Pék Zoltán, okleveles közgazdász, Zenta polgármestere pályafutását pedagógusként kezdte. Ezért a száznapos úgynevezett türelmi időszak lejárta után magától adódott a kérdés, hogy ő személy szerint milyen osztályzatot adna a zentai önkormányzatnak az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységére.
– Amennyiben csak önmagunkat, a külső tényezőket figyelembe nem véve osztályoznám az elmúlt száz napot, akkor szerintem erős négyest érdemlünk meg. Azonban a külső, magasabb szintű politikum és a válság, a pénztelenség hatására négyesre csökkenteném az osztályzatot. Azért mert voltak elképzeléseink, amelyek nem csupán 57 millió dinárról szóltak, viszont ennyit sikerült a zentai önkormányzatnak az első száz nap alatt szereznie a Tartományi Nagyberuházási Alaptól. Több kérelmet nyújtottunk be az alaphoz, ezek viszont nem lettek pozitívan elbírálva. Sok munkát fektettem bele ezekbe is, de sajnos eredmény nélkül.
Folyamatban vannak a régi önkormányzat által elkezdett projektumok kivitelezése. Az új önkormányzat rukkolt-e már elő valamilyen új kezdeményezésekkel, és ha igen, mikkel?
– Egyelőre a meglévő befektetéseket kell befejezni. Amennyiben több mindenbe belefognánk, nem hiszem, hogy kaphatnánk rá pénzt, s nagyon szétszórtak is lennénk. A már aktuális projektumokhoz is nehéz a szükséges pénztöbbletet beszerezni. Az elmúlt időszakban egyébként három projektummal pályáztunk. Kétmillió dinárt sikerült szereznünk a jégkárosultak megsegítésére. Ezenkívül a minap írtam alá egy szerződést Belgrádban, egy, a vakok és gyengén látók községi szervezetével közösen nyert pályázat kapcsán, ahol 1 400 000 dinárt nyertünk. Ezenkívül a községi roma civil szervezettel 504 000 dinárt nyertünk egy közös projektumra.
A város képes lesz eltartani a jelenleg épülő sportcsarnokot?
– Jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy felépüljön. Átadása után viszont megfelelő tartalommal szeretnénk betölteni. Nagyon nagy lehetőséget látok benne, s ezek anyagi vonzatúak is, legyen szó akár koncertekről, sporteseményekről. Az álmom az, hogy a Népkert, a sportcsarnokkal a területén, rekreációs- és sportközponttá váljon.
Az előző önkormányzat, Csókával közösen, a Tisza bánáti oldalán szándékozta kiépíteni az ipari övezetet. Jelen pillanatban viszont egy egészen másik lokációt szemeltek ki az ipari övezet kiépítésére. Milyen erővonalak révén született meg ez a döntés, és mi indokolja?
– A déli ipari zóna a község fejlesztési tervében is szerepel. Az ipari övezet területének a Csóka irányába történő elmozdítása még az előző önkormányzat hatásköre volt, s nem tudom, hogy kinek a sugallatára. Mivel ezzel kapcsolatban Zenta semmilyen lépést nem tett, a mostani összetétel egy olyan döntést hozott, hogy ésszerűbb dolog a város területén fekvő ipari zónába befektetni. Ennek kapcsán a napokban értesültem arról, hogy létezik itt egy 23 hektáros, községi tulajdonban lévő terület. Jelen pillanatban erre a területre kell egy tervezetet készíteni, s az interneten keresztül reklámozni, hogy a potenciális befektetők tájékozódjanak e területek meglétéről. Véleményem szerint két hektáros területekre kell ezt az övezetet felosztani, amelyeken már egy 50–100 munkást alkalmazó gyárat lehetne kiépíteni. Természetesen a maradék 180 hektárnyi területről sem szándékozunk lemondani. Szeged például 20 hektárnyi nagyságú területtel kezdett neki a zóna kiépítésének.
A város központjában, különösen pénteken és szombaton, katasztrofális közlekedési és parkolási körülmények uralkodnak. Milyen lépéseket szándékozik az önkormányzat tenni ennek a problémának a szanálására?
– Már a programbeszédemben megemlítettem, hogy ennek megoldása vagy a jelenlegi, vagy pedig egy új közvállalat tevékenysége lesz. A parkolási díj bevezetéséről és megfizettetésétől van szó. Először viszont egy közlekedési szakember véleményét is ki kell kérnünk, hogy hogyan lehet magát a parkoltatást megoldani, majd pedig tervezetet kell készíteni és ennek alapján lehet megvalósítani az egészet. Első elképzelésünk a forgalom szabályozása kapcsán az volt, hogy a Fő utcát egyirányúvá tesszük, de ez a már létező körforgalmú útkereszteződés miatt lehetetlen.
A sportcsarnokon kívül Zentán régóta szükség mutatkozik egy várost kikerülő út kiépítésére, amely, ha valaha is elkészül, semlegesítené a teherjármű forgalmat, amely fokozottan balesetveszélyessé teszi elsősorban az Árpád és az Újsor utcákat. A jelenlegi vezetés tervezi-e ennek a kiépítését?
– Tudni kell, hogy Zenta képtelen két nagy beruházást anyagilag elviselni, s csak azt tudjuk befejezni, ami már folyamatban van, vagyis a sportcsarnok építését. Ez pedig három évig eltart. Ezért az elkövetkező négy évben kétlem, hogy napirendre kerül ez a projektum. Ugyanakkor a hídfeljárónál lévő körforgalomba tervezünk egy térfigyelő kamerát elhelyezni, mivel kevés járművezető tartja be itt a szabályokat. Ezenkívül az Árpád utcán tervben van két villanyrendőr felszerelése is.
Sokaknak szemet szúr az, hogy a közigazgatás racionalizálására kapott támogatások ellenére még több embert vettek fel a Városházára dolgozni. Zentának tényleg szüksége van ekkora közigazgatási gépezetre?
– Őszintén szólva magával a közigazgatással az elmúlt száz nap alatt nem foglalkoztam. Inkább új anyagi forrásokat igyekeztem biztosítani. Ezidáig nem is volt közigazgatási titkárunk, személyéről a múlt héten döntöttünk és még nem lépett funkcióba. Tőle elvárunk egy új munkahelyi leírást. Egyébként nem igazán tudom, hogy az előző önkormányzat miért alkalmazott ennyi embert, s nem is szándékozom utánanézni ennek, mivel nem szeretnék foglalkozni a múlttal. Ennyi ember alkalmazása lehet, hogy tényleg sok. Tudnom kellene, hogy mit érnek a közigazgatásban dolgozó emberek, s kit miképpen lehet alkalmazni. Az új racionalizációs törvény minket is érinteni fog, de mivel ilyesmin már az előző munkahelyemen átestem, mindenképpen úgy kellene kivitelezni ezt, hogy az esetleges munkaerő-feleslegnek vagy új munkahelyet kell biztosítani, vagy pedig megfelelő végkielégítésben kell őket részesíteni, hogy ne kerüljenek az utcára.
Jelen pillanatban a Magyar Koalíció, illetve a Demokrata Párt és a G17 Plusz alkotta nagykoalíció vezeti a várost. Az elmúlt száz nap alatt milyen viszony alakult ki a partnerek közt?
– Ez lényegében olyan mint egy házasság. Az elmúlt száz napban volt ugyan egy kis tányércsörgés, de ez minden jó családban megtörténhet. Az viszont nagyon fontos, hogy a koalíciós partnereknek ugyanazok az elképzelései. A pártprogramok különbözőek, de léteznek érintkezési pontok, s ezeket érzem a megfelelő táptalajnak a város fejlődéséhez. Mindannyian fontosnak tartjuk a sportcsarnok befejezését, az ipari zónát, a termál kutat stb., és ezeket a közös projektumokat illene kihasználni, és a város javára fordítani. Remélem, hogy a koalíciós partnerek is hasonló véleményen vannak. Az eddigi közös munkánk ezidáig ezt tükrözte.
