A helyi és a kisebbségi média helyzetéről tanácskoztak szombaton Palicson a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint a helyi médiumok képviselői. A helyi és a kisebbségi médiumok a privatizáció során nehéz helyzetbe kerültek, még mindig nem lehet független újságírásról beszélni és továbbra is üzletemberektől, illetve politikusoktól függenek.
Számos sikeresen működő helyi médium szűnt meg a magánosítás megkezdése óta, de ennek ellenére szükség van a médiumok privatizációjára, mert az állam a lehető legrosszabb választás, a nemzeti tanácsok pedig gátakat emelnek a professzionális tájékoztatásnak, szögezték le a tanácskozáson. A helyi médiumok kétségkívül nehéz helyzetben vannak, akár, ha tekintetbe vesszük a példányszámokat, a frekvenciák kiosztását, a szerkesztői politikára nehezedő nyomást,vagy a szerkesztőségek és az újságírók anyagi helyzetét, értettek egyet a résztvevők.
– Az észak-bácskai helyi médiumok már több éve igyekeznek kijutni a 17. századi kézművesipari munkaformából. Az állandóan változó szerbiai politika a sajtót zsákutcába tuszkolta, és azoknak a privatizációjával a nyilvánosság tájékoztatása az újságíró bátorságától, valamint a tulajdonos erkölcsétől és kedvétől függ – ecsetelte a médiumok helyzetét Milenko Popadić, a Blic újságírója.
A szabadkai és a topolyai rádiófrekvenciák kiosztásával kapcsolatban Popadić kiemelte, hogy meglehetősen furcsa kritériumokat emeltek, továbbiakban a nagy múltú Subotičke novine privatizációja során az ott dolgozók méltánytalanul éltek.
– Az újságírói becsület és méltóság egy olyan környezetben, ahol mindenki gyorsan szeretne meggazdagodni, csak ritkán maradt fenn – figyelmeztetett a Blic újságírója.
Nagyon sok tulajdonos csak azért vásárolta meg a médiumot, mert egyszerűen szüksége van az épületre, véleményezte Popadić. Az újságírókat nem fizetik meg méltányosan, mert olyanok vezetik a médiumokat, valamint döntenek róluk, akiknek semmi közük sincs a hivatáshoz, ugyanakkor csak a pénz és a politikai akarat vezérli őket, fejtette ki véleményét az újságíró.
– Az állam bárminemű beavatkozása a professzionalizmus kárára történik. Európában egyetlen egy állami médium sem létezik. A piac természetesen nem kielégítő és nem oldja meg a gondjainkat, de jobb a politikai irányításnál – fejtette ki véleményét Nadežda Gaće, a NUNS elnöke.
A magánosítást támogatta az NDNV is, a helyi sajtó képviselői viszont nem voltak megelégedve a válaszokkal, véleményük szerint nem kaptak megoldást a kérdéseikre.
– A legnagyobb baj a törvényhozásnál van, a törvényhozók nem ismerik, nem érthetik meg az itteni emberek, a társadalom és a médiumok specifikus helyzetét. Láthattuk mi történt a Zombori Rádióval. A kislány rádiót szeretett volna, erre az apuka rádió-adót vett neki – mondta Német János, a Szabadkai Rádió szerkesztője.
A piacon nem tudnak fennmaradni a kisebbségi nyelveken sugárzó adások, a fenntartásuk az állam, a tartomány vagy az önkormányzatok feladata kell, hogy legyen, fejtette ki véleményét Német János. Hasonlóképp vélekedett Siniša Stričević a Zombori Rádióból, kiemelve, hogy ami velük történt, az a privatizáció legrosszabb példája, ugyanis hét hónapja nem keresnek semennyit. Dinko Gruhonjić, az NDNV elnöke szerint sincs helye a politikának a professzionális újságírásban, majd kifejtette, hogy a megoldás a horvátországi modell lehetne, ahol törvényileg a médiumok tulajdonjogának 30 százaléka az önkormányzatok kezében maradhatna, a fennmaradt 70 százalékot pedig vagy magánkézből, vagy pályázatokból pénzelnék. Jasminka Dulić, a Hrvatska riječ szerkesztője viszont kivitelezhetetlennek tartotta, hogy saját maguk teremtsék elő a pénzeszközök 70 százalékát, hiszen a kisebbségi sajtó nem kereskedelmi jellegű. A tanácskozás során ugyanakkor kiemelték, hogy nyugaton a helyi jellegű médiumok a legkedveltebbek, ugyanis az embereket a saját környezetük érdekli a legjobban.
– Azt mondják az egyesületek, hogy a magánosítást véghez kell vinni, mert így kisebb lenne a helyi politikai hatalom hatása. Véleményem szerint pedig pont az ellenkezője történne. A személyes és a kollégák tapasztalata szerint, így még jobban ki lennénk téve a helyi, de még a szélesebb politikai környezet hatásának is. Ha felkészültebbek lettünk volna, nem ez történt volna. Csak a nagyobb médiaházaknak van esélye túlélni, kis helyi médiumoknak nincs – mondta végül Đorđe Dragojlović, a Subotičke novine volt főszerkesztője.
