Kedden éjjel háromnegyed tizenegy után egy perccel a Tartományi Képviselőházban összeszámolták a statútumra leadott szavazatokat, és kiderült, hogy a 120 képviselő közül 89 Vajdaság új statútuma mellett szavazott, ellene pedig 19-en voksoltak. Az új alapszabályzatról a vita délelőtt 11 órakor kezdődött.
Már az általános részben meglehetősen hosszasan perlekedtek a képviselők, és amikor egyenként részleteiben kezdték tárgyalni a módosítási javaslatokat, úgy tűnt, hogy sohasem lesz vége a parlamenti ülésnek. Egeresi Sándor, a képviselőház elnöke gyakran kényszerült arra, hogy figyelmeztesse az ellenzéki képviselőket, ne húzzák fölöslegesen az időt. A Szerbiai Demokrata Pártnak 68 módosítási javaslata volt, ezt mind egyenként felvázolták, s a szavazás végkimenetelét Borko Ilić, az SZDP frakcióvezetője úgy kommentálta, hogy ebbe nem nyugszanak bele, fellebbeznek az Alkotmánybíróságnál.
A Szerb Radikális Pártnak 34 indítványa volt. Azt is alaposan részletezték, de végül is tovább tartott a szerbiai demokratáknak a méltatása, mint a radikálisoknak az időhúzó akciója. A Hajrá Szerbia, a radikális pártból kilépett tagokból alakuló új párt is több módosítási indítványt nyújtott át, de mivel ezeket nem indokolták meg, így az ő felvetésükről nem nyitott vitát a parlament.
Miután a Tartományi Képviselőház elfogadta a statútumot, a köztársaságon van a sor. A szerbiai parlamentnek kell jóváhagynia Vajdaság statútumát, erre vonatkozóan nincs megkötött határidő, de a hozzáértők abban bíznak, hogy még az idén sor kerül rá. Ha a Szerbiai Képviselőház jóváhagyja a statútumot, azt követően a Tartományi Képviselőháznak kell kihirdetnie azt.
Miután befejeződött a parlamenti ülés, éjfélkor Egeresi Sándor, a képviselőház elnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen a következőket nyilatkozta:
– Megelégedéssel tölt el, hogy 17 év után új statútumot fogadott el a Tartományi Képviselőház. Külön öröm számomra, hogy több mint kétharmados többség, azaz 89 képviselő szavazott a statútum mellett.
Az elnök taglalta még, hogy húszéves folyamat ért véget a képviselőházi döntéssel, hiszen 1988. október 5-én, a joghurtforradalom idején leromboltak mindent, ami Vajdaságnak fontos volt, ezt 2008. október 14-én tette jóvá a vajdasági parlament. Olyan időszak volt ez, amely Vajdaság polgárai számára semmi jót nem hozott, “de örüljünk neki, hogy mögöttünk tudhatjuk”.
Kétezer októberét követően a demokratikus hatalom több változási szakaszon jutott túl, az első állomás a 2002-es omnibusztörvény meghozatala volt, amely roppant fontos lépésnek bizonyult Vajdaság autonómiájának visszaállítása terén. Egeresi Sándor kifejtette, meri remélni és hisz abban, hogy Vajdaság új alapszabályzata megállja majd a helyét.
A Magyar Szó kérdésére, hogy milyen érzéssel tölti el a vajdasági parlament elnökét a statútum elfogadása, Egeresi Sándor a következőket válaszolta:
– Felemelő érzés volt az, hogy 89 képviselő támogatta a statútumot. Az adott pillanatban büszke voltam arra, hogy vajdasági ember és vajdasági magyar vagyok. Bizton állíthatom, hogy új történelmet írtunk. Nagy öröm lakozik bennem. Ezt az érzést sokáig fogom magamban hordozni. Viszont máris arra kell gondolnom, hogy a következő napokban és hetekben a mostani boldogságot komoly munka váltja majd fel. Még egyszer mondom, jó érzés és nagy megtiszteltetés számomra, hogy most is a vajdasági polgárokat, a vajdasági magyarokat szolgálhattam.
