2024. július 18., csütörtök

A gyökerek nem tudnak megkapaszkodni

A magas talajvíz miatt veszélybe került a Palicsi Állatkert növényvilága – Új állatfajok érkezésére számítanak

Minden vízben áll (A képeket Molnár Edvárd és Kószó Attila készítette)

Nem fáznak ilyenkor az oroszlánok? – tettük fel a kérdést a Palicsi Állatkert biológusának a napokban tett látogatásunkkor, miközben lassan hullott a hó. A biológus csak annyit válaszolt, hogy ezek az állatok kis koruk óta itt laknak az állatkertben, nem ismerik a trópusi meleget, nem is tudják milyen lehet máshol, ezt szokták meg. Jól érzik magukat ilyenkor is. És valóban, az oroszlánok büszkén pózoltak a hidegben, tűrték a sörényükre hulló hópelyheket.

Az állatkertben a téli időszakban is akad látnivaló. Kevesebben szánják rá magukat a téli sétára, mégis érdemes ellátogatni ide, hiszen ilyenkor teljesen más a hely hangulata. Az állatok nem alszanak, hiszen, mint azt a szakemberektől megtudtuk, nincs szükségük hibernációra, mert ilyenkor is kapják a táplálékot. Természetesen vannak olyan fajok, amelyek kevésbé tűrik a hideget, őket a legnagyobb hidegekben nem is lehetett meglesni. Más fajok – mint például a jegesmedve – ilyenkor érzik igazán jól magukat. Sajnos azonban a lakhelyük már régóta felújításra szorul, különösen most, amikor az állatkert életében a vízzel való küzdelem foglalta le az alkalmazottak figyelmét. A belvizek és a magas talajvíz évek óta gondot jelent az állatkertben. Különösen azokon a területeken, amelyek alacsonyan fekszenek.

– A jegesmedvék otthona 1958-ban épült. Azóta már megváltoztak az állatok tartásának követelményei. Legnagyobb gondot a szennyvízelvezetés jelenti. A kifutó biztonságos részét megcsináltuk, felújítottuk a betonrészt. A vízfilterek azonban nagyon drágák, egyelőre nem tudunk ezeket beszerezni – mutatott rá Saghmeister Helena, az állatkert igazgatónője. Elmondta, hogy nemcsak a jegesmedvéknél jelent gondot a magas talajvíz. Ugyan több épületet sikerült már felújítaniuk, mégis további beruházásokra lenne szükség, mert nemcsak az épületek, illetve az állatok vannak veszélyben, hanem a növények is. Sajnos ma már odáig jutottak, hogy egyes területeken öreg fák fordulnak ki gyökerestől a földből.

Kitámasztották, hátha túléli


– Az idén nagyon hamar jelentkeztek a belvízgondok, és sajnos nem tudunk ellene védekezni. Az állatokat úgy tudtuk ettől megvédeni, hogy az épületeket egyes helyeken megemeltük. A növényeket azonban nem tudjuk áthelyezni. Egyes növényfajok gyökere évek óta vízben áll. Most már nincs mibe kapaszkodniuk, így az öreg fák kifordulnak a földből. Néhányat próbáltunk megmenteni, de az 50–60 éves fákat már nem tudtuk. Az állatkert bejáratánál egy fenyő kidőlt. Visszahúztuk, illetve kitámasztottuk, de nem sok esélye maradt a túlélésre – mesélte ottjártunkkor az igazgatónő, majd hozzátette:

– A Palicsi Állatkert azzal büszkélkedhet, hogy nemcsak állatkert, hanem botanikus kert is. Nem klasszikus botanikus kert ez, hanem inkább egy berendezett park. A fás szárú növényekből nagyjából 300 fajtánk van, ez Vajdasági viszonylatban is szép gyűjteménynek számít. Az állatkert központi része park jellegű, ahol dísznövények is találhatók. Azon a területen, ahol az őzek vannak, főként olyan növények kaptak helyet, amelyek erre a területre jellemzőek. Vannak különösebb növényeink is, mint a mocsári ciprusok, amire a környéken nincs példa – mondta az igazgatónő. A magas talajvíz okozta gondot csak a szennyvízelvezető csatorna kiépítése oldhatná meg. Erre viszont még várni kell.

Márta, a vén elefánt úgy tűnik, hogy nem fázik

Az igazgatónő kiemelte, ők huszonegyen igyekeznek eleget tenni minden elvárásnak, minden kötelezettségnek, amit csak úgy tudnak megoldani, ha napi nyolc óránál többet dolgoznak, illetve a hétvégét és az ünnepnapokat is ezeknek a feladatoknak szentelik.

Bivalyok

Az állatkert egyik egyre nagyobb szerepet játszó része az állatbefogadó állomás, ahol olyan állatokról viselnek gondot, amelyek megsérültek, ezek általában ragadozómadarak vagy kisebb emlősök, és azok az állatok is ide kerülnek, amelyeket elkoboztak a határon, így galambok és kis termetű kacsafajták is vannak az állatkertben.

– Évente több, mint száz állat kerül a befogadó állomásunkra. Sajnos a statisztika nem kecsegtető, hiszen általában az állatok sérülten kerülnek ide. Mondjuk olyan harminc százalékos statisztikával dolgozunk: 30 százaléka visszakerül a természetbe, minden erőfeszítésünk és gyógyításunk ellenére sajnos 30 százalékuk elpusztul, a maradék 30 százalékot megtartjuk, mert különböző okok miatt nem tudjuk őket visszaengedni. A téli időszakban nagyon kevés állat kerül ide hozzánk, január folyamán is csak két madarat fogadtunk be. Tavasszal, amikor megkezdődik a madarak vonulása, akkor betegségeket hoznak magukkal, meg mire ideérnek, kimerülnek, ilyenkor elég sok madárnak kell segítséget nyújtani. Nyáron viszont főként a madárfiókák szorulnak segítségre – tudtuk meg Óvári Krisztiántól, az állatkert biológusától. Azért, nehogy megfertőzzék a többi állatot, a menhely teljesen külön részébe került az állatkertnek. Ezidáig nem kellett a madárinfluenzától tartaniuk. Ami gondot jelenthet, az a kokcidiózis. Ez egy bakteriális fertőzés, ami a madarakat érintheti. A kritikus időszak az állatok számára, amikor felmelegszik az idő, mert a baktériumok és a vírusok elkezdenek szaporodni. Jelenleg 25 különböző állatot gondoznak a menhelyen. Közöttük van egy halászsas is.

– Sokkal északabbra fészkel a halászsas. Őt vonulás közben lőtték meg. Sajnos amputálnunk kellett a szárnya végét, így repülésképtelen – mondta a biológus.

– Az idén csak a várostól kaptunk támogatást, az állami és a tartományi költségvetéséből már tavaly sem, pedig nagyon sok sérült, védett állat kerül ide hozzánk. Nagyon fontos része az állatkertnek a befogadó állomás, viszont úgy érezzük, hogy az állatokról való gondviselés szélesebb körű feladat, nem csak a mi ügyünk. Egy ilyen intézményben, mint a miénk, mindig van helye a pénznek, hiszen amellett, hogy az állatokat táplálni kell, tisztán tartani, egészségügyi ellátást is igényelnek, fejlesztésre is szükség van. A takarmány egy részét mi magunk termeljük meg, ugyanis saját földterületünk van. Egyedül a hús jelenthet gondot. Eddig kényszerölés esetén jutottunk húshoz, vagyis amikor az állatorvos a farmon úgy ítélte meg, hogy egyik-másik állatot le kell ölni, bizonyos okok miatt, például eltörte az állat a lábát, akkor azt a húst az állatkert elkapta. Viszont az új törvények ezt már meg fogják nehezíteni – mutatott rá Saghmeister Helena, aki elmondta, hogy bár az állatkert az idén is számos új jövevénnyel számol, hiszen amellett, hogy kis állatok születését várják, új fajok érkezésére is számítanak, nehéz év elé néznek. Már most mutatkoznak az anyagi nehézségek, mégis fejlesztéssel kezdhetik majd az évet.

– Nagyon sok tervünk van, két IPA-projektumunk van függőben, mégpedig az egyik az állatbefogadó állomás működtetésére vonatkozik, a másik egy új tanterem megépítését biztosítaná. Terveink között szerepel még egy épület megépítése néhány új állatfaj számára, de hogy mely állatfajtákról van szó, az még maradjon titok – mondta az igazgatónő.