Gőzerővel folyik a kampány a Zentai Cukorgyárban. Az Adára vezető utat az ipari zónával összekötő úton hosszú, a haszonnövénnyel dugig megrakott tehergépjárművek sora várja, hogy rakományukat átvegye a feldolgozóüzem. Írásunkban arra próbálunk választ adni, hogy mi is a jelenlegi helyzet a „cukorrépa fronton”.
– Idén nagyobb mennyiségű, hektáronként mintegy 50 tonna, cukorrépa termett. mint az előző évben – tudtuk meg Ljubiša Radenkovićtól, az olasz tulajdonban lévő Zentai Cukorgyár igazgatójától, aki egyben hozzáfűzte azt is, hogy a cukorrépa cukortartalmának az átlagértéke is magasabb (16,5 %-os). Tavaly ez az érték 15%-ot tett ki. Az igazgató elmondta azt is, hogy a kampány, hála a megfelelő időjárási körülményeknek és a zentai üzem jó felszereltségének, a normális kerékvágásban folyik.
Az egész országban egyébként mintegy 47 ezer hektáron vetettek cukorrépát, ebből 9500 hektárnyi földterületen kizárólag a Zentai Cukorgyárnak dolgoznak. Ehhez persze tudni kell azt is, hogy tavaly a cukorrépával bevetett területek nagysága 83 ezer hektár volt.
Ezért az idén az országban található nyolc cukorgyárból csak hatban kezdődött meg a kampány.
Ezekben az üzemekben egyébként mintegy 320 000 tonna cukor előállítását tervezik az ország területén, amelyből a tervek szerint 65 ezer tonnányit a zentai gyárban állítanak majd elő.
A zentai üzemben egyébként 280 000 tonna cukorrépát dolgoztak fel, amelynek átlagos cukortartalma 16, 4%-os, a szennyezettsége pedig 15%-os – tudtuk meg az igazgatótól, aki még hozzáfűzte azt is, hogy a kampány végéig 460 000 tonna cukorrépa feldolgozására számítanak.
Számításaik szerint november végére befejeződik a kampány a zentai gyárban.
A fentiekben már megemlítettük, hogy két cukorgyár területén nem kezdődött meg a cukorrépa feldolgozása. Összehasonlításképpen a nyolcvanas években 16 cukorgyárban folyt a termelés.
Félő azonban, hogy jövőre még kevesebb gyár láthat neki a cukorrépa átvételének, illetve feldolgozásának. A Köztársasági Mezőgazdasági Minisztérium ugyanis nem tett eleget a hazai cukorgyárak követelésének, s engedélyezte a répa Horvátországba történő kivitelét, ebből kifolyólag a horvát cukorgyárak szerződést szeretnének kötni a hazai termelőkkel.
Ugyanakkor a horvát vállalkozók több szerbiai mezőgazdasági kombinátot is megvásároltak, amelyek mintegy 5000-6000 hektárnyi földterülettel rendelkeznek, s ezt még 30 000 hektárral szeretnék megnövelni. A szakértők szerint amennyiben a szerb állam nem nyújt kedvezményeket a cukorrépa-termelésben résztvevők számára, igencsak keserves időszak elé néznek a gyárak.
Egyébként a horvát cukorgyárak jóval nagyobb kedvezményekben részesítik a termelőiket is. Tudomásunk szerint mintegy 540 eurót fizetnek nekik hektáronként, ami tízszer nagyobb összeg annál, amennyit a szerbiai termelők kapnak az államtól.
A dolog egyedüli nyertesei talán a vajdasági földművesek lehetnek, mivel állítólag a horvátok 40 eurót is fizetnek egy tonna cukorrépáért, nálunk ugyanennyiért harminc euró körül kap a gazda. Egyébként a cukorrépa-termelők is azon a véleményen vannak, hogy a hazai cukorgyáraknak növelniük kellene az átvételi árat.
Ezt állítja Sós Attila, 36 éves zentai termelő is, aki szüleitől vette át a termőföldeket, és mintegy 30 hektárnyi területen termeszti ezt az ipari növényt. Állítása szerint azért kezdett el foglalkozni cukorrépával, mert a közelmúltban a zentai gyáron keresztül a Tartományi Fejlesztési Alaptól lehetett kedvezményes, 5 éves kölcsönre traktort vásárolni, s ő élt is ezzel a lehetőséggel. A kölcsönt harmadik éve törleszti.
–A cukorrépa átvételi árát 3-4 éve határozták meg, s azóta szinte semmit nem változott. Közben pedig mindennek felment az ára – nyilatkozta Attila, egyben hozzáfűzte azt is, a termelőknek olyan információik vannak, hogy jövőre sem szándékozzék megemelni az átvételi árat, s nem lehet tudni, ekkor hányan fognak ismét cukorrépa-termeléssel foglalkozni.
–A kölcsönt visszafizető termelők biztos termelni fognak jövőre is, de nem tudjuk, hogy valaki más csatlakozni fog-e hozzánk – mesélte.
Egyébként a termelők több alkalommal is kifejezték elégedetlenségüket az átvételi ár miatt, de a gyárban süket fülekre találtak.
– Két év múlva, miután visszafizetem a teljes összeget, meggondolom, hogy folytatom e a cukorrépa-termelést. Ez nagyban függ attól is, hogy milyenek lesznek a körülmények – nyilatkozta Attila, akitől azt is megtudtuk, hogy az átvett cukorrépáért is kicsit késve fizet a gyár. Minden hónap végén számolják el a pénzt, s mivel szeptemberben kezdődött el az átvétel, legelőbb csak október végén kapnák el az első részletet. Ebből viszont rögtön levonásra kerülnek az adósságok, s így pénzhez csak a decemberben esedékes nagy elszámolás után jutnak a termelők.
Egyébként beszélgetőtársunk is hallott a horvátok felvásárlási szándékáról, s elmondta, abban bíznak, hogy ennek a hatására a hazai cukorgyárak is lépni fognak annak érdekében, hogy ne a nyugati szomszédainknak adják el a termelők a cukorrépát.
