Hivatalosan h étfőn, vagyis február 1-jén járt le a tisztségviselők vagyonbevallásának határideje. A vagyonbevallásokat a korrupció-ellenes ügynökséghez kellett eljuttatni, akik hivatalból kötelesek azokat ellenőrizni, valamint ezenfelül kötelesek ugyanezt tenni, ha a polgárok részéről erre vonatkozó bejelentés érkezik. Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az utca embere miként vélekedik a vagyonbevallásokkal kapcsolatban, a korrupcióellenes ügynökség hatására csökkenhet-e a korrupció, valamint mennyire lehet hinni a tisztségviselők vagyonbevallásainak.
Gábrics Péter (nyugdíjas): Ezt hasonlóképpen teszik és vezetik más országokban is, például Magyarországon. De, hogy valójában mennyire ellenőrizhetőek a vagyonnyilatkozatok, azt nem tudom. Amennyiben valaki vezető pozícióra lépne, előtte mindenképpen át kell világítani a vagyonát, majd ezt követően évente, rendszeresen kellene ellenőrizni, hogy vagyona milyen módon került a tulajdonába. Ez a normális, így kellene, hogy legyen. Ami azt illeti, kicsit elkéstek a vagyonbevallások e módon történő vizsgálatával, de ebben az országban minden késik, a vonat Szabadka és Újvidék között például három és fél órán keresztül közlekedik. Ez döbbenetes. Nagyon lekéstünk mindenben. Bízom abban, hogy így csökkenni fog valamelyest a korrupció, legalábbis csökkentenie kellene. Hogy mennyire őszinték a politikusok vagyonnyilatkozataikban, bejelentett adataik mennyire felelnek meg a valóságnak, azt nem tudom, de egyértelműen és szigorúan kellene ezeket a nyilatkozatokat ellenőrizni. A szándék az biztosan őszinte.
Ana Balog (egyetemista): Nem foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, őszintén szólva minderről semmit sem tudok, de nem is érdekel. Nincs véleményem az adott témáról. Pillanatnyilag az egyedüli fontos dolog, amely leköt és foglalkoztat, az az iskola, vagyis a tanulmányaim folytatása. Azt viszont leszögezhetem, hogy szerintem a politikusok nem vallanak be mindent ezekben a vagyonnyilatkozatokban.
Dognar Aleksandar(tanár): Biztos vagyok abban, hogy itt is van, amit nem mondtak el, nem vallottak be. Nem hiszem, hogy komolyak lennének a szóban forgó vagyonbevallások. Túl komolytalan az ország, hogy komolyabb dolog legyen ebből az egészből. Ebből kifolyólag a korrupciót semmiképp sem fogja csökkenteni. Még véletlenül sem.
Szadikovity Seriff (újságíró): Személy szerint én alig várom, hogy megtudjam, ki mit vallott be, ugyanis elég sokan eltitkolják vagyonhelyzetüket. Ha reálisan nézzük, egy demokratikus országban élünk és végső ideje, hogy amennyiben valaki politizálni akar, ugyanúgy mint bárhol a világban, akkor mutassa meg: Igen, nekem most ekkora a vagyonom, és korábban ekkora volt. Kiváltképp, ha már európai színvonalról beszélünk Szerbiában. Például az most nagyon rossz színt vet a hatalmi pártokra – gondolok itt elsősorban a Demokrata Pártra –, hogy Szabadkán nem jártak utána, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség uralkodása alatt mi minden történt és mennyire voltak az ügyletek legálisak. Az a probléma, hogy már nagyon sokan elvesztették a hitüket abban, hogy ki mit csinál, vagy milyen korrupciógyanús ügyletekben vesz részt. Az emberek úgy vélekednek, hogy a másik az biztosan még többet lopna, vagy még többet tud lopni, vagy, hogy valaki már megszedte magát és mégis lop. Ez nagyon szomorú, mert amikor választásokra kerül sor, akkor megint csak azt fogják hajtogatni, hogy a régiek nem fognak annyit lopni, mint az újak. Ez zavaró, hiszen sorsunk a szavazatainktól függ. Az, hogy őszinték lennének a vagyonnyilatkozatok? Nem hinném, hogy politikusainknak az lenne minden vágyuk, hogy pontosan beismerjék, hány lakásuk, vagy autójuk van.
