A koszovói helyzetről, továbbá az Európai Unió a Belgrád–Pristina párbeszéddel, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos elvárásairól beszélt az N1 tv Newsnight című hétfő esti műsorában Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke. Az interjúban a műsorvezetőnő arra is kitért, hogy vajon milyen értékek jellemzőek úgy a társadalomban, mint a parlamentben, ha sokan szinte hőstettként élték meg, hogy Kovács Elvira múlt héten a képviselőházi ülés elnöklőjeként az ügyrend megsértése miatt kikapcsolta egy hatalmi képviselő mikrofonját.
A koszovói helyzet vonatkozásában Kovács a feszültség enyhítését, a béke megőrzését és a helyzet párbeszéd révén történő rendezését sürgeti. Mint arra rámutatott, fontos, hogy a megállapodásokat később alkalmazzák a felek. Belgrád és Aleksandar Vučić nyitott a kompromisszumra, kész folytatni a párbeszédet, ugyanakkor joggal várja el, hogy megalakuljon a szerb községek közössége. Kovács szerint Európa utóbbival kapcsolatban nem gyakorol kellő nyomást Pristinára. Összehasonlítva a párbeszédben résztvevő Albin Kurtit és Aleksandar Vučićot Kovács abbéli véleményének adott hangot, hogy utóbbi valamelyest bátrabb. Szerinte erre utal az is, hogy például az elmúlt időszakban a parlament Koszovóval foglalkozó ülésein a korábbiakhoz képest részben megváltozott a retorika, azaz már nem a hangzatos szólamokra, hanem a realitásra összpontosít.
A beszélgetés folytatásában elhangzott, hogy az EU-nak a koszovói kérdéssel kapcsolatos álláspontja ismeretes: folytatni a párbeszédet, amelynek kötelező érvényű megállapodással kell fejeződnie. Belgrád tudatában van, hogy a csatlakozási tárgyalások miatt elengedhetetlen folytatni a párbeszédet, ugyanakkor Pristina kizárólag a kölcsönös elismerésre összpontosít, noha ez nem feltétel, és mindenki tudja, hogy Szerbia nem fogja elismerni Koszovó államiságát, hangsúlyozta Kovács, aki számára ilyen szempontból érthetetlenek az Európai Parlament egyes frakcióinak a különböző határozatokra benyújtott, a kölcsönös elismerést sürgető módosító indítványai. Egyébként Kovács szerint az is felfoghatatlan, hogy Koszovó miként adhatja, vagy adhatná majd át tagfelvételi kérelmét, amikor az EU 5 tagállama továbbra sem ismeri el egyoldalúan kikiáltott államiságát.
Kovács Elvira nem ért egyet azzal, hogy Szerbia uniós csatlakozása zsákutcába került, szavai szerint ha ez így lenne, akkor Szerbia nem ratifikálhatta volna az IPA III-at. Oroszország ukrajnai agressziója sok mindent megváltoztatott, egyre kifejezettebb a nyomásgyakorlás Szerbiára, hogy csatlakozzon a szankciókhoz, miközben a joguralommal kapcsolatos elvárásokról mintha részben megfeledkeztek volna az EU-ban. Szerinte a szankciók vonatkozásában Szerbiának mindenekelőtt saját érdekeire kell összpontosítania. Mindazonáltal a közeljövőben feltehetőleg párbeszéd kezdődik ebben a kérdésben, a végső döntést a szerb kormány hozza meg. Mint hozzátette, nem hiszi, hogy belátható időn belül elrendelik a szankciókat, ám megtörténhet, hogy megfontolják bizonyos szankciócsomagok lehetőségét. „Mi Szerbia uniós csatlakozását támogatjuk. A VMSZ a többség része, ám voltak, és vannak olyan kérdések, például a migránskérdés, amelyek vonatkozásában rendre hangot adtunk véleményünknek” – fogalmazott Kovács.
Múlt héten, a parlamenti ülés elnöklőjeként, Kovács kikapcsolta a Szerb Haladó Párt egyik képviselőjének a mikrofonját, amire az ellenzék tapssal, az úgynevezett nem hatalomközeli média pedig méltatással reagált. „Az a probléma, hogy türelmetlenek vagyunk, túlságosan sok a feszültség. Egyébként mindenki ordít, egyik és a másik oldal is” – jegyezte meg Kovács. Mint kiderült, ugyanaznap egy jobboldali politikust azért figyelmeztetett, mert az ügyrenddel ellenben zászlót emelt a magasba, ennek az lett a következménye, hogy később Facebook-profilján megfenyegették, és a családját átkozták.
Nyitókép: Kovács Elvira nem hiszi, hogy Belgrád belátható időn belül szankciókkal sújtaná Oroszországot – közölte egyebek között az N1 tv Newsnight című műsorában (Fotó: N1/Képernyőfelvétel)
