A kormány tegnapi ülésén jóváhagyta az elektromos áram árának emelését. Ezek szerint mától 8,4 százalékkal kell többet fizetnünk az áramért, egy kilowattóra évi átlagban 4,51 dinárba kerül majd. Legutóbb március elsején drágult az áram – 7,6 százalékkal –, ekkor vezették be a ma is érvényes elszámolási módot.
A kormánydöntést megelőzően a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) igazgatói bizottsága kérte a kereskedelmi minisztériumot, hogy támogassa indítványukat, amely szerint 4,16 dinárról 4,51 dinárra növelnék az elektromos áram kilowattonkénti árát. Az áremelés megindoklásában az áll, hogy a nyersanyag árának emelése miatt kénytelen a Villanygazdaság módosítani árlistáján.
Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszter is hasonlóképp indokolta meg az áremelkedést, mondván, a régióban még így is Szerbiában a legolcsóbb az áram.
– Ha létezik jó időpont az áram árának növelésére, akkor a mostani az, mivel még néhány hónap előttünk áll a fűtésszezonig, és így a fogyasztók nem is érzik majd meg a drágulást – mondta a miniszter, arra viszont nem tudott biztos választ adni, hogy ebben az évben számíthatunk-e egy újabb drágulásra.
Az EPS-en és a politikusokon kívül viszont kevés olyan ember van az országban, aki pozitív hírként vagy indokolt lépésként kezelné a tegnapi bejelentést. A fogyasztóvédők, az energetikai szakértők szerint szociális igazságtalanságról van szó, és ez az áremelés újabb inflációs hullámot indíthat el. Az ellenzők az ország lakosságának alacsony életszínvonalával érvelnek, hozzátéve: az sem egyértelmű, hogy például az elmúlt áremelésből befolyt pluszösszeget mire költötte a Szerbiai Villanygazdaság.
A Szerbiai Fogyasztók Egyesülete igazgatói bizottságának elnöke, Edina Popov a Beta hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, őket senki sem kérdezte meg a drágulásról. Szerinte a kormány legnagyobb problémája az, hogy nem tartja szem előtt a fogyasztók érdekeit. Ugyanis ha nem így lenne, akkor megengedné, hogy konkurencia alakuljon ki a szerbiai energetikai piacon. „Az áram ára túl magas, és ez tipikus példája a társadalmi igazságtalanságnak és a hazai energetikai piac rendezetlenségének”, mondta Popov, felhíva a figyelmet arra, hogy a drágítás az infláció növekedéséhez vezethet.
– Az árakról meghatározását előíró törtvény a kormány számára azt írja elő, hogy a fogyasztók véleményét is ki kell kérnie. Minket senki sem kérdezett, azt pedig, hogy más fogyasztóvédő egyesülettel konzultáltak-e, már a kormánytól kell megkérdezni – nyilatkozta Popov, aki szerint a legnagyobb gond Szerbiában az, hogy mindig a kisfogyasztókon „csattan az ostor”, ugyanis a nagyvállalatokat védi a kormány, annak ellenére, hogy ők tartoznak legtöbbet az elhasznált áram árával.
– A teher megint a civil felhasználókon van, annak ellenére, hogy a legnagyobb tartozásaik a gyáraknak és közvállalatoknak van, velük viszont nem fizettetik meg az áramot. Az árat mindig a környező országok áraihoz alakítják, de időközben elfelejtik, hogy ott magasabbak a fizetések és az áram minősége is jobb – emelte ki a fogyasztóvédő.
Siljka Pištolova, az egyik energetikai honlap szerkesztője szerint részben indokolt az emelés. Hírügynökségi kérdésre válaszolva kifejtette, a legnagyobb gondot abban látja, hogy nem átlátható az EPS gazdálkodása. „A vállalatnak előzőleg nyilvánosságra kellett volna hoznia, mire költötte az elmúlt drágítás után befolyt többletpénzt”, mondta, hozzátéve: ha az EPS-nél dolgozók fizetését emelték ebből, akkor nem jogos az újabb drágítás. Ezt a Pénzügyminisztériumnak kell majd kivizsgálnia, tette hozzá.
Goran Nikolić közgazdász viszont teljesen indokoltnak ítéli meg a drágítást, mivel csak így lehet biztosítani az ország áramhálózatának fejlesztését. Mint mondta, Szerbiának jelentős összeget kell az energetikai hálózatára költenie, mert ha ezt elmulasztja megtenni, „energetikailag függővé” válik.
