A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetben racionalizációs folyamatok végrehajtását tervezik. Az intézetben működő szakszervezetek képviselői aggodalmukat fejezték ki a múlt héten, hogy a munkaerő-leépítések, amelyek főként a jégvédelmi szolgálatot sújtják, akár a jégvédelmi állomások megszűnését is jelenthetik. Arról, hogy miért volt szükség az intézetben új munkahelyi besorolást eszközölni, és miért éppen a jégvédelemből bocsátják el a legtöbb alkalmazottat, a köztársasági intézet igazgatóját, Milan Dacićot kérdeztük.
– A köztársasági adminisztrációban dolgozók maximális számát szabályozó törvény elfogadása után kényszerültünk arra, hogy a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetben is elvégezzük a racionalizációt, ugyanis az intézet a szerbiai kormány hatáskörébe tartozik. Továbbá tiszteletben tartottuk a kormány rendelkezését, miszerint az állami funkcionáriusok számát is csökkenteni kell. A munkahelyi besorolás kidolgozásánál a vezérelv a meteorológiai és hidrológiai szolgálat, valamint a környezetvédelem figyelemmel kísérésével foglalkozó szolgálat fenntarthatósága és hatékonyabbá tétele volt. Habár az elmúlt években folyamatos volt a leépítés az intézetben, a nemzetközi elvárásoknak eleget téve nőtt a kötelezettségek száma. Tavaly óta tagjai vagyunk az európai meteorológiai hálózatnak, és ahhoz, hogy minőségesen tudjuk végezni a munkánkat, folyamatos képzéseken kell részt venniük az alkalmazottaknak. A leépítés stratégiai lépés volt. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetben dolgozók olyan felelősségteljes munkát végeznek, amely sok esetben terepi munkával jár, és legalább középiskolai végzettséget igényel. És mivel csak a műszaki feladatköröket tudjuk más módon ellátni, ezért hárul a legnagyobb teher a jégvédelemre.
Miért van szükség ilyen sok ember elbocsátására?
– Amíg a többi állami intézményben 7,5 százalékos leépítést szabtak meg az állami szervek, nálunk ugyanez 21 százalék. Az új munkahelyi besorolás szerint az intézet alkalmazottainak száma 543. A jégvédelmi szektorban dolgozók számát 106-tal csökkentjük, közülük csupán 8-an állami tisztviselők. Amennyiben az alkalmazottak közül néhányan nyugdíjba vonulnak, vagy végkielégítéssel hagyják el a munkahelyüket, tulajdonképpen egy tisztviselő sem marad munkahely nélkül, illetve felmerül annak a lehetősége, hogy a hivatalnokok kisebb számával szakítsuk meg a szerződést.
Egyébként jeleztük már az illetékes szervek felé, hogy ennyi emberrel lehetetlen működni, és nem csupán a jégvédelem került veszélybe, hanem az intézet minden szolgálata.
A szakszervezetek képviselői azt állítják, hogy kevés rakétát rendeltek meg, csupán 4500-at, ami nem lesz elég az egész idényre. Mi alapján határozták meg ezt a mennyiséget? Illetve amennyiben elfogy a rakéta, hogyan védekeznek majd a jégverés ellen?
– A jégvédelmi szolgálat munkájáért és működőképességéért annak vezetője és a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet igazgatója felel. Az intézet pénzügyi tervében 6000 rakétát irányoztunk elő erre az évre, de az igazgató kérheti – természetesen a költségvetésben szereplő eszközök figyelembe vételével – nagyobb számú rakéta megvásárlását. A kormány 4500 rakétát hagyott jóvá.
Tárgyalnak a szakszervezetek képviselőivel?
– A tárgyalások a szakszervezetek képviselőivel a a kormány szintjén folynak. Intézetünkben viszont ezidáig csak egy gyűlést tartottunk, de továbbiak megszervezésére számítunk.
Van arra lehetőség, hogy felülvizsgálják a munkahelyi besorolás tervét?
– A munkahelyi besorolás tervét, amelyben 543 alkalmazottat irányoztunk elő, átadtuk az illetékes szerveknek, véleményezésre. Miután megfogalmazták az észrevételeket, megkezdődik a terv módosítása és részletes kidolgozása. Mindent megteszünk, hogy maximálisan megvédjük a szakmánkat.
A szakszervezetek képviselői attól tartanak, hogy megszűnhetnek a radarállomások. Ön szerint is bekövetkezhet ez? Mi lesz a vajdasági radarállomások sorsa?
– Nem tervezzük a radarállomások megszüntetését. A jastrebaci állomást (ebben vagy a következő évben) új Doppler-radarral szereljük fel, ami után a radarhálózat optimalizálására is sor kerül. Ezt egy szakmai elemzés előzi majd meg, amiben az intézet és az intézeten kívüli szakemberek vesznek majd részt.
A Bajsán, a Fruška Gorán és a Szamoson működő állomások korszerű infrastruktúrával felszereltek, itt már Doppler-radarral végzik a munkát. Miután használatba helyezzük az új Rainbow szoftvert, a Fruška Gora-i radarmegfigyelő állomás is az EUMETNET európai meteorológiai szolgálat rendszerének része lesz.
A vajdasági radarállomások továbbra is elég alkalmazottal működnek majd. Hiszen csak így tudják elvégezni az előlátott feladatköröket, mindenek előtt a jégvédelemben. A jégvédelemre szükség van, így minden erőnkkel azon leszünk, hogy olyan pénzforrásokat találjunk, amelyek megoldást jelentenek majd a felmerült káder- és rakétaproblémára.
