– A Szerb Pravoszláv Egyház fejévé nemrég megválasztottIrinej,niši püspök a pravoszláv püspökök mérsékelt szárnyához tartozik, tehát az extrém – amelyet főként a püspökök boszniai szárnya, valamint a tengermelléki Amfilohije metropolita képvisel – és a liberális szárny – a párbeszéd hívei, mint például a šabaci Lavrencije püspök – összecsapásai között helyezkedik el. Szemmel láthatólag a püspöki zsinat belátta, hogy a további ellenségeskedés egyházszakadáshoz vezethet. Ebből a szemszögből azt mondhatjuk, hogy Irinej jó választás volt, hiszen fő erényei között toleráns mivolta, párbeszédre való készsége szerepel. Arról, hogy az új pátriárka valójában milyen lesz, mit fog tenni, még korai beszélni. Ugyanakkor a belgrádi székesegyházban tartott beszédekor kiemelte, hogy programja az evangélium, a szeretet hirdetése lesz, de ugyanakkor politikai dimenziókról is szólt, méghozzá Koszovóról. Itt az álláspontja megegyezik a szerb állammal, vagyis Koszovót nem ismeri el független államnak és segíteni fog Szerbiának megtartani a volt tartományt. Szerbiában ugyanis sokan hisznek abban, – az államban és az egyházban egyaránt –, hogy az egyház mindent meg tud oldani, legyen az társadalmi, vagy állami jellegű probléma. Ez természetesen nem igaz. Az egyháznak csakis egyházként szabadna Koszovóval kapcsolatban viselkednie, jelen lennie. Az viszont biztos, hogy a pátriárkára nagy nyomás fog nehezedni a püspökség egy része felől, illetve különböző egyházközeli szervezetek felől is, kiváltképp a közvélemény előtt.
Milyen megoldásra váró gondokat örökölt meg elődjétől?
– Rengeteg problémát kell megoldania, de az első és talán legfontosabb az, hogy valamiféleképp megbékítse az egyházban jelenlévő ellentétes áramlatokat, az extrém jobboldali és a liberális püspököket, az egyház egységének megtartása érdekében. Ugyanakkor fogadnia kell XVI. Benedek pápát, a Római Katolikus Egyházvezetőjét 2013-ban, Nišben. Párbeszédet kell kezdenie a szerbiai katolikusokkal, protestánsokkal, valamint más szerbiai felekezetekkel is. Ugyanakkor párbeszédet kell folytatnia a Macedón Pravoszláv Egyházzal is, amelyet nem ismernek el más pravoszláv egyházak. Ezt a párbeszédet még 2002-ben Nišben szakították meg. Mindez hatalmas munka és gond és csak egy kis részét képzik annak, ami rá vár.
Milyen változásokat várhatunk?
Ezek szerint a Szerb Pravoszláv Egyház tovább folytatja politikai tevékenységét?
– Folytatni fogja, annak ellenére, hogy a politizálás rengeteg kárt okoz az egyház számára, hiszen az nem a szeretet hirdetéséről, vagy a karitatív tevékenységek folytatásáról szól. Káros már csak abból a szempontból is, hogy a politika gyakran változik, míg az egyháznak a politika felett kellene állnia, külön kellene, hogy váljon, mint ahogy azt a szerb alkotmány és a pravoszláv egyház alkotmánya ki is mondja.
XVI. Benedek 2013-as szerbiai látogatásának milyen jelentősége lesz?
– A római katolikus egyházfőt a kormány hívta meg és Irinej pátriárka beleegyezett a látogatásba, sőt üdvözli is azt. Ez nagy jelentőséggel bír a pravoszláv egyház számára, hiszen nyitást jelent a más felekezetek felé. Tudva levő ugyanis, a pravoszláv egyház eddig elzárkózott minden más felekezettől, vallástól. Ezenkívül a római pápa szerbiai látogatásának rendkívül nagy jelentősége lesz majd Szerbia számára, gondolok arra, hogy kiváltképp az országról alkotott kép megőrzése, fejlesztése szempontjából lesz a látogatás fontos, hiszen a jelenlegi kormány Európa-barát. Ugyanakkor a püspökök nagy része, valamint az új pátriárka is támogatja Szerbia EU-integrációját, míg az extremisták például ellenzik azt. Irinej pátriárka így várhatóan az uniós csatlakozás megvédésében, terjesztésében fog óriási szerepet vállalni.
