Hetven oktatási intézmény mutatkozik be a tegnap Újvidéken megnyílt 5. Nemzetközi Oktatási Vásáron: általános iskolák, az állami és magán középiskolák egész sora, jelen vannak az állami egyetemi karok, a magánegyetemek, nyelviskolák, tankönyvkiadók. Sőt, magyarországi, horvátországi, görög és lengyel oktatási intézmények is bemutatkoznak. A holnap, szombaton záruló rendezvény délelőtt 10-től este 7 óráig várja az érdeklődőket. A belépődíj 150 dinár, csoportos látogatás esetén 70 dinár.
Tegnap az Újvidéki Vásáron az 5. Nemzetközi Oktatási Vásár keretén belül a Tartományi Pedagógiai Intézet és a Nyílt Társadalomért Alap szervezésében A nyelv ajtót nyit a kultúrák sokaságának megismeréséhez címmel kerekasztal-beszélgetés kezdődött. A jelenlévőket Erdély Lenke, a Tartományi Pedagógiai Intézet igazgatója üdvözölte, s beszámolt arról, hogy az intézet megalapítása óta folyamatosan olyan projektumokat készítenek, amelyek az oktatóintézet sikerességét segítik elő, ennek érdekében tanterveket, tankönyveket, oktatási terveket próbálnak felkutatni oly módon, hogy azok a modern oktatás elveinek megfeleljenek, és természetesen azt a pedagógusok rendelkezésére bocsátják.
Az intézet azon fáradozik, hogy tevékenységén belül a másság és a különbözőség tiszteletben tartását hirdesse, és ennek érdekében a toleráns viszony kialakításán fáradozik a gyerekek körében Vajdaság-szerte óvodás kortól középiskolás korig. Ápolják a gyerekek különböző kultúrájának és nyelvének hirdetését, és ezt megpróbálják a pedagógusok bevonásával és továbbfejlesztésével tenni oly módon, hogy serkentik az anyanyelv, az idegennyelv és a szerb nyelv tökéletes elsajátítását. Erdély Lenke elmondta, a kerekasztal-beszélgetés célja az, hogy az európai nyelviséget hirdesse és tovább vigye, hogy tudatosodjon a gyerekekben és a pedagógusokban is, hogy a környezetnyelvnek és az idegen nyelvnek a tanulása eszköz az egymás kultúrájának a megismerésében és a tolerancia fejlesztésében. Ez pedig a mi multikulturális identitásunknak az öröksége.
A résztvevőket üdvözölte dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár is, aki a nyelvi tisztaság megőrzéséről szólva elmondta, legnagyobb fejtörést az okoz nekik, hogy az általános iskolákba és a középiskolákba kisebbségi nyelven jól tudó szaktanárokat találjanak. Az a gond, mondjuk egy biológiatanárral, hogy általában nem az anyanyelvén végezte az iskoláit. Az utóbbi időben azt a szempontot alkalmazzák, hogy az általános iskolától az egyetemig számítva, ha legalább egy fokozatot az anyanyelvén tanult a szaktanár, akkor tudják alkalmazni az iskolákban. Egyébként fontosnak tartja a kisebbségi nyelvek esetében a lektorátusok bevezetését. Gond van még a szerb nyelvtudással is, különösen a magyar ajkú tanulók esetében. Ugyanis a nyolcéves általános iskolai és a négyéves középiskolai szerb nyelv tanulása után, tehát 12 évig tartó oktatást követően, is bizony gyakran előfordul, hogy a tanulók nem tanulnak meg rendesen szerbül. Egyértelmű, hogy ezért nem a gyerekeket kell hibáztatni, mert a pedagógus feladata az, hogy megszerettesse a nyelvet, és ezenkívül a tanterv is hibáztatható azért, hogy nem kapnak kellő tudást a diákok. Helytelen az, hogy a szerb nyelvet úgy tanítják, mintha anyanyelv lenne. Nem irodalmat kell a gyerekekkel oktatni, hanem a kommunikáció elsajátítására kell őket nevelni. Nagyon fontos, hogy a szerb nyelvet olyan pedagógusok tanítsák, akik kimondottan ezt a szakot végezték az egyetemen. Mivel létezik ilyen szak nálunk, ezért nem az anyanyelv szakos tanárokat kell alkalmazni az iskolákban.
A tegnapi kerekasztal-beszélgetésen a következő ismert szakemberek beszámolóit hallhattuk: Julijan Tamaš, dr. Páll Sándor, dr. Nada Arsenijević, dr. Andrić Edit,dr.Ana Makisova, Isidora Bjelaković, dr. Marina Puja-Badesku, dr. Dušanka Zvekić-Dušanović, Nataša Dobrić és Bálizs Jutka.
