December elején kezdett el a sajtó azzal foglalkozni, hogy a Pénzügyminisztérium hamarosan beterjeszti a közvagyonról szóló törvénytervezetet, amellyel rendeznék az önkormányzatok és a tartomány vagyonáról szóló kérdéseket. Hétfőn a Szerbiai Képviselőházban sor is került a törvényjavaslat beterjesztésére, azonban ezt nem a Pénzügyminisztérium tette meg, hanem a G17 Plusz és az Együtt Šumadijáért Koalíció képviselőinek egy csoportja.
Arra a kérdésre, hogy miért előzte meg a G17 Plusz a Pénzügyminisztériumot a törvényjavaslat kidolgozásában, Sándor József, a párt tartományi bizottságának alelnöke válaszolt a Magyar Szónak.
– Valamikor 2008 folyamán megegyezés született arról, hogy a legfontosabb kérdés a decentralizáció kapcsán nem más, mint a vagyon visszaszármaztatása. Erről közvitát is tartottak, bekapcsolva a munkába a Községek és Városok Állandó Konferenciáját is. A szerbiai Pénzügyminisztérium magára is vállalta, hogy hamarosan benyújtja az ezzel kapcsolatos törvényterveztet. Ennek ellenére a 2008-as év negyedik negyede és a 2009-es év úgy múlott el, hogy a törvénytervezet nem készült el. Azonban időközben történt néhány igen fontos lépés a Szerbiai Képviselőházban, mint például, hogy részlegesen elfogadták a regionalizációról szóló törvényt, valamint nagy nehezen elfogadták Vajdaság statútumát és a jogköreiről szóló törvényt, amelyek nyilván szerves részeit képzik a decentralizációnak. Amikor ez megszületett, akkor mindannyian, minden politikai párt kimondta, hogy két nagyon fontos törvény hiányzik, hogy mindennek tartalma is legyen, ne csak kerete. Vagyis nagyon fontos, hogy megtörténjen a vagyon-visszaszármaztatás úgy a tartománynak, mint a városok és községek részére, valamint a közvállalatok vagyonának visszaszármaztatása is. Emellett fontos, hogy mielőbb megoldásra kerüljön a tartomány, illetve a városok, községek pénzelésének kérdése is.
A Pénzügyminisztérium magára vállalta, hogy hamarosan kidolgozza a törvénytervezetet és egyes hírek szerint 2010 első negyedévében be is terjesztették volna a Szerbiai Képviselőháznak. Ennek ellenére az önök pártja terjesztette be a törvényjavaslatot. Miért?
– Mivel a Pénzügyminisztérium a jelek szerint különböző okokra hivatkozva húzza, késlelteti ezeknek a törvényeknek a beterjesztését, ezért a G17 Plusz – végre kinőve egy másfél-kétéves árnyékból – összefoglalta mindazokat az igényeket, amelyek a közvita során felmerültek, valamint azokat a követelményeket is, amelyek megszavazása, elfogadása valós decentralizációt fog majd jelenteni az egész ország területén, úgy a köztársaságnak, mint a tartománynak, a községeknek és a városoknak. A G17 Plusz nem azért kezdeményezte a törvény kidolgozását és beterjesztését, hogy borsot törjön a többiek orra alá, hanem azért, mert látta, az elmúlt időszakban néhány törvény ahelyett, hogy egy két hónap alatt a tisztelt ház elé kerüljön, egy-másfél, vagy akár kétéves csúsztatásokkal került csak megvitatásra. Ugyanakkor az elmúlt időben eleget tettünk az előcsatlakozási feltételeknek, Boris Tadić államfő átadta a csatlakozási kérelmet, úgy érezzük, hogy erőltetett ütemben kell meghozni azokat a kísérőtörvényeket, amelyek valóban be is indítják ezeket a folyamatokat. Mindennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a közvagyonról szóló törvénytervezet beterjesztése részünkről nem történt erőltetett ütemben, végső ideje volt, hogy megtörténjen, hiszen mit ér egy tartomány, város, vagy község vagyon nélkül?
Mit fog szabályozni a közvagyonról szóló törvény?
A jogszabály a közvállalatok szintjétől a községeken, a városokon, a tartományon keresztül a szerbiai intézményekig mindenkinek definiálná, pontosan megnevezné vagyonát és visszaszármaztatná ezeket a vagyonokat. Amellett, hogy óriási pénzügyi kieséseket jelentett a községeknek, hogy nem rendelkeztek ezzel a vagyonnal, komoly gátakat jelentett az önállóságban és a fejlődésben. Komolyabb pályázatok, vagy egy-egy ipari park létesítése során a község nem tudott saját vagyonnal, önrésszel megjelenni, hanem Belgrádhoz kellett fordulni és különböző ügynökségeken, a Vagyonjogi Igazgatóságon keresztül engedélyeket, dokumentációkat kellett begyűjteni, majd jóváhagyatni – mindez természetesen több hónapon keresztül eltarthatott – hogy azt a vagyont, amely a jelen pillanatban szerbiai vagyonnak minősül, bevihesse a pályázatba. Ennek a törvénynek a meghozatalával minden községnek és városnak lesz saját vagyona, amellyel be tud szállni a pályázatokba, vagyis önrészt tud felmutatni. Mindezzel pénzt és időt fogunk megspórolni.
Mikor kerülhet sor a törvény elfogadására?
Reményeink szerint a törvényjavaslat valóban gyorsított eljárással fog a parlament elé kerülni és a tavaszi ülésszakban elfogadásra is kerül. Sőt már olyan jelzéseket is kaptunk egyes képviselőktől, hogy támogatni tudnák a jogszabályt. Természetesen a törvényjavaslatnak lehet egy-két olyan része, amely módosításokat fog elszenvedni, de ez egy demokratikus közegben helyénvaló, és reméljük, hogy csak javítani fog annak minőségén.
