Vannak falvak, városok, amelyekbe elutazva azonnal szerelmes lesz az ember. Pedig először szippant bele levegőjébe, első alkalommal sétál végig utcáin, ismerkedik meg serény lakosságával, s hiába érkezett „messze földről”, jelen esetben egy észak-bácskai kisvárosból, azonnal otthon érzi magát.
A székelykeveiek, tartományunk legdélibb végvára lakóinak vendégszeretete messze földön híres, s amíg számos bácskai község idegenforgalmi hivatalának a vezetője vért izzad a turisták csalogatása közben, addig e falu lakóinak virágzik az idegenforgalma.
Maga a falu 2000-2001-ben kezdett el idegenforgalommal foglalkozni – tudtuk meg Dani Ernőtől, a faluban működő Öko Rurális Vendégfogadó Házigazdák Egyesületének az elnökétől, egyébként vendégfogadóstól. Néhány helybéli vállalkozóval együtt ekkor kezdtek el azon gondolkozni, hogyan is lehetne fellendíteni a falut, és megélhetést biztosítani a lakosságnak, amelynek java része ez ideig földműveléssel foglalkozott. Történtek ugyan próbálkozások kertészkedéssel is, de ez sem hozott kellő jövedelmet.
– Végül a faluturizmus mellett döntöttünk, mivel a faluban nagyon sok ház üresen állt, illetve minden házban akadt egy-két üres szoba. Ugyanakkor ehhez kezdőtőkét sem kellett biztosítani – mesélt a kezdetekről a falu vendégfogadósa, aki egyben azt is hozzáfűzte, hogy adva volt a messze földön híres székely vendégszeretet, s az üres tiszta szoba.
Eleinte ugyan a falubeliek ódzkodtak attól, hogy vadidegen személyeket fogadjanak be házukba, de ez csupán az első két-három évre volt jellemző. Ebben az időszakban mindössze 3-5 csoport látogatott el a dél-bánáti faluba, s ez még nem jelentett különösebb bevételt a falusiak számára. Azóta persze fordult a kocka, s tavaly 30, az idén pedig 40 csoport látogatott el Székelykevére, azzal, hogy egy csoportban mintegy autóbusznyi turistáról beszélhetünk.
Következő lépésként sikerült felvenniük a kapcsolatot egy-két olyan utazási irodával is, amelyek elsősorban a történelmi Magyarországtól elcsatolt területekre szerveztek utazásokat. Így évente száz százalékkal nőtt a vendégek száma, s Dani úr állítása szerint a tavalyi év folyamán úgy 5000 vendégéjszakát valósítottak meg a faluban.
Egy túra során a turisták meglátogathatják többek között Szabadkát, Újvidéket, Péterváradot, Szalánkement, Karlócát, Kevevárát, Belgrádot, a zimonyi Hunyadi-tornyot, Szendrő (Smederevo) várát, Vaskaput, Versecet stb. A turisták Székelykevén éjszakáznak, és természetesen Dani Ernő fogadójában vacsoráznak. A reggelit pedig a szállást adó házigazdák biztosítják.
A turizmus fejlődésének köszönhetően idén tavasszal megalakult az Öko Rurális Vendégfogadó Házigazdák Egyesülete, amelynek tagsága a szobáikat, házaikat kiadó falubeliekből áll.
A székelykevei vendégfogadók figyelemmel kísérik a pályázatokat is, és sikerült is több alkalommal vissza nem térítendő összegekre szert tenniük.
– Tavaly 4 házigazda nyert el 1500–4000 eurónyi nagyságú összeget, az idén pedig három projektumunk volt sikeres – dicsekedett beszélgetőtársunk. A kapott támogatást a kínálatuk minőségének a fejlesztésére fordították házigazdák.
Jelen pillanatban egyébként 22 házigazda tevékenykedik az egyesületben, s mintegy 120 fekvőhellyel rendelkeznek a székelykeveiek. A turistaidény alatt mintegy 50 ember vesz részt közvetlenül az idegenforgalmi tevékenységben, közvetve pedig több mint 200.
Többek között a helybéli Varrócska női kézimunka-készítő egyesület is részt vesz az idegenforgalomban. Ők székely varrottasokat, terítőket kínálnak megvásárlásra. A vendégek fogadásában a Szalmaszál Ifjúsági Egyesület tagjai is részt vesznek, s néptáncokkal, énekléssel, szavalatokkal szórakoztatják a vacsorájukat fogyasztó turistákat. Az alkalmi művelődési műsor végén pedig adományokat gyűjtenek kalapozással, kötözéssel. Ezenkívül vannak szekértulajdonosok, akik a falu körül tesznek egy túrát az érdeklődő turistákkal.
A székelykeveiek természetesen nem ülnek a babérjaikon, s jövőre élményporták kialakításával szeretnék tovább növelni a falu kínálatát. Az elképzelés az, hogy egyes gazdák egy adott témában utazva örvendeztetik meg a vendégeket. Így a turisták ellátogathatnak a faluban működő kovácsműhelybe, ahol megtekinthetik, hogyan patkolják a lovakat.
– Akkor vezetnénk oda a vendégeket, amikor a szomszéd faluból tényleg megjelenik egy ügyfél, hogy a lovát megpatkoltassa – mesélte Ernő, akitől megtudtuk, hogy a faluba érkező vendégek közül voltak olyanok is, akik egy lónak a szekér elé történő bekötése alkalmával megkérdezte, hogy mindaz, amit látnak, valódi-e. Szeretnének még szőttesműhelyt kialakítani, s egyéb kézművességgel is előrukkolni.
– Az egyik nagy álmunk az, hogy egy kapott portán egy mini gazdaságot is kialakítsunk, tele jószágokkal. Tyúkoktól kezdve tehénig minden fajta jószág, házi kedvenc lenne itt, s amennyiben ellátogat ide egy belgrádi diákcsoport, a gyerekek megsimogathatják a kiscicát, üldözőbe vehetik a kiskácsát. Megtudhatják majd azt is, hogy a tehéntől van a tej. Mert sajnos városon nagyon sokszor megtörténik, hogy a gyerekek nem tudják, honnan jön a tej. Itt Székelykevén, 40 kilométerre Belgrádtól ezt a célcsoportot is meg szeretnénk szólítani, s egyfajta diákturizmust is kialakítani – ecsetelte а terveket Dani gazda, aki egyben reményét fejezte ki, hogy két-három éven belül, kemény munkával sikerül ezt is megvalósítaniuk.
