Bojan Kostreš (Dávid Csilla)
Boris Tadić államfő a januárban megtartott nagyköveti konferencia záróülésén kijelentette, hogy Szerbiának a régión belüli megbékélés érdekében határozatot kell elfogadnia a srebrenicai népirtással és minden hasonló jellegű bűncselekménnyel kapcsolatban. Ennek következtében a szerb kormány elkezdte a határozat szövegének előkészítését, míg a parlamenti ellenzék hevesen tiltakozott ellene. A legutóbbi hírek szerint valamennyi parlamenti párt saját határozatot készít. Lapunk Bojan Kostre š t, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettesét kérdezte, hogy pártjuknak mi az álláspontja a srebrenicai népirtással kapcsolatban.
– Srebrenica, vagyis az 1995-ben történt népirtás a legkegyetlenebb bűntény, amely Európában a második világháború után egyáltalán megtörtént. Ebből az okból halaszthatatlan feladat, hogy megszülessen a népirtást elkövető személyek, valamint a bűntény megtörténését lehetővé tevő politikai körülmények elítélése. A VSZL még 2005-ben átadott a Tartományi Képviselőháznak egy határozatjavaslatot a srebrenicai bűntények elítélésére, de sajnos Vajdaságban ekkor senki sem támogatta ötletünket. Ugyanakkor ugyanezt megkíséreltük véghezvinni a Szerbiai Képviselőházban a Liberális Demokrata Párt segítségével, de ugyanúgy elmaradt a szükséges támogatás. Ennek ellenére elégedett vagyok, hiszen végre megérett a politikai öntudat, hogy ezt a szégyenteljes bűntényt elítélje az állam, és ezért pártunk biztosan támogatni fogja a határozatot. Tartományi képviselőházi elnökként régebben alkalmam volt meglátogatni a srebrenicai bűntett színhelyét, és valóban szörnyű, ami ott történt. Véleményem szerint az államnak sokkal többet kellene foglalkoznia az adott kérdéssel.
Nemrég hallhattuk azt a hírt, hogy szinte mindegyik parlamenti párt megírja saját határozata szövegét Srebrenicáról. Önök is beadnak egy saját szöveget?
– Nem. Pártunk először megvitatja a szerb kormány által javasolt határozatot, majd utána, ha szükséges, beadunk egy módosítási indítványt.
A srebrenicai népirtást elítélő határozat mellett sokan egy olyan határozatot is meghoznának, amely a volt Jugoszlávia területén történt valamennyi háborús bűncselekményt elítélné. Mi a véleménye erről az esetleges közös határozatról?
– A srebrenicai népirtást muszáj egy külön határozatban elítélni, máshogy nem lehet, hiszen óriási bűntényről beszélünk. Azonban, ha elkészül egy olyan határozat, amely a volt Jugoszlávia területén, az 1990-es években történt valamennyi háborús bűntényt közösen elítélné, azt is megszavaznánk, annak ellenére, hogy ezzel a határozattal relativizálnánk a srebrenicai népirtást.
Egyes politikusok azt az álláspontot képviselik, hogy Srebrenicában nem történt népirtás...
– Jobboldali politikusokról van szó. Ott voltam Srebrenicában, láttam a csontokat, láttam a tömegsírokat. Az a jobboldali mese, hogy Srebrenicában nem történt népirtás, egyszerűen badarság!
Felmerül a kérdés, hogy a szerbiai lakosság egy része miért tagadja, miért nem ismeri el a srebrenicai történteket?
– Nem ismerik a tényeket. Mondhatjuk azt is, hogy a szóban forgó témával kapcsolatban a sajtóban valamiféle hírzárlat van. Nem ismertetik a tényeket, hogy több ezer embert gyilkoltak meg ott, hiszen a miloševići politika évekig azon dolgozott, hogy elrejtse a bűntényt, semmisé tegye a népirtás tényét. Ugyanakkor pedig az októberi Szerbia nem dolgozott eleget azon, hogy a közvéleményt rádöbbentse a történtekre. Ezek után érthető, hogy a polgárok nagy része, tájékozatlansága miatt, azt gondolja, ezek csak valamiféle mendemondák, hazugságok. Remélem, hogy a Srebrenicáról szóló határozat elfogadása után a sajtó teret fog engedni a tények ismertetésének, és ennek következtében a kételkedő emberek nagy része szembesül a tragédia valóságosságával.
Véleménye szerint szükséges-e, hogy az 1944/45-ben történt németek és magyarok feletti bűntényeket is egy külön határozatban elítélje a Szerbiai Képviselőház?
– Minden megtörtént bűntényt el kell ítélni. Szerbiának teljes egészében szembesülnie kell a múltjával, vagy óriási gondja fog támadni saját jövőjének megtervezésében. A második világháborút követően nem csak a németek és a magyarok felett történtek bűncselekmények – ezeket természetesen nem lehet letagadni –, hanem több nemzet felett is. Meg kell találni annak a politikai módját, hogy a második világháború kezdetétől számítva, vagyis az 1940-től egészen 1945-ig történt háborús bűnöket történelmileg feltárják, objektívan megmagyarázzák és elítéljék.
