Szabadka volt az első állomása a Szerbia az európai integrációs folyamatban elnevezésű kerekasztal-beszélgetésnek, amelynek célja a helyi közösségek, a civil szféra, a polgárok és a média informálása, párbeszédüknek, valamint tapasztalatcseréjüknek megkönnyítése az európai uniós csatlakozás időszerű kérdéseiről. Az előadást több nagyobb városban is megtartják, többek között Valjevóban, Újvidéken, Novi Pazarban, Majdanpekben és Prokupljéban is .
– Pillanatnyilag még nem vagyunk formális kapcsolatban az EU-val, és még nincs tagjelölti státusunk – figyelmeztetett előadásában Ksenija Milivojević, a szerbiai kormány alelnökének tanácsadója. Az elmúlt időszakban sok minden megváltozott, új kormány alakult, letartóztatták Karadžićot, ami mindenképpen azt mutatja, hogy Szerbiának van akarata és igénye a változásokhoz, de a 27 európai országból Hollandia mégis Szerbia ellen szavazott, ami a hágai törvényszékkel való elégtelen együttműködés következménye, magyarázta a tanácsadó.
– Nagy volt a csalódás Szerbiában, de egyetlen egy dolgot tehetünk csak, folytatjuk, illetve gyorsítjuk a csatlakozási folyamatot. Teljesíteni kell minden előfeltételt a tagjelölti státusért, és a legfontosabb ezek közül Ratko Mladić elfogása – emelte ki Milivojević.
A tanácsadó értékelése szerint Szerbia már sok olyan törvényt fogadott el, ami az EU-s országokra és tagjelöltjeire jellemző, ugyanakkor reménye szerint jövő év elején már vízummentesen utazhatunk Európába.
Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere az EU, és a társulási egyezménnyel megkezdtük országunk jogi, valamint gazdasági biztonságának megalapozását, mondta Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke.
– A legfontosabb feladat a törvények összhangba hozatala az EU-val. Mintegy 40 törvényt kell még elfogadni, hogy Szerbia tagjelölt lehessen. Két-három hét múlva viszont már el lesznek fogadva azok a törvények, amelyek Szerbia schengeni fehér listára való kerülésének alapfeltételei – közölte az európai integrációs bizottság elnöke.
A törvények háromnegyedét helyi szinten kell majd alkalmazni, és ezért az elkövetkező időszak legfontosabb kérdése a regionalizáció lesz, tette hozzá varga László.
A társulási egyezmény 80 százaléka kereskedelmi jellegű, vetette fel Vladimir Međak, a kormány európai integrációs irodájának tanácsadója.
– Az EU szövetségesként segíteni fog nekünk, hogy bekapcsolódjunk a világkereskedelem medrébe, mivel jelenleg számunkra az egész világ zárva van – mondta Međak.
A társulási folyamat nem csak a kormány és Belgrád joga, hanem a tágabb társadalmi rétegek feladata is, zárta beszédét a tanácsadó.
Magyarország stratégiai partnere Szerbia EU-s csatlakozásának, illetve több európai országgal arra vár, hogy aktív uniós taggá váljon, fejtette ki Papp Sándor, Magyarország nagykövete.
– Szabadkáról már szinte át lehet látni az EU-ba, és Vajdaság Szerbia rejtett ütőkártyája a csatlakozási folyamatokban – emelte ki a nagykövet.
Nagyon fontos, hogy a lakosság felismerje a csatlakozás szükségességét, és minél előbb ki kell építeni az integrációhoz szükséges intézményrendszert, valamint fel kell készíteni az adminisztrációt is, emelte ki a nagykövet. Ugyanakkor nagy hibának tartja a csatlakozás közben felmerülő esetleges hibákat az EU rovására írni.
– A csatlakozás során a legjobb módszer a nyílt és őszinte megközelítés, nem hazudhatunk a bizottságnak, mert az bizalommegvonással jár. Az Európai Parlamenten kívül a nemzeti parlamentekkel is szoros kapcsolatot kell kiépíteni, hiszen ők is döntenek a csatlakozásról – figyelmeztetett a nagykövet.
A kerekasztal-beszélgetést a Szerbiai Európa Mozgalom és a Szerb Köztársaság Képviselőházának Európai Integrációs Bizottsága szervezte meg a Balkáni Alap a Demokráciáért támogatásával.
