2024. november 23., szombat

Mi lesz a kormánnyal?

Egyre többen beszélnek új parlamenti választásokról - Dulić: Tadić 15-én teszi le elnöki esküjét

Miután a Köztársasági Választási Bizottság közzétette a már véglegesnek is tekinthető eredményeket, az elnökválasztás után többen kormányválságról, rendkívüli parlamenti választásokról beszélnek. Ugyanis szerintük szinte elképzelhetetlen, hogy miután a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciója nem támogatta a demokrata jelöltet, fennmaradjon a kormány.

A választási bizottság tegnap közzétette a szavazatok 98,8 százalékos feldolgozottsága melletti eredményt. Ezek szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Boris Tadić a szavazatok 50,57 százalékát kapta, vagyis 2 257 105 szavazó támogatta. A Szerb Radikális Párt jelöltje, Tomislav Nikolić 2 129 403 szavaztok kapott, a voksolók 47,71 százaléka támogatta.

Miután Tadić győzelme nyilvánvalóvá vált, Božidar Ðelić kormányalelnök bejelentette: hétfőtől már napirenden szerepel a hatalmi koalíció jövője, az eddigi tapasztalatok összegzése. A miniszterelnök-helyettes a tárgyalások szükségességét azzal magyarázta, hogy Vojislav Koštunicáék nem támogatták koalíciós partnerük jelöltjét az elnökválasztáson. Ðelić szerint a koalíció jövője, fennmaradása attól függ majd, hogy az SZDP „hű marad-e a koalíciós megállapodásukhoz”.

SZDP: GRATULÁCIÓK

A Szerbiai Demokrata Párt tegnap értékelte az eredményeket. Andreja Mladenović, a párt szóvivője gratulált Tadićnak a győzelemhez. A SZDP - a szocialistákhoz hasonlóan külön gratulált mindkét jelöltnek az elért eredményhez, ahhoz, hogy rekordszámú jelöltet sikerült megmozgatniuk.

- Nagyon fontos, hogy a választás jó hangulatban, rendben zajlott le. Azért is, mert szem előtt kell tartani azt is, hogy nemsokára megtörténhet Kosovo függetlenségének egyoldalú kikiáltása - mondta a szóvivő.

Mladenović nem számol a kormány stabilitásának megbomlásával. Annak ellenére sem, hogy a DP nem fogadta el a koalíciós szerződésük módosítási záradékát, ami ahhoz vezetett, hogy Koštunica nem támogatta nyilvánosan egyik jelöltet sem. Emlékeztetőül: az SZDP és az Új Szerbia koalíciója az elnökválasztás második fordulója előtt feltételekhez szabta támogatásukat: elképzelésük szerint a koalíciós feleknek meg kellett volna állapodniuk abban, hogy nem írják alá az Európai Unióval a stabilizációs és csatlakozási megállapodást, ha az EU Kosovóba küldi misszióját. Tadić elvetette a megállapodás lehetőségét, hangsúlyozva, hogy ő nem zsarolható.

ÚJRA VÁLASZTUNK?

Vladimir Goati, a Transparency Srbija igazgatója a B92-nek nyilatkozva úgy értékelte az elnökválasztás körül kialakult helyzetet, hogy az mindenképp bizonytalanságba sodorja a kormánykoalíciót.

Jovo Bakić szociológus pedig egyenesen marginalizálódott, politikai erejét teljesen elveszítő pártnak nevezte a miniszterelnök vezette SZDP-t, magát Koštunica miniszterelnököt pedig az elnökválasztás legnagyobb vesztesének titulálta.

A Délkelet-európai Stabilitási Paktum tisztségviselője, egykori külügyminiszter Goran Svilanović egy lépéssel tovább ment. Szerinte Koštunicának le kellene mondania.

- Ha a miniszterelnök valóban jót akar Szerbiának, akkor az egyetlen helyes döntése az lenne, ha lemondana, és új kormányt, új parlamenti képviselőket választana az ország - nyilatkozta Svilanović.

A Liberális Demokrata Párt új parlamenti választásokra számít. Tegnap a párt elnökségi tagja, Zoran Ostojić annak a véleményének adott hangot, hogy új parlamenti választások lesznek Szerbiában, melynek során új, Európa-barát kormányt kapna az ország.

- A szavazók saját érdeküket szem előtt tartva döntöttek - egy jobb életre és az európai integrációra szavaztak. Tadićtól most azt várjuk, hogy lépjen, és ellenszegüljön Koštunica ellenállásának és Európa-ellenes kormányának - nyilatkozta a Beta hírügynökségnek az LDOP egyik vezetője. Ostojić hangsúlyozta: ez a harmadik veresége Koštunicának az elmúlt egy évben.

Zoran Stojiljković politikai elemző szerint a DP a választ követően mindenképp azon lesz, hogy újraértelmezzék az SZDP-vel alkotott koalíció működését. Nyomást fognak gyakorolni rájuk, és még egy új parlamenti választástól „sem riadnak vissza”, véli az elemző.

Stojiljković szerint Európa viszont azon lesz, hogy megtartsa a jelenlegi koalíciót. Mint mondta, sok minden függ majd attól is, hogy a G17 Plusz és a DP parlamenti képviselői továbbra is leszavazzák-e az SZDP-képviselőket.

TIZENÖTÖDIKÉN BEIKTATÁS

A Szerbiai Képviselőház elnöke, Oliver Dulić tegnap a Pink tévének nyilatkozva bejelentette, hogy nagy valószínűséggel 15-én, az államiság napján teszi le elnöki esküjét Boris Tadić. A házelnök erre a napra tervezi a következő parlamenti ülés összehívását.

Az alkotmány értelmében a köztársasági elnök, jelen esetben Boris Tadić mandátuma ötéves, az eskütétel napjával kezdődik, mondta Dulić. Egy személy két mandátumot szolgálhat le. A köztársasági elnök határskörét a 2006 őszén elfogadott alkotmány határozza meg. Legnagyobb felhatalmazása a védelmi, a külügyi kérdésekben és az Alkotmánybíróság összetételének meghatározásában van. Az alkotmányba foglaltak szerint a köztársasági elnököt, ha kell, a parlament elnöke helyettesítheti, de ez a megbízott szerepkör három hónapnál tovább nem tarthat.

Fotó: Beta

Így mond köszönetet, aki nyer az elnökválasztáson - a demokraták tegnap kiragasztott plakátjai a fővárosban

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás