A Szerbiai Képviselőház az új igazságügyi törvénycsomag javaslatairól vitázott tegnap. Varga László, a Magyar Koalíció parlamenti képviselője a parlamenti igazságügyi bizottság ülésén elhagyta a termet, így tiltakozva az ellen, hogy olyan önálló községi bíróságok szűnjenek meg, amelyek kisebbségek által lakott területeken helyezkednek el. A bírók még nem látják át a törvénycsomag működését, de szükségesnek látják a reformokat.
A parlamentben arról az új igazságügyi törvénycsomag-tervezetről vitáztak tegnap, amely magában foglalja a bírókról szóló, a bírósági legfelsőbb tanácsról, az ügyészekről, az ügyészek állami bizottságáról, a kihágási törvény megváltoztatásáról, a bíróságok átszervezéséről, valamint a bíróságok területéről és székhelyéről szóló tervezetet is. Az új törvénytervezet szerint Szerbiában megszűnnének a községi bíróságok és helyettük alapbíróságok lennének, a kerületi bíróságok helyét pedig a felső bíróságok vennék át, miközben megalakulna a fellebbviteli bíróság, illetve a legfelsőbb semmítőszék, valamint a kereskedelmi bíróság helyett gazdasági bíróság alakulna, magyarázta Snežana Malović igazságügyi miniszter. A miniszternő szerint az új törvények megakadályozzák majd a bírókra nehezedő nyomást és kisebb lesz a korrupció. A javasolt törvénycsomagot 2010 januárjában kezdik alkalmazni, fűzte hozzá Snežana Malović. A bíróságok területéről és székhelyéről szóló tervezettel ugyanakkor nem ért egyet a Vajdasági Magyar Szövetség. Álláspontjukról kérdeztük Varga Lászlót, a Magyar Koalíció parlamenti képviselőjét.
– Szerbiának szüksége van a bírósági rendszer reformjára és a bíróságok számának csökkentésére. Ez semmilyen szempontból sem megkérdőjelezhető, viszont azt gondoljuk, hogy a módszer és a mérték, amelyet az igazságügyi minisztérium előirányzott, az a magyar közösség számára elfogadhatatlan. A meglévő 138 községi bíróság közül csak 34 marad önálló bíróság. A felszólalásomban elmondtam, hogy ez azt jelenti, hogy országos szinten minden negyedik községi bíróság maradna meg, ugyanakkor, ha azokat a bíróságokat vesszük számba, amelyek területén a kisebbségek abszolút vagy relatív többséget alkotnak, közülük aránytalanul kevés marad meg – mondta Varga László.
A parlamenti képviselő lapunknak nyilatkozva elmondta:
– Összesen 14 ilyen bíróság van Szerbiában, 3 bosnyák, 2 albán, 2 bolgár, 1 szlovák és a többi magyar többségű önkormányzatok területén, amiből csak kettő maradna meg. A törvénytervezet több okból elfogadhatatlan, amellett, hogy aránytalanul csökkentenék a kisebbségi területen lévő bíróságok számát, a törvénytervezet megírója nem vette figyelembe az egyes területek több évszázados bírósági hagyományát, mert ezzel azokat a településeket, amelyeket kisvárosnak, vagy városnak minősíthetőek, éppen a városias jellegét szünteti meg a törvény, ugyanis a bíróság megléte teszi várossá a települést. Mindez egy igen furcsa bírósági rendszer lenne, amelyik úgy nézne ki, hogy Újvidék–Szabadka és Zombor–Nagybecskerek–Nagykikinda között egyetlen önálló bíróság sem lenne, így Vajdaság térképén egy hatalmas űr támadna. Ez egyrészről indokolatlan és igazságtalan, abból a szempontból is, hogy ezen a területen magyar közösség él. Ezért kérjük azt, hogy Topolya, Zenta, illetve Óbecse megmaradjon önálló bíróságként. Az elképzelés szerint a megszűnt községi bíróságok bírósági egységekként élnének tovább, de az, hogy ilyen formában fognak továbbélni, az nem biztosíték arra vonatkozóan, hogy a távolabbi jövőben nem szüntetik meg őket. Tapasztalatunk szerint a kilencvenes évek reformjakor bevezettet bírósági központok, települések nem viselik gondját az alájuk tartozó kirendeltségeknek. A nyelvhasználat is kérdésessé fog válni, mert a központosítás által a magyar nyelvű eljárások is nyilvánvalóan csökkenni fognak. A mai bizottsági gyűlésen a bíróságok területéről és székhelyéről szóló napirendi pontnál elhagytam a termet, így is kifejezve, hogy nem támogatjuk a törvényjavaslatot, de a hatalmi koalíció az ellenzéki Liberális Demokrata Párt képviselőjét rábeszélve határozatképes lett és támogatta a törvényjavaslatot – nyilatkozta lapunknak Varga László.
MEGOSZTOTTAK A VÉLEMÉNYEK
A bíróságok egyöntetűen támogatják, hogy reformokra van szükség az igazságszolgáltatásban, de még nem látják át, hogyan fog megtörténni az, ugyanis, mint panaszolják, nem tájékoztatták őket megfelelőképpen.
– Még átláthatatlan, hogy a bíróságok területéről és székhelyéről szóló törvényjavaslat milyen változásokat fog hozni. Igazából ez csak a gyakorlatban fog megmutatkozni. Ha a bírókra több szükség lesz az egységekben, akkor ott lesznek, de ha több szükség lesz rájuk a központokban, akkor ott fognak dolgozni. A polgárok viszont ott fogják jogaikat érvényesíteni, ahol eddig is megtehették – fejtette ki véleményét Smit Károly, Törökbecse községi bíróságának elnöke.
– Az ügyfelek szempontjából semmilyen változás nem lesz, továbbra is itt hitelesítenek és ugyanitt lesz tárgyalás, csak nem feltétlenül adai bírók fogják a tárgyalást vezetni, hanem adott esetben más települések bírái. Egyedül a bírók számára fog gondot jelenteni az átszervezés az utazás miatt. Ugyanis a technikai kivitelezés a kérdéses, hogyan fog menni a bíró Szabadkáról Adára, vagy Adáról Magyarkanizsára, ami plusz időt jelent, valamint miképpen lesz kiosztva az ügyrend – ki mikor, hol fog bíráskodni –, amit állítólag számítógépes rendszerrel fognak megoldani. Mindezt még nem lehet tudni, nem vagyunk még informálva arról, hogyan képzelik mindezt el. A reformra mindenképpen szükség van, mert az ilyen kis bíróságoknál mindenkinek mindenhez kell érteni, és ha a szabadkai alapbíróság meghatározza, hogy melyik jogterületet kell kísérnie a bírónak, az nagymértékben meg fogja könnyíteni a munkánkat, mert mindenki csak a saját szakterületén fog az adott esetben dolgozni – emelte ki Eszes Valéria, Ada községi bíróságának elnöke.
Topolya községi bíróságának elnöke, Ruža Kolarović viszont nem ért egyet az előbbi félszólalókkal.
– Bíróságunk a polgárok és a bírók szemszögéből is értékelte, milyen lenne az, ha a topolyai községi bíróság nem önálló, hanem a szabadkai alapbíróság egysége lenne. Véleményünk szerint nem gazdaságos, értelmetlen és működésképtelen lenne. A igazságszolgáltatást mindenképpen reformálni kell, de figyelembe kell venni a polgárok joggyakorlásának biztosítását is. A törvényjavaslat szerint ez nem a legjobb módja ennek és még nem is tudjuk, hogyan fog mindez megvalósulni. Azzal kapcsolatban, hogy a központosítás által a bírákat kevésbé lehet befolyásolni, azt gondoljuk, hogy a kis bíróságok átláthatósága nagyobb, míg épp a nagy bíróságok esetében jelenik meg a korrupció. Bíróságunk két községet, 28 települést foglal magában. A településeink tömegközlekedési kapcsolata még Topolyával sem kielégítő, és a polgárnak, ha adott esetben még el kell mennie Szabadkára, az nagy gondot jelenthet. Emellett a községeinkben a szerb és a magyar nyelv is hivatalos nyelvnek számít, és attól félünk, hogy a központosítás által ez is megváltozhat. Bíróságunk épülete is teljesen kielégíti a polgárok igényeit, minden nap van tárgyalásunk és attól tartunk, hogy a szabadkai bíróságnak nem lesz kapacitása a megemelkedett ügyrendhez. Ezért úgy látjuk, sokkal hatékonyabban tudjuk önálló bíróságként képviselni polgárainkat mint egy nagyobb bíróság egységeként, így a bíráink minden nap kapcsolatban is tudnának lenni a polgárokkal – véleményezte a törvényjavaslatot a topolyai községi bíróság elnöke.
