Honlapunk múlt heti – nem reprezentatív minta alapján készült – véleménykutatása jókora meglepetéssel szolgált, ugyanis internetes szavazóink 32 százaléka az április 11-i magyarországi választások során a Jobbikra szavazott volna, vagyis szinte kétszer többen, mint ahányan rászavaztak valójában Magyarországon. A Magyar Szó arra a kérdésre igyekezett választ kapni, mi állhat e meglepő eredmény mögött, beszélhetünk-e a vajdasági, illetve a határon túli magyarság politikai radikalizálódásáról mint jelenségről. Utánajártunk annak is, hogy a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján mi a helyzet.
Az eredmény úgymond borítékolható volt, nyert a jobboldal, de sokakat meglepett (megijesztett, vagy az is lehet, hogy megörvendeztetett) a Jobbik 30 százalék feletti támogatottsága, vetette fel az internetes portálunkon készített felméréssel kapcsolatban Badis Róbert szociológus, a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely munkatársa. Azonban a Magyar Szó honlapjának felméréséből nem lehet következtetéseket levonni, reprezentatívnak semmi esetre sem tekinthető a kapott eredmény. Ezért teljes mértékben lehetetlen a vajdasági magyarok magyarországi pártokra vonatkozó preferenciájára következtetni, kiváltképp, hogy még nem készült olyan felmérés, amely kitért volna a magyarországi pártpreferenciákra. Ténylegesen nem tudhatjuk, hogy mely pártokra szavaznának a vajdasági magyarok.
– Az nyilvánvaló, hogy az MSZP alacsony támogatottsága, vagyis az öt százalék a kettős állampolgárság elutasításának is köszönhető. Azonban előtte sem volt túl magas. A Fidesz nemzeti retorikájában meg tudta szólítani a határon túli magyarokat, a nemzetben gondolkodás hangsúlyozása inkább jellemző rájuk, mint a baloldali pártokra, így őket is sokan támogatták – vélekedett a szociológus.
A Jobbik támogatói valószínűleg úgy érzik, hogy a Fidesz nem elég nemzeti, nem eléggé képviseli a konzervatív értékeket, és megoldásokat várnak mind a magyar társadalom belső problémáira, mind a nemzetpolitikában, értékelte Badis Róbert.
– A Jobbik magas támogatottsága Magyarországon és a határon túl is valószínűleg annak is köszönhető, hogy a nagy, lomha, elkényelmesedett pártok nem adtak választ, illetve nem foglalkoztak olyan fontos kérdésekkel, amelyet a Jobbik viszont felkarolt. Ilyen például a „cigánybűnözés” – vetette fel a szociológus.
A fentebb elmondottak azonban hipotézisek. Az Identitás Kisebbségkutató Műhely egyik reprezentatív felmérése szerint a vajdasági magyarok 36,7 százalékának nagyon fontos, 49,4 százalékának pedig fontos a magyarsága, míg 11,5 százalékuknak kicsit, illetve 2,4 százalékuknak egyáltalán nem fontos a magyarságuk. Az elmúlt években elvégzett értékpreferencia-kutatások szerint kijelenthető, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek konzervatív és liberális értékeket vegyesen preferálnak. A felméréseik szerint legfontosabbnak tartott értékek a család, a szabadság és az esélyegyenlőség.
– Érdekes, hogy a legkevésbé fontosnak tartott értékek között vannak a vallás és a nemzet. A megkérdezett fiatalok tíz százalékának egyáltalán nem fontos érték a nemzet, viszont 36 százalékuknak nagyon fontos. Ennek fényében a Jobbikról kijelenthető, hogy van egy széles támogató bázisa, viszont egy jelentős réteg nem szólítható meg nemzeti retorikával. Tehát leszögezhető, hogy a Jobbik megosztó jelenség – zárta szavait a szociológus.
FELVIDÉK
Mózes Szabolcs, a pozsonyi Új Szó napilap belpolitika rovatának újságírója lapunknak elmondta, semmiféle felmérés nem készült a Felvidéken arról, hogy a szlovákiai magyarság milyen arányban támogatja az egyes magyarországi pártokat, kire szavazna, ha tehetné.
– A szélsőséges nézetek felülprezentálásával viszont van tapasztalatunk, az internetes honlapunkkal kapcsolatban is. Nem egy esetben előfordult, hogy a Jobbikot és a radikális szélsőséges nézeteket kritizáló kommentárunk, jegyzetünk több tucat, a Jobbik politikáját védelmező hozzászólást (kommentet) kapott az online kiadásban. Ennek feltehetően két oka van: egyrészt a Jobbik főként a fiatalok között népszerű, és pont a fiatal generáció az, amely szinte minden nap használja az internetet, a világhálón jut hozzá az információkhoz. Másrészt közismert tény, hogy a szélsőséges csoportok alapstratégiája az erős internetes jelenlét: azzal számolnak, hogyha sokszor, sok helyen tüntetik fel hozzászólásaikat, véleményüket, akkor úgy fog tűnni, sokkal többen vannak, mint a valóságban – vélekedett az Új Szó munkatársa.
Ugyanakkor a Felvidéken még nem jött létre olyan párt, amely szimpatizálna a Jobbikkal. Mindkét magyar párt, az MKP és az egykori MKP-s politikus által tavaly alapított Híd is kizárta az együttműködést a Jobbikkal, és kritikusan áll hozzá a párt politikájához.
Hasonlóan vélekedett Öllös László politológus, egyetemi oktató is. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Magyar Szónak elmondta, hogy a szlovákiai magyarság között van néhány olyan felvidéki magyar, meglehetősen ismert személyiség, akinek a szélsőjobbhoz való vonzódása nem titok és valamiféleképpen kötődnek a magyarországi szélsőjobb mozgalmakhoz.
– A szélsőjobb mint jelenség a szlovákiai magyarság politikai életében marginális. Létezik ugyan, de mostanáig egységes szervezett mozgalommá még nem állt össze. Vannak ugyan durva álláspontok, elsősorban az elektronikus sajtóban, javarészt álnéven, ez azonban magyarázható azzal is, hogy az ilyen emberek reagálási viszketegségben szenvednek. Ami kiválthat ilyesmit a Felvidéken, az nem pusztán a magyarországi minta, hanem a szlovák minta – mondta a politológus.
ERDÉLY
Nem készítettek a Magyar Szóéhoz hasonló internetes felmérést a romániai Transindex internetes hírportálon, ugyanis már többször megégették magukat, mondta lapunknak Sipos Zoltán, a hírportál felelős szerkesztője.
– Kellemetlen tapasztalataink vannak az ilyen szavazásokkal kapcsolatban, ugyanis többször belinkelték azt valamelyik szélsőjobboldali fórumra és jobbikos szimpatizánsok kezdtek el nagy tömegben kattintgatni – figyelmeztetett a felelős szerkesztő.
Mint megjegyezte, Erdélyben mindenképpen érezhető és látványos a magyar szélsőjobb mozgalmak működése, főként a fiatalok körében. Ennek egyik oka az, hogy a fiatalok egyáltalán nem követik a napi politikát, sajtót. Így nem tudják, mi történik az országban, valamint ehhez még hozzáadódik a hiányos politikai kultúra és történelmi tudás.
– Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ember fiatal korában vonzódik mindenféle szélsőséges megmozduláshoz – vélte a szerkesztő.
Tavaly novemberben végeztek reprezentatív mintán felmérést Erdélyben, hogy a magyar választópolgárok melyik magyarországi pártra voksoltak volna, nyilatkozta lapunknak Kiss Tamás szociológus, demográfus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa.
– A magyarok túlnyomó része ekkor a Fideszre voksolt volna, míg a Jobbik és az MSZP támogatottsága elenyésző volt, tíz százalék alatti. Ekkor még Magyarországon sem élvezett a Jobbik ekkora támogatottságot, mint most – mondta a szociológus.
Szavai szerint az internethasználók és általában a városi fiatalok radikálisabbak, mint például a falun élő fiatalok, akiket nem érint annyira a politika, főként a magyarországi választások. A szociológus sem Erdélyben, sem Vajdaságban nem tartja elképzelhetőnek, hogy ma, egy reprezentatív minta elkészítésénél a Jobbik támogatottsága elérné a 30 százalékot.
KÁRPÁTALJA
Ukrajnában se sajtóorgánum, se civil szervezet nem kérte ki a kárpátaljai magyarság véleményét a magyarországi választásokkal kapcsolatban, monda lapunknak Dunda György, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese.
– Megfigyelhető, hogy a kárpátaljai magyarságot annyira élénken nem hozza lázba sem a magyarországi politikai adok-kapok, de az ukrajnai politikai mozgások sem. Leginkább az érdekli őket, hogy ezek a politikai mozgások milyen hatással vannak a hétköznapjaikra, ezt pedig a magyar választásokból kifolyólag későbbre tehetjük. A pártszimpátiák így nehezen behatárolhatók – magyarázta a főszerkesztő-helyettes.
Szavai szerint Kárpátalján nincsenek látható jelei a szélsőjobb megerősödésének, vagy a szimpátia növekedésének sem a sajtóban, sem a civil kezdeményezésekben, még a fiatalok körében sem.
Ugyanakkor Balla D. Károly ungvári író szerint érezhető egy erős jobbra orientálódás a kárpátaljai magyarság körében, azonban nehéz lenne megmondani, hogy a Fidesznek vagy a Jobbiknak lenne több szavazója.
– A csalódottság, vagy kiábrándultság mindig kedvez a szélsőségeknek. Előfordulhat, hogy egy kevésbé tájékozott kárpátaljai fiatal könnyebben belesétálhat ebbe a csapdába, de erről nincs tudomásom, tapasztalatom. Viszont magát a jelenséget valamelyest aggasztónak tartom. Furcsának tartom, hogy kisebbségi helyzetben kisebbségellenes erők mellé lehet szegődni. Nem gondol bele az a kisebbségi magyar, hogy ha a Jobbikkal szimpatizál, akkor szimpatizálhatna az ukrajnai nacionalistákkal is, hiszen valahol ők is ugyanazt a követ fújják, habár másik oldalon. Egy kisebbségben élő nem szimpatizálhat egy kisebbségellenes, rasszista és nacionalista párttal, hiszen ezek a pártok demokráciaellenesek – fejtette ki lapunknak Balla D. Károly.
Szavai szerint a magyar nacionalizmus és a magyar sovinizmus sokkal többet árt a magyarságnak mint bármely más eszme.
