A decentralizáció és a regionalizáció Szerbia legnagyobb megoldásra váró kérdései közé tartozik, amellyel az európai uniós csatlakozása során szembe fog kerülni, hangzott el csütörtökön a Szabadkai kerekasztal-beszélgetőest sorozatának negyedik előadásán. Szerbiának ugyanakkor nincs kialakult hagyománya, hogyan alakíthat meg működőképes regionalizmust.
A hatalom leginkább köztársasági szinten koncentrálódik, viszont kisebb közösségek tűnnek el és nagymértékben növekszik a főváros, Belgrád szerepe, de a központosítás érezteti hatását a sport, valamint a kultúra területén. A decentralizáció kérdése az elkövetkező években is meghatározó problémája lesz társadalmunknak, nyitotta meg a beszélgetést Dragan Roković, a Dnevnik felelős szerkesztője a szabadkai Népkörben.
– A decentralizáció kérdése megkerülhetetlen a jelenlegi társadalmi és politikai kontextustól, ami nem más, mint Vajdaság helyzete a statútum javaslata tükrében – figyelmeztetett előadásában dr.Korhecz Tamás, tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár. Az új tartományi statútum javaslatának alkotmányosságáról kapcsolatos viták arról szólnak, hogy elindul-e Szerbia egy vertikális hatalommegosztás irányába, ahol nagyon fontos kérdésekről nem Belgrádban fognak dönteni, hangsúlyozta Korhecz. Magáról az alapokirat alkotmányosságáról érdemben csak az alkotmányjogászok tudnak dönteni, emelte ki a tartományi titkár.
– Azok a pártok, amelyek a legvehemensebben ellenzik a tartomány statútum-tervezetét, azok egy évtizede nem tudnak Vajdaságban labdába rúgni, ezért a decentralizáció számukra alapvetően nem jó – mondta dr. Korhecz Tamás.
A tartományi titkár a továbbiakban megemlítette, az új statútum megpróbálja integrálni magát a szerbiai jogrendbe. Nagyon fontos eleme az alapokmánynak, hogy Vajdaság értékeit foglalja magában és definiálja azokat a területeket, amelyek miatt autonóm a tartomány Szerbiában. Ugyanakkor a tartományi titkár emlékeztette a jelenlévőket, hogy közgazdászok tanulmánya szerint a hetvenes években a tartomány gyorsabban fejlődött Szerbiától, de a hanyatlás korában gyorsabban hanyatlott az ország más részéhez képest. Az új statútum szerint egy közösséghez tartozás nem jelenthet privilégiumot, ugyanis a rendszer célja az egyenrangúság biztosítása. Ha olyan hatóságok veszik át az irányítást, akik közvetlenül érdekeltek a tartomány fejlődésében, akkor felgyorsulhat az európai integráció, a gazdasági fejlődés és az életszínvonal javulni fog, mondta dr. Korhecz Tamás.
Abban a kérdésben, hogy Vajdaságnak a decentralizáció útján vannak-e szövetségesei, a tartományi titkár figyelmeztetett, hogy az Európai Unió csak azt tudja támogatni, amit számon lehet kérni, vagyis amiről törvény született. Ugyanakkor Szerbiának is érdekében állna a decentralizáció, de az országnak nincsen hagyománya arra, hogyan alakulhat ki egy működőképes regionalizmus, mondta a vitaesten a tartományi titkár.
