Szerbiában a méz csak nagyon ritka esetben tartalmaz antibiotikumot, azt is legtöbbször a méheknél alkalmazott nem szakavatott gyógyítás, illetve a streptomycin tartalmú permetszerek következtében. Ezekben az esetekben is csupán kis mennyiségben, aminek ugyan lehet káros hatása, de nagyon ritkán, nyilatkozta lapunknak dr. Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének elnöke azokra a napokban megjelent hírekre reagálva, miszerint a szerbiai piacon magas antibiotikum-tartalmú mézet árulnak, és éppen ezért utasították vissza a német felvásárlók a mézet.
Dr. Rodoljub Živadinović apiterápiával foglalkozó szakember, a Szerbiai Apiterapeuta Társaság szakbizottságának tagja közel húsz éve foglalkozik méhészettel, számos méhészettel foglalkozó és a méhészeti termékek gyógyító hatásáról szóló publikációval szerzett országos elismerést. Arról, hogy hogyan kerülhet a mézbe az antibiotikum, a következőket válaszolta:
– Tulajdonképpen egy nagyon ritka jelenségről van szó. Amíg a világ méztermésének 22 százaléka antibiotikum-fertőzött, addig a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének tagjai által termelt méz csupán 0,2 százalékánál fordul elő ilyesmi. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években felhívtuk a méhészek figyelmét az antibiotikum alkalmazásának káros hatására. Ki kell emelnem, hogy az antibiotikum kétféleképpen kerülhet a mézbe. Egyrészt úgy, hogy a nem hozzáértő (szerencsére egyre kevesebb van belőlük – a folyamatos képzéseknek köszönhetően) méhészek ezzel próbálják „gyógyítani” a méheket. Pedig nem létezik olyan betegség a méheknél, amit antibiotikummal kellene gyógyítani, hiszen nem úgy hat rájuk, mint az emberre, sőt. Az antibiotikum káros hatással van a méhekre: rövidíti az élettartamukat, felborítja a bélflórájukat és zavart okoz a hagyományos aktivitásukban. Az antibiotikum használata még a hatvanas évekből maradt fenn. Másrészt az almatermésű gyümölcsfák virágzásakor használt streptomycin tartalmú permetszerekből kerülhet a mézbe az antibiotikum. Ezek a permetszerek tiltottak, mégis használják őket. Reményeim szerint a törvényhozónak sikerül majd ennek is gátat vetni.
Mely betegségek esetén használják a méhészek az antibiotikumot? Milyen más gyógymódot lehetne alkalmazni?
– A nyúlós költésrothadásnál és a gyomorvésznél (Nosemosis apium), annak ellenére, hogy ezeknek a betegségeknek egyike sem gyógyítható antibiotikummal, mert a kórokozók a kaptárban maradnak, hogy újra fertőzhessenek. Ezek a betegségek, csakúgy, mint más baktériumos betegségek esetén is a legjobb módszer, ha természetes táplálással a méhek immunrendszerét a lehető legmagasabb szinten tartjuk (a cukor és a pollenpótlók mellőzése), illetve megfelelő méhészeti tevékenységeket végzünk.
Úgy tartják, hogy a méz orvosság, de káros is lehet a szervezetre?
– Káros hatással lehet az emberi szervezetre, ha van benne antibiotikum, de mint említettem, ez ritkán fordul elő. A nemrégiben megjelent újsághírek szenzációhajhász módon hozták ezt nyilvánosságra. Arra törekszünk, hogy egyetlen mézmintában se legyen antibiotikum.
Ezek szerint szigorítják a méhészet feltételeit?
– Csupán két éve foglalkozunk a kivitel megszervezésével és csupán kis arányban tapasztaltuk az antibiotikum jelenlétét. De ettől az évtől a méhészek olyan szerződést írnak majd alá, ami szerint egyrészt ők maguk állják a méz ellenőrzésének költségeit, és egy olyan munkaszabályzatot készítünk, amely kimondja, hogy mindazokat, akiknek a mézmintájában antibiotikumot találnak, eltanácsoljuk a szövetségből.
Mióta foglalkozik a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetsége a kivitel megszervezésével?
– Egy rendszert alakítottunk ki elsőként az országban, marketinggel, illetve a vásárlók feltárásával, amit nemrégiben a kereskedelmi minisztérium is elismert, és mintaként szolgál minden mezőgazdasági egyesület számára ahhoz, hogyan kaphatnak reális árat termékeikért a világpiacon. Egy versenypályázatot írtunk ki országszerte, amely alapján kiválasztottuk azt a céget, amely a felvásárlást és a kivitelt a legmegfelelőbb áron végzi, így például az akácméz árát 1,55-ről 2,5 eurós felvásárlási árra tudtuk megemelni. Olaszországba és Németországba szállítunk. Főként az akácmézet keresik.
Hogyan és kik végzik a méz ellenőrzését?
– Az a vállalat, amely a szövetség méhészeinek mézkiviteléért felel, a méhészeknél otthon végzi a mézmintavételt. A mintákat Németországba küldik antibiotikum-analízisre. Csak ezután történik a kiszállítás. Azt a mézet, amelyben antibiotikum van, nem veszik meg. Itt merül fel a kérdés, hogy mi lesz ezzel a mézzel. Szerbiában sem lehet olyan mézet eladni, amit nem vizsgáltak be. Ezt az állat-egészségügyi felügyelőség végzi. A Németországban végzett vizsgálatot nem ismerik el Szerbiában, így itthon újra el kell végezni az analízist. Így kizárható, hogy lenne ilyen méz a piacon. De tudjuk, hogy illegális úton mégis eladásra kerül.
Mennyire minőséges a szerbiai méz?
– Minőséges mézet termelünk, csakúgy mint az egész Balkán-félsziget. Ezt megerősítik a külföldi felvásárlóink is. A mi mézünk szigorú ellenőrzésen megy keresztül, és minden alkalommal magas osztályzatot kapunk a laboratóriumi vizsgálatok során is és a vásárlóktól is.
Kevés mézet fogyasztunk. Ön szerint ez miért van?
– Mindenekelőtt azért, mert az emberek keveset tudnak a méz értékeiről. A méz ma már az egyetlen olyan termék, ami változatlan formában kerül az asztalunkra, adalékok, peszticidek és antibiotikum nélkül. Gyógyhatása van és főként az egészség megőrzésére használják, mert megemeli a szervezet védőképességét, persze csak ha minden nap használjuk. Elegendő naponta csak egy kis kanál méz is.
Mit javasol az olvasóinknak, hogyan tudják felismerni a minőséges mézet?
– Az a legjobb, ha a mézet olyan méhésznél vásároljuk, akit ismerünk és megbízunk benne. Az a méz a legjobb, ami lakhelyünk környékéről származik, mert olyan növények virágporát tartalmazza, amely megfelel a szervezetünknek. Laikus szemmel nagyon nehéz felismerni a hamis mézet. Egyedül a laboratóriumi vizsgálat ad megbízható információkat róla. Ugyanakkor pedig mézet kell venni, nem „cukros vizet”, ezt pedig csak úgy tudjuk megtenni, ha a mézet kristályos formában vásároljuk meg. A hamisított mézet úgy készítik, hogy az sohase kristályosodjon meg.
