A szerb és a koszovói fél is megkapta azt a kapcsolatrendezésre vonatkozó új tervet, amelyről korábban német-francia javaslatként utaltak, és amely Szerbia számára eddig elfogadhatatlan volt – erősítette meg Aleksandar Vučić szerb elnök Tiranában, hozzáfűzve, hogy a terv Belgrád számára kulcsfontosságú részén a javaslattevők nem javítottak.
A javaslat – amelyet eddig nem hoztak nyilvánosságra – sajtóértesülések szerint Pristina számára elfogadható volt, Belgrád számára azonban nem, mert állítólag az szerepel benne, hogy Szerbia ne gátolja tovább Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, cserében pedig felgyorsulhat Belgrád európai integrációja. A dokumentum azonban abból indul ki, hogy Koszovó független állam, így Belgrád részéről ez a megoldási javaslat tárgytalan.
Aleksandar Vučić szerint a javaslattevők ezúttal sem vették figyelembe Szerbia kéréseit. „Készen állunk arra, hogy tárgyaljunk, nem utasítjuk el a javaslatot, azonban már írott formában, nemcsak szóban is a tudomásukra hoztuk, hogy számunkra hol vannak a vörös vonalak, mit nem tudunk elfogadni. Készek vagyunk tárgyalni, készen állunk a kompromisszumos megoldásra, és folytatjuk a tárgyalásokat" – tette hozzá.
A szerb elnök azt is közölte, hogy az új javaslatban nem szerepelnek időpontok, mert megfogalmazói jól tudják, hogy nem lehet néhány hónap leforgása alatt rendezni az évtizedes vagy évszázados problémákat. Hozzátette: mindenképpen tárgyalni fog még Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, mégpedig akkor, amikor azt az uniós közvetítők jónak látják. „Tárgyalnunk kell erről a dokumentumról, beszélnünk kell egymással, és tartózkodnunk kell az egyoldalú lépésektől, mert ez csak árthat az egész folyamatnak" – húzta alá.
Aleksandar Vučić szerint „gyógyhatású" volt a keddi tiranai csúcs, amelyen az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetői vettek részt, mert mindenki meghallgathatta mindkét oldalt.
Tiranában Vjosa Osmani koszovói elnök bejelentette, országa az év végéig hivatalosan is benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.
Koszovó uniós csatlakozásának gondolatát Szerbia azért utasítja el, mert Pristina 2008-ban ugyan kikiáltotta függetlenségét, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó csatlakozása emellett azért is problémás, mert öt uniós tagállam – Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia – szerint sem független államról van szó.
Magyarországnak létérdeke, hogy a nyugat-balkáni országok minél gyorsabban az Európai Unió tagjává váljanak – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Facebook-oldalán közzétett videóban arról beszélt, hogy csak Szerbia segítségével lehet végleg lezárni a migrációs útvonalat, illetve, hogy az energiabiztonság szempontjából is fontos a nyugat-balkáni integráció, mivel jelenleg gázt is csak Szerbia felől kapnak biztonságosan a magyar családok és vállalkozások.
