Ünnepséget tartottak ezen a héten a Tartományi Végrehajtó Tanácsban. November 25-én, kedden este a tartományi kormány több tagja, Újvidék város önkormányzati vezetői, és nem utolsósorban Boris Tadić köztársasági elnök és Bojan Pajtić tartományi kormányfő részvételével emlékeztek meg arról, hogy 90 évvel ezelőtt, 1918. november 25-én az Össznépi Szkupstina döntést hozott Bácska, Bánát, Baranya és Szerémség – azaz Vajdaság – Szerbiához való csatlakozásáról. Ünnepi beszédet maga Bojan Pajtić mondott, aki név szerint felolvasta az akkori Szkupstina tagjait, mondván, „ők azok az emberek, akiktől tanulnunk kell”, akik „nagyjelentőségű, fontos és előremutató döntést hoztak”, akik „addig a napig egy olyan császárságban éltek, amelynek alkotmánya(i) nem ismerték el kollektív nemzeti jogaikat”, és akiknek „az emlékeit őriznünk és ápolnunk kell”.
Ez idáig teljesen világos és érthető. Fényesre koptatott közhely, hogy a történelmet mindig a győztesek írják, és tényleg, mi sem természetesebb és magától értetődőbb, mint hogy Szerbia mindenkori elöljárói ünnepként élik meg és emlékeznek vissza erre a történelmi eseményre.
Az ünnepségen (egyetlen)egy magyar ajkú politikus volt jelen. Ő Lódi Gábor, a Demokrata Párt tagja, parlamenti képviselő. Azaz ő is ünneplésre méltónak tartotta ezt az eseményt, hiszen jelenlétével igazolta ezt. Ternovácz István kollégám szemfülességének köszönhető, hogy még az ünnepségen sikerült mikrofonvégre kapnia a politikust, mint ahogy az is, hogy a Magyar Szó rendelkezésére bocsátotta az interjú anyagát.
Ebből többek között megtudhatjuk, hogy a képviselő semmi különösebb kivetnivalót nem talál saját jelenlétében, mert „a kilencven évvel ezelőtti történéseket nehezen tudja átélni, mert akkor egész Európa lángban volt”, és egyébként is úgy gondolja, hogy “hagyjuk a múltat és nézzünk a szebb jövő felé”. Lódi reagált arra a riporteri kérdésre, felvetésre is, hogy szerinte van-e üzenetértéke annak, hogy ezen az ünnepségen rajta kívül nem jelent meg egyetlen magyar politikus sem, a Magyar Koalíció tartományi tisztségviselői, sőt, Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke sem. Szó szerint a következőket:
– Minden magyar politikust nagyra becsülök. Én egyébként a politikát úgy fogom fel, mint egy mérkőzést. A fociban is az egyik csapat nyer, a másik elbukik, vagy döntetlen az eredmény. Én nem tudom azt elképzelni, hogy egy magyar politikus nem jön el, és hogy a Magyar Koalíciónak – ha egyáltalán annak lehet nevezni, mert egyes információk szerint már nem létezik – nem a Vajdaság a jövőképe, és hogy ezt nem tartja egy történelmi jelentőségű dolognak. (…)
A demokrácia persze a vélemények különbözőségének tiszteletben tartásán alapul. Az ember tehát nem tehet mást, mint hogy tudomásul veszi, Lódi Gábor képviselőnek ez a véleménye. Nyilván mindenkinek joga van a saját véleményére. Neki is.
Nekem is.
