Palics tengermelléki vonzalmáról árulkodnak az utcák nevei is, hiszen több utca is egy-egy tengerparti városról kapta nevét: mint például a Dubrovnik, a Rijeka utca, vagy éppen a Spliti fasor. Illetve az Abbázia épülete is, az elbeszélések szerint a horvátországi Opatijáról kapta a nevét. Opatija pedig az apátság elnevezésre vezethető vissza.
– Palics, Karlovy Varyhoz, Bledhez, Balatonfüredhez és Opatijához hasonló elképzelés szerint épült ki. Vagyis már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a módos emberek szórakoztatásán és pihenési lehetőségein gondolkodtak. Ekkor alakultak ki a termál- illetve gyógyfürdők is a monarchia különböző pontjain – magyarázta Dragutin Miljković, a Palics–Ludas Közvállalat igazgatója, majd hozzátette: – Az Abbázia elnevezés is erre a hangulatra vezethető vissza, csakúgy, mint a Spliti fasor, ami jóval korábban kapta ezt az elnevezést. Az eredeti rézből készült névtáblákra véletlenül találtam rá a Stipančević család egyik leszármazottjánál a padláson – mondta.
Nagyon nehéz adatokat találni az Abbázia épületéről, ugyanis annak ellenére, hogy fontos szerepet játszott Palics életében, nem tartozik a jelentősebb villák közé. Habár a tanulmányok említést tesznek az épületről, nehézségeket okoz a meglévő adatok begyűjtése.
Ugyanakkor készül egy Palics-monográfia, amely éppen Palics jellegzetességeivel foglalkozik. Ennek a gyűjtőmunkának köszönhetően megtudtuk, hogy a levéltárban található térképekből, amelyek a 19. század végén készültek, ki lehet olvasni, hogy egy-egy terület kinek a tulajdona volt. Azon a telken, ahol ma az Abbázia épülete áll, csak 1923-ban tüntettek fel egy épületet, amit Antun Kopunović tervezett. Mirko Grlica, a szabadkai Városi Múzeum történésze kiemelte, a rendelkezésükre álló információk szerint nem lehet tudni, hogy az épület tervezője mivel foglalkozott, feltételezhetően egy egyszerű építész volt, ugyanis abban az időben az építész vállalkozók is végeztek ilyen feladatokat.
Gordana Prčić Vujnović, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmunkatársa adatai szerint az épületet Vojislav Stipančević rendelte meg, és az Abbázia épülete két év alatt felépült. Az épület legnagyobb részét a vendéglátóipar szolgálatába állították, vagyis a mai Spliti fasor oldalára kávéház, míg a Penavin Olga utcára vendéglő nyílt. A Stipančević család teljesen a vendéglátóiparnak szentelte az életét, erre utal az is, hogy az épületben csupán két helyiség alkotta a lakásukat.
– Az épületben működő kávéház – a Kisvendéglő és a Nagykocsma mellett – nagy népszerűségnek örvendett egészen a világháborúig. A háború Palics számára is egyfajta bizonytalanságot, szegénységet hozott, illetve, mint minden nagyobb épület, az Abbázia is állami tulajdonba került. De az épületben továbbra is kávéház működik, azzal, hogy gyakran cserélődnek az üzemeltetők – emelte ki Miljković.
Azok pedig, akik emlékeznek erre az időszakra, élménnyel mesélnek az akkori kávéházi életről. Mint azt Milevától megtudtuk, aki már több, mint 60 éve az Abbázia épületének leválasztott részében él, amelyben lakást alakítottak ki, nyáron napernyők alatt, a kertben lehetett kávézni, hétvégeken pedig tükrös teremben tartottak táncos estéket.
A negyvenes évek elején egyre nagyobb népszerűségnek örvendő helyi színjátszás miatt kisebb változásokat eszközöltek ki az épületen. Egy színpadot építettek az épülethez.
– A terem mindig kávéházas terem volt, de a színpadi részt hozzáépítették. Ez az épületrész ma nagyon siralmas állapotban van, alig áll már. De abban az időben a rendkívül fejlett amatőr színjátszásnak adott helyet. És mondhatom, hogy a társadalmi élet szempontjából az Abbázia épülete ekkor élte fénykorát – emelte ki Dragutin Miljković. Megtudtuk, hogy az ötvenes évek végén Palicsnak nem volt ereje, hogy annyi kávéház meg tudjon élni, így a városi vezetőség döntésének köszönhetően az Abbáziát mozinak alakították át.
– A színpad a helyén maradt, fölé egy vásznat feszítettek ki, és sokáig, éveken keresztül moziként működött, egészen '87–88-ig, amikor már az épület a Suboticafilm mozivállalat gondviselésére volt bízva. Arra nem tudnék felelni, hogy mikor építették ki a nyári mozit, de azt mondhatom, hogy sikeres volt, és a mai napig ott állnak a padok maradványai – mutatott rá az igazgató.
Az épület ekkor már hanyatlásnak indult, kisebb-nagyobb sikerrel adott helyet kávézónak, diszkónak. Egészen '95-ig. Mára viszont már csak az emlékek maradtak meg. A nyüzsgő életnek hírét sem látni. A kapun lakat lóg, az udvart pedig benőtte a gaz, és elárasztotta a szemét, tényleg csak a padok maradványai utalnak arra, hogy ott valamikor nyári mozi is működhetett.
– '97-ben egy hármas megállapodásra került sor, vagyis a Palics–Ludas, a város és a mozivállalat megállapodásának köszönhetően az épületet a Palics–Ludasra bízták. Ezután visszaalakítottuk azt mozivá, éppen a filmfesztivál miatt, hogy esős időben is lehessen vetítés. De más terveink voltak ezzel az épülettel. Az épület felújítási tervét '98-ban dolgoztuk ki. A közvállalat székhelyeként képzeltük el, kiadó szobákkal. Az épület megtartotta volna a formáját, vagyis megmaradt volna az a része, ami védelem alatt áll. A Spliti fasorra néző homlokzat megmaradt volna eredeti állapotában. A később hozzáépített részt, illetve az udvarban levő mellékhelyiségeket lebontottuk volna, és egy multifunkcionális termet építettünk volna a helyére, szobákat alakítottunk volna ki. A nagytermet tanácsteremként használhattuk volna. Bár beszereztünk minden szükséges engedélyt erre, a tervet annyira támadták, hogy elálltunk tőle – magyarázta a Palics–Ludas igazgatója.
Megtudtuk, hogy bár lehetőség nyílt rá, hogy az épületet bérbe adják, nem tehették meg, ugyanis az akkor érvényben levő törvény rendelkezései szerint minden épület, ami önkormányzati, tartományi, vagy a közvállalat szárnyai alá tartozik, állami tulajdon, így állami jóváhagyás nélkül nem használható. Az állami szervek jóváhagyták az Abbázia használatát, ám nem lehetett változtatni rajta semmit.
– Újév előtt a területrendezési törvény elfogadása után ez a probléma megszűnt, vagyis az épületek az önkormányzatok hatáskörébe kerültek, majd pedig a napokban a Park Palics vállalat kezébe. A sorsa pedig most már az új irányítástól függ. Egy biztos, hogy nem lehet lebontani. Sajnos, többé nem működhet ott mozi, de létezik más módja annak, hogy ismét fontos részévé váljon Palics közéletének – mondta Miljković.
(Fotó:Molnár Edvárd)
