A tavalyi szárazság, a gazdasági világválság, és a tej árának ilyen szintű csökkenése válságba sodorhatja a vajdasági farmereket, hiszen jelenleg is veszteségesen termelnek. Hivatalos kimutatások szerint a tartományban tavaly 20 százalékkal csökkent az állatállomány.
Dejan Trajković, a Vajdasági Tejtermelők Központi Egyesületének elnöke szerint visszafordíthatatlan károkat szenvedhet a vajdasági állattenyésztés, ha nem sikerül egyességre jutni, és a gazdák tömegesen szabadulnak meg szarvasmarháiktól. Az egyesület elnöke is állattenyésztő, székelykevei farmján mintegy 400 szarvasmarhája van, közülük 200 fejőstehén. A dél-bánáti 33 éves termelő szavai szerint: Ma tejet termelni Szerbiában egyenlő az öngyilkossággal.
– Naponta megközelítőleg 3,5-4,5 tonna, éves szinten pedig 1 millió 200 ezer tonna tejet termelek. Naponta 155-160 tehenet fejünk meg, ami átlagosan 22 liter tejet jelent a háromszori fejés során. Már évek óta sikeresen tartjuk ezt a szintet, az állományom ugyanis teljes egészében Holstein fajtából áll. Édesapám még 1996-ban kezdett el tejtermeléssel foglalkozni, én pedig 2000-ben fogtam bele a munkába.
Az állatállománya számára saját maga termeszti, vagy vásárolja a takarmányt?
– Egész évben ugyanúgy etetem a szarvasmarha – állományomat, és a takarmány szinte teljes egészét saját magam termesztem. Egyedül az tápszert vásárolom. Egy liter tejhez viszonyítva 350 gramm 20 százalék fehérjét tartalmazó tápszert négyszer adagolunk az abrakba naponta. Ha mindent meg kellene vásárolunk, akkor lehetetlen lenne termelnünk, hiszen az extra minőségű tej előállítási ára így is meghaladja a 32 dinárt. Ha be akarjuk tartani a kötelező, és az Európai Unió szigorú higiéniai előírásait, minőséges, korszerű felszerelést szeretnénk használni, az abrakból, a takarmányból is a jobbat választjuk, kifizetjük az állatorvost, az összes költséget, akkor elképzelhetetlen, hogy ennél az összegnél kevesebbért tudjunk előállítani egy liter tejet. Ha még hozzáadjuk, hogy egy borjú ára 1000 és 2000 euró körül mozog, valamint hogy az elléstől számítva 2 év után lehet csak először fejni, nem éri meg a jelenlegi árakkal termelni.
Mi lenne az a minimális összeg, amitől kezdve megérné tejet termelni?
– Hogy nekünk is legyen legalább egy vagy két dináros bevételünk, akkor legalább 34 dinárt kellene kapjunk a tej literjéért, mint ahogy 2008 elején meg is történt. Az ideális az lenne, ha a tejüzemek 32 és 36 dinárt között fizetnének a termelőknek az extra minőségű tejért. Ekkor lehetne vele keresni, és megérné befektetni. Pillanatnyilag 29-30 dinárt kapok a tejért, ennek ellenére Szerbia legnagyobb tejüzeme, a Salford monopólium helyzete miatt bármikor átszabhatja a piacot, maximálisan 26-27 dinárt ad egy liter extra minőségű nyers tejért. Úgy bánnak az árakkal és a tej minőségének meghatározáséval, ahogy akarnak.
Ezek szerint Ön is veszteségesen termel?
– Az utolsó elszámolások szerint én is, mint sokan mások, veszteségesen dolgozunk. Egyre többen adják el vagy vágják le az állataikat, mert senki sem akar belerokkanni. Az utóbbi másfél hónapban például a hódsági községi állatorvosi rendelő adatai szerint 200 tehenet, illetve üszőt vágtak le. Hivatalos adatok szerint mintegy 20 százalékkal csökkent a tartományi állatállomány, de biztos vagyok benne, hogy ez a számadat valójában sokkal nagyobb. Azok az emberek, akik a közelmúltban fektettek be teljesen új farmokba 300-400 ezer eurót, már azon gondolkodnak, hogy eladják vagy levágják az állatállományukat, mert nem tudják fenntartani őket. Ha pedig véletlenül januárban további átvételi árcsökkentést vezetnek be a tejüzemek, ami ellen a mezőgazdasági miniszter is felszólalt decemberben, teljes lesz a felfordulás az országban. Az utcákra fogunk vonulni, kiöntjük a tejet, de lehet, hogy meg is szüntetjük a termelést, hiszen a végsőkig el vagyunk keseredve.
Decemberben személyesen is találkozott Saša Dragin mezőgazdasági miniszterrel. Miről beszélgettek?
– A mezőgazdasági miniszter urat figyelmeztük, ha ilyen ütemben csökken továbbra is az állatállomány, és ha ezt a tejüzemek az alacsony árakkal meg is toldják, szinte teljesen megszűnhet a szarvasmarha-tenyésztés. Ha elpusztulna az ország alap szarvasmarha- állománya, akkor a tejüzemek is sokkal drágábban fogják felvásárolni a tejet, hiszen az országban nem lesz elegendő. Az újrakezdéshez pedig legalább öt évre lenne szükség, ugyanis az állatok lassan nőnek meg akkorára, hogy fejni lehessen őket. Ha belegondolunk, a tehén tenyésztése nagyon fontos, hiszen igen sokrétűen jelenik meg a táplálkozásunkban. A tejpor sok terméknek az alapanyaga, rengeteg tejtermék van a piacon, és a szarvasmarha húsát is felhasználjuk. Nagy gondot jelent az is, hogy engedélyezték a tejpor behozatalát, és még nehezebb helyzetbe hozták így a termelőket. A miniszter úr megígérte, hogy meg fogja szüntetni a tejpor behozatalát, és igyekezik megszüntetni a nagyüzemek monopóliumát. Hogyan kívánják mindezt megoldani, nem tudom.
Azért alapítottuk meg 2008 áprilisában a Vajdasági Tejtermelők Központi Egyesületét, hogy helyrehozzuk a tejtermelők és a nagyüzemek közti csaknem egy évtizedes rossz viszonyt. Célunk, hogy méltó árat kapjunk a termékünkért, ugyanis a tejüzemek teljes egészében kihasználnak és tönkretesznek minket, miközben erről a nyilvánosság szinte semmit sem tud.
