának. Itt mintegy 70 kisebb-nagyobb párt szerepel nyilvántartásban. Többek között olyanok, mint a 2002-ben megalapított Marihuána Párt (United States Marijuana Party – www.usmjparty.com), Bostoni Tea Párt (The Boston Tea Party –www.bostontea.us), az igencsak szép működési korban lévő Alkoholtilalmi Párt (Prohibition Party – www.prohibition.org), amelyet 1867-ben alapult meg, de nyilvántartják a Liberális Nemzetiszocialista Zöld Pártot (www.nazi.org) is. Egyébként pártjuk van az egy időben terrorista szervezetként számon tartott Fekete Párducoknak (www.newblackpanther.com) is többek között. Ezek a szervezetek, ellentétben a fentiekben megemlített szerbiai és magyarországi pártokkal szemben viszonylag aktívnak tekinthetőek, vagy legalábbis honlapjaik alapján így tűnik.
PÁRTALAPÍTÁSI KI-MIT-TUD
Visszatérve a bérces Balkánra, utánanéztünk annak is, hogy milyen módon lehetséges pártot alapítani országunkban.
Az Közigazgatási és Önkormányzati Minisztérium oldalán természetesen ez is megtalálható a politikai szervezetekről szóló törvény 5. cikkelyében, amelyet elolvasva az embernek az az érzése, hogy még a boldog békeidők utolsó hónapjait éli. A törvény 1990-ben, még a régi Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területén lépett érvénybe, s a jelek szerint azóta is alkalmazzák.
Az adott cikkely szerint politikai szervezetet alapíthat legkevesebb 100 felnőtt állampolgár.
Ugyanakkor politikai szervezetnek nem lehet alapítója egyrészt olyan személy, akit biztonsági intézkedésként eltiltottak a közéleti tevékenységtől. Másrészt az a személy sem lehet a szervezet alapítója, akit a JSZSZK biztonsága és a szocialista önigazgatási társadalmi berendezés ellen elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el, egészen addig, amíg az adott intézkedés érvényben van, illetve amíg a bírósági ítélet jogerős.
Amennyiben az alapítók megfelelnek ezeknek a feltételeknek, mellékelniük kell jelentkezési kérelmüket a politikai pártok jegyzékébe, illetve a szervezet megalapításáról szóló hiteles dokumentumot. Ennek természetesen tartalmaznia kell az alapítók nevét, a párt elnevezését, székhelyét, alapvető céljait, ideiglenes szerveit, és annak a felhatalmazott személynek a nevét, akit az alapítók megbíztak, hogy kérelmezze a párt felvételét a politikai szervezetek nyilvántartásába. Ugyanakkor e személynek ki kell fizetnie az adminisztratív illetéket, ami ez év márciusában 9 050 dinárt kóstált.
„Adminisztratív hiba”
A választási jegyzékben a vajdasági magyar politikai szervezetek után kutatva azt tapasztaltuk, hogy fellelhető a VMDK, a VMDP és az MPSZ, de a három évvel ezelőtt megszűnt Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom is, azonban nyoma sincs a Vajdasági Magyar Szövetségnek.
A minisztériumi honlapon található adatokról, és arról, hogy a VMSZ ezen lista szerint nem létezik, Varga László jogászt, a párt parlamenti képviselőjét kérdeztük. Varga nem tudott arról, hogy a VMSZ nem szerepel az önkormányzati minisztérium pártjegyzékében, de mint mondta, ez kizárólag egy adminisztratív hiba következménye lehet. Az pedig, hogy még olyan pártok is a listán vannak, amelyek évekkel ezelőtt megszűntek létezni, sokat elárul erről a névjegyzékről, mondta.
– Ha a VMSZ nem lenne bejegyezve, nem indulhatott volna egyetlen választáson sem. Ugyanis a párt bejegyzéséről szóló végzést minden alkalommal mellékelni kell, választások alkalmával és minden koalíciós szerződés megkötésekor is. Ez a lista nyilvánvalóan nem pontos, és régen újították – nyilatkozta Varga, hozzátéve: beszélni fog az illetékes miniszterrel, hogy minél előbb javítsák ki a hibát.
A VMSZ irodájától kapott adatok szerint a pártot 1994. augusztus 10-én jegyezték be és a 189-es szám alatt szerepel a pártjegyzékben. (víz)
