Tizenhárom évvel ezelőtt, augusztus 4-én Horvátország hadserege és rendőrsége egy átfogó offenzívába kezdett Banija, Lika, Kordun és Észak-Dalmácia területén. Egy nappal később horvát lobogót vontak fel a kiürített Kninben. A hadművelet során 1900 szerb nemzetiségű, többségében civil személy tűnt el, vagy vesztette életét.
A hadművelet céljai közé tartozott a Krajina megtisztítása az úgynevezett „nem kívánatos kisebbségtől” is, ami miatt 200 000 szerbnek kellett elhagyni ezt a területet.
Az Amnesty International (AI) honlapján olvasható az a vélemény, miszerint a szerbek kitelepítésében szerepet játszott Milošević és Tuđman megállapodása is. Az AI szerint Belgrád és Zágráb együttműködése nélkül lehetetlen lett volna négy nap alatt szinte teljesen kiüríteni azt a területet, ahol már több száz éve laktak szerbek.
Még ma is számtalan kérdés van a Vihar hadművelettel kapcsolatban, amelyre egészen másképpen emlékeznek meg Szerbiában, mint Horvátországban.
Belgrádban a Krajinában eltűntek és áldozatul esettek családjainak szervezete tegnap megemlékezést tartott a Szent Márk-templomban. Az istentisztelet után a több mint kétszáz egybegyűlt tiltakozó sétára indult Horvátország nagykövetsége elé. A Szerb Radikális Párt által szervezett tiltakozó megmozdulást erős rendőri erők felügyelték. A felvonulók „Nemet az EU-nak”, „Szerb Krajina Köztársaság” és más hasonló feliratú pólókat viseltek, Radovan Karadžić képét hordozták, valamint Boris Tadićot szidalmazták.
A boszniai Szerb Köztársaságban kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a szerbek pusztulására a Vihar hadművelet alatt.
Ezzel szemben Horvátországban a győzelem napjaként ünneplik augusztus 4-ét, amikor a horvát erők visszafoglalták az ország utolsó, szerb ellenőrzés alatt lévő részeit. 2000 óta ez a horvát fegyveres erők napja, amelyen számos megemlékezést tartanak országszerte.
Boris Tadić a Vihar hadművelettel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez a bánat és szerencsétlenség napja, és elnézéskérést vár Horvátországtól. Stjepan Mesić, Horvátország elnöke erre azt válaszolta, hogy elnökünknek figyelembe kell venni azt, hogy a szerbek horvátországi lázadását Belgrád kezdeményezte, és ő, mint horvát államfő, már elnézést kért a népe által elkövetett bűntettekért.
Sonja Biserko, a Helsinki Emberi Jogi Bizottság elnöke elítélte a hivatalos Belgrádot, amiért az idén, mint idáig minden évben, visszaél az 1995-ös Vihar hadművelet emlékével.
– Úgy gondolom, hogy a szomszédokkal való viszony kiélezése, főleg Horvátországgal minden augusztus 4-én, a horvátországi szerbek érdekei ellen való – nyilatkozta Biserko, aki szerint Belgrád stratégiai céljait úgy határozta meg, hogy minél több szerbet Vajdaságban tartson.
Az elnöknő elítélte Savo Štrpacot, a Veritas Információs-Dokumentációs Központ igazgatójának is, mert szerinte az igazgató kijelentései nem szolgálják a Horvátországba visszatérő szerbek érdekeit.
Savo Štrpac viszont arról számolt be, hogy a 200 000, Horvátországból elüldözött szerbből mindössze 72 000 ért vissza, főként idősek.
Szerinte két fő ok miatt nem térnek vissza a szerbek, ezek pedig a titkos vádiratok és a lakhatási jog elvesztése.
Az igazgató elmondása szerint a horvát szervek 4000 titkos feljelentést tettek háborús bűnök miatt, és a Horvátországon átutazó szerbeket is letartóztatják. Csak az idén hat-hét letartóztatás volt titkos vádak miatt.
Štrpac szerint megnövekedhetne a szerb visszatérők száma, ha visszavonnák a titkos vádakat, és a szerbek visszakapnák lakhatási jogukat.
