Úgy tűnik, hogy megoldódik az a felemás helyzet, amely 2006. szeptember 22-e óta tart. Ekkor járt le a Magyar Nemzeti Tanács megbízatása, és a tanács működése azóta az idevágó törvény híján rendezetlennek tekinthető. 2006 szeptemberében Józsa László, az MNT elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy a tanács megbízatása annak lejárta után sem szűnik meg, hanem ügyvezetői minőségben folytatják a munkát a következő választásokig.
– Végre kilendült a holtpontról ennek a törvénynek az ügye. A közvélemény számára is emlékezetes módon, évek óta, a szükségesnél sokkal hosszabb szünetekkel folyik a nemzeti tanácsokról szóló törvény előkészítése. Egy olyan törvényről van szó, amelynek jogi értelemben szabályoznia kell a nemzeti tanácsok megválasztásának módját, hatásköreit, és pénzügyi garanciákat is kell tartalmaznia. A törvény elkészítése 2003-2004 óta zajlik, több szakértői csoport is tevékenykedett rajta. Viszont különböző parlamenti mandátumok lejárta, a parlament feloszlatása és a kormányzati hozzáállás váltakozása miatt sohasem jutottak a munka végére. Az elmúlt kormány ideje alatt az akkori (és jelenlegi) önkormányzati és közigazgatási miniszter felállított egy szakértői csoportot, amely elég jelentős továbblépést könyvelhetett el, és ütemesen haladt a törvény elkészítése mindaddig, míg fel nem oszlatták a parlamentet. Most viszont, hogy illetékes minisztérium is van, megértek a feltételek, hogy a törvény megalkotása révbe érjen. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter azt mondta, hogy igen rövid időn belül fel fogja állítani azt a szakértői csoportot, amely hivatott lesz ezt a munkát befejezni. A munka befejeztével az eredményt ismertetik a nemzeti tanácsokkal, amelyek hozzászólhatnak, véleményezhetik azt, majd a kormánynak kell elfogadnia a törvényjavaslatot, végül pedig a parlamentnek kell a törvényt megszavaznia – mondta Józsa László, az MNT elnöke.
Van rá reális esély, hogy a parlament még az idén elfogadja a szóban forgó dokumentumot?
– Én arra látok reális esélyt, hogy a parlament elé kerüljön, ha a kormány elfogadja. Arra már mérsékeltebb esélyt látok, hogy a parlament is elfogadja. De nem az a lényeg, hogy decemberben vagy februárban fogadják el, hanem hogy az új kormányzat egyik törvényalkotási prioritásaként ismeri fel a problémát, és ez talán garancia, hogy a törvényből belátható időn belül lesz is valami.
Változni fog a nemzeti tanácsok megválasztásának módja, vagyis az elektori helyett közvetlen választások lesznek a jövőben?
– Maga a miniszter nem zárja ki, hogy a közvetlen választási mód egyik választási alternatívaként benne legyen a törvénytervezetben. Ez ha lesz is, akkor is lehetőség lesz, és nem kötelező. A nemzeti kisebbségek egy része érdekelt a közvetlen választásokban, és van egy részük, amely egyáltalán nem érdekelt. A magyar közösség, úgy látom, a közvetlen választásokat helyezi előtérbe, a bosnyák közösség viszont visszautasítja. Szerintem az a racionális út, hogy minden, kisebbségekhez tartozó állampolgárnak meg kell adni a lehetőséget, hogy feliratkozzon a külön kisebbségi választói névjegyzékre, és amennyiben a feliratkozottak száma eléri vagy meghaladja az adott kisebbség választópolgárainak felét, akkor a közvetlen választás lépjen életbe, addig pedig alapértelmezettként az elektori működjön – nyilatkozta az MNT elnöke.
TITKOS SZAVAZÁSSAL
A nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény kapcsán fölhívtuk telefonon dr.Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét is, aki találkozót hívott össze szeptember 17-ére Óbecsére, ahol a magyar pártok elnökei egyeztethetnék politikai elképzeléseiket a törvény kapcsán.
– Mi úgy gondoljuk, hogy meg kellene beszélni, hogyan lépjünk fel a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala kapcsán. A legalapvetőbb elképzelés a többes jelölés, titkos szavazás. Más megoldás csak tovább menti a meglévő hatalmi struktúrákat, és nem demokratikus. A választási programokban is erről beszéltünk a nemzeti tanácsok kapcsán, de most eljött az ideje, hogy ezt konkretizáljunk.
Gondolja, hogy sikerül konszenzusra jutniuk?
– Nekünk az a feladatunk, hogy törekedjünk a konszenzusra, és kezdeményezzünk. Annál is inkább, mert a meglévő nemzeti tanács eléggé egypárt ízű volt. A közvetlen választás le fogja képezni a magyarság pártreferenciáit és beállítottságát. Minden titkos szavazás demokratikusabb, mint bármilyen elektori. Például azt nem is néztük, hogy annak idején hány azonos aláírás volt az elektoroknál. A kisebbségi törvény azt mondja, hogy többes jelöléssel, titkos szavazással választjuk a nemzeti tanácsot, de ha ennek nincsenek meg a feltételei, akkor kivételesen elektori választással is lehet. Kiderült, hogy ez a kivételes mód nem kivételes, hanem szabály. Hogy a nemzeti tanács igazából képviselje a kisebbségek pártreferenciáit, azt csak többes jelöléssel, titkos szavazással lehet elérni.
A SARKUNKRA KELL ÁLLNUNK
Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokratikus Párt elnökét arról kérdeztük, hogy milyen javaslatokkal készül a szeptember 17-ei találkozóra.
– Az óbecsei találkozón javaslom, hogy miután a kisebbségügyi miniszternek, úgy látszik, más tervei vannak, követeljük közös közleményben a vajdasági magyar pártok autonómia-koncepciójában rögzített megoldás alkalmazását. Legyen a kisebbségi választói névjegyzék része az általános választói névjegyzéknek. A kisebbségi választói névjegyzék jogi státusát tekintve, nem különbözhet az általános választói névjegyzéktől. Létrehozatala s naprakész vezetése – úgy, mint például Horvátországban – legyen az illetékes szerb közigazgatási szervek dolga.
A nemzeti tanács megválasztásának mely módját támogatja, és miért?
– A demokrácia legáltalánosabb elveit figyelembe véve a nemzeti tanácsok megválasztásának egyetlen elfogadható módja létezik. A közvetlen, titkos szavazás. Ehhez kell a magyar választók névjegyzéke, amelyről a szerb hatalomnak kell gondoskodnia.
Ön szerint sikerül konszenzusra jutniuk a képviselendő, egységes,
magyar álláspont kapcsán?
– Nincs szükség újabb elvi egyeztetésre. Azt viszont meg kell tennünk, hogy közösen lépünk fel a magyar szavazóknak bemutatott autonómia-koncepciónk védelmében.
Ha a magyar pártok nem állnak sarkukra, s ilyen vagy olyan érdekeket követve lemondanak a közös projektumról, megtörténhet, hogy a szerb hatalom, elsősorban a Demokrata Párt, két hónap alatt átviszi elképzeléseit mind a Vajdaság, mind a magyar autonómia kérdésében. S akkor ez a kérdés húsz évre el van intézve. Ezért van szükség a magyar pártközi találkozóra.
LÁTSZATTEVÉKENYSÉG?
Pásztor Istvántól, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökétől megtudtuk, hogy még nem kapta kézhez a 17-ei, óbecsei találkozóra szóló meghívót, mert külföldön tartózkodott, viszont szerinte a találkozó összehívása csak látszattevékenység.
– Páll elnök úr és Ágoston elnök úr részéről is egy nagyon nagy erőfeszítést, erőlködést látok, ami arra vonatkozik, hogy itt valamit meg kellene tárgyalni, valamiről folyamatosan kellene beszélni. Azt gondolom, hogy ez látszattevékenység, mert mi megfogalmaztunk egy közös autonómia-elképzelést, s ezt nincs okunk felülvizsgálni. Másrészről ennek az elképzelésnek és a választási kampányban megfogalmazott célkitűzéseknek az elemei bekerültek abba a koalíciós megállapodásba, amit én a Magyar Koalíció nevében, az elnök urak számára is ismert tárgyalási platform alapján, aláírtam Boris Tadić elnök úrral. Ennek eredménye az a folyamat, aminek köszönhetően a miniszter, mint erre felhatalmazott személy nagyon rövid időn belül kinevezi azt a szakértői csoportot, amely egy szűk határidőn belül elkészíti ennek a törvénynek a tervezetét. Alappillérei ennek a törvények azok a lehetőségek, hogy közvetlen úton válasszák meg a nemzeti tanácsokat, hogy valós, széles hatásköreik legyenek a tanácsoknak az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat témakörében, illetve, hogy a jövendőbeli törvény garantálja a nemzeti tanács folyamatos pénzelését. Úgy gondolom, ezek a kitételek ma is aktuálisak, és nem tudom, miről kellene tárgyalni – nyilatkozta lapunknak Pásztor István.
A MINISZTER KONSZENZUST SZERETNE
A téma kapcsán megkerestük a tervezet kidolgozásban illetékes minisztériumot is. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter e-mailben válaszolt kérdéseinkre.
– A jelenlegi kormány megalakulásáig a közigazgatási és önkormányzati minisztérium saját bizottsága elkészítette a törvénytervezet körülbelül 80 százalékát. Az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium jelenleg az új bizottság felállításának és a nemzeti tanácsok elnökeivel való tanácskozás fázisában van. Az új bizottság, amely kizárólag szakértői jellegű lesz, tíz napon belül meg fog alakulni. A tervezet kidolgozásának második fázisába bevonjuk a nemzeti tanácsokat is. A munka azért ilyen módon épül fel, hogy a nemzeti tanácsok konszenzusra jussanak, mielőtt a törvénytervezet a kormány elé kerül. Miután a kormány elfogadja, a tervezet törvényjavaslati státust kap, és a parlament elé terjesztik. Garantálhatom, hogy a kormányzati többség prioritásaként fog a törvényjavaslatra tekinteni, de szem előtt kell tartani azt a nagyszámú törvényjavaslatot is, ami már a parlament napirendjén szerepel, és nem lehet őket átugrani. Mindebből az derül ki, hogy ez a minisztérium nagyon hamar a kormány elé fogja tárni a törvényjavaslatot, de hálátlan lenne arról beszélni, hogy a parlament mikor fogja elfogadni.
Melyek lesznek a legfontosabb változtatások a törvénytervezeten?
– A jelenlegi állapothoz képest az lesz a legfontosabb változás, hogy a már hat éve azonos összetételben működő nemzeti tanácsokat újraválaszthatják. Az is igen fontos, hogy a törvény hiánya miatt a nemzeti kisebbségek nem élhettek az alkotmányban és a nemzeti kisebbségek védelméről és jogairól szóló törvényben garantált jogokkal. Más szavakkal mondva, elhatározták, hogy létezzenek nemzeti tanácsok, és hogy mely területeken legyenek illetékesek, viszont hiányzott a törvény, amely mindezt konkretizálta volna, és biztosította volna a jogok teljes megvalósítását.
Lesz-e változás a nemzeti tanácsok megválasztásának módjában?
– Az új törvény a nemzeti tanácsok megválasztásának azt a módját fogja előirányozni, amely körül a legszéleskörűbb konszenzus fog kialakulni. Személy szerint azt szeretném, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásnak módjával kapcsolatban teljes konszenzus jönne létre. Emellett úgy gondolom, hogy a törvénytervezetnek tartalmaznia kell alternatív megoldásokat is, annak érdekében, hogy minél rugalmasabb legyen, mert csak így lehet tiszteletben tartani a nemzeti közösségek sajátosságait – válaszolta Svetozar Čiplić.
