Dán náci katonák a II. világháborúban
Szerbiában nagy divat lett a három ujj mutogatása: egy fényes sportsiker utáni öröm kifejezésére, az utcán egy régi barát üdvözlésére és a szórakozóhelyen a kedvenc zeneszámra történő mulatásra is egyre többen a három magasba emelt, széthúzott ujjukat használják.
Ha az országban a többségi nemzethez tartozó egyéntől azt kérdezzük, hogy mióta szimbólum a három ujj, a legtöbb esetben azt a választ kapjuk, hogy amióta az eszét tudja, ő így köszön, így mulat, így örül, s így tették ezt az ősei is. A jelentéséről az emberek 90 százaléka azt vallja, hogy ez a Szentháromság jele, vagyis az apát, a fiút és a Szentléleket szimbolizálja.
Ami a három ujj szimbólumként történő megjelenését illeti, az a II. világháború idejére tehető, amikor a Ravna Gora-i csetnikmozgalom tagjai emelték a magasba a kezüket, és jól látható a hely három ujjuk között. Jó néhány olyan felvétel van, amelyeken horvát honvédek és usztasák a római katolikus pap előtt tesznek esküt, miközben a jobb kezüket a magasba emelik, és széthúzzák három ujjukat. Az usztasák ezt a szimbólumot a német SS-egységtől vették át, s tőlük kölcsönözték el a három ujjas ötletet a dán nácik is.
A horvát állam egykori magas tisztviselői, köztük Ante Pavelić államelnök is három ujjukat mutatva tették le az esküt. A 2009-es horvátországi kézilabda-világbajnokság ideje alatt Mladen Bojinović, a szerb válogatott csapatkapitánya a szerb Press Online-nak azt nyilatkozta, hogy a középdöntős csoportban valamennyi gólja után fel fogja emelni a három ujját, attól függetlenül, hogy a mérkőzéseket Zárában (Zadar) játsszák, ahol a 90-es évek háborús eseményei miatt köztudottan még mindig közutálatnak örvendenek a szerb nemzetiségűek. A történethez hozzátartozik, hogy a 2002-es svédországi Európa-bajnokságon, amikor az akkor még Jugoszlávia néven játszó válogatott legyőzte Horvátországot, a mérkőzés ideje alatt Bojinović felment a szurkolók közé, és vezérszurkolónak kiáltotta ki magát, s a drukkerek az ő felszólításait követték. A horvátországi vb-n adott nyilatkozatában Bojinović azzal érvelt, őt nem érdeklik a horvát szurkolók, s az se, hogy egyeseket zavarja háromujjas gólöröme, ő a szerb drukkereket akarja boldoggá tenni...
Két évvel ezelőtt Boris Tadić is nagy szerepet vállalt a háromujjas üdvözlés népszerűsítésében. A pekingi olimpia megnyitóján Szerbia elnöke mindkét kezét a magasba emelte, s széthúzott három ujjal üdvözölte a szerbiai sportolókat. George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke mindjárt fel is tette a kérdést, hogy ez az üdvözlés mit jelképez? Tadić azt felelte, hogy ez a Szentháromság jele. Egyes hírügynökségek még azt is hozzátették, hogy ez egy régi szerb üdvözlés is.
Az igazság azonban más. Ezt a háromujjas szimbólumot először Vuk Drašković mutatta Nova Pazován, s nem sokkal utána a 1990-es években a boszniai háborúban honosodott meg. A Szerb Megújhodási Mozgalom vezetői szerint ez a 90-es évek elején az ő három követelésüket jelentette, s ezt mutatták az országot vezetőknek, hogy teljesüljenek a kéréseik. Srđan Srećković, az SZMM alelnöke a Kurirnak azt nyilatkozta, hogy a három követelésen kívül a három ujj Szent Szávát, Njegošt és Karađorđét is jelentheti. Amikor 1995-ben a jugoszláv kosárlabda-válogatott megnyerte az Európa-bajnokságot, valamennyi játékos a jobb kezét és a három ujját emelte a magasba. Saša Đorđević akkor azt mondta, hogy nem provokációként csinálták, egyszerűen „ez Szerbia, ezek vagyunk mi, és ez vagyok én, semmi több”. 2007-ben, amikor az Eurovíziós Dalfesztiválon a későbbi győztes Marija Šerifović a maximális pontszámot kapta Bosznia-Hercegovinától, a három ujját mutatta a kamerának, amiből egy kisebb botrány is kialakult, de mint minden csoda, az is csak három napig tartott.
Ezt a szimbólumot csoportosan a szélsőségesek kezdték el mutogatni a harcmezőkön, s a jelentése nemzeti büszkeséget és dacot fejezett ki. Egyesek szerint valóban jelentheti a Szentháromságot, de ebben az esetben a pravoszláv szerbségnek a jele, mivel a pravoszlávok három ujjukkal vetnek keresztet. És talán ez a leglényegesebb dolog az egészben, hogy jó néhány, a témában járatos személy szerint az összefogott három ujj a Szentháromságot jelenti, a széthúzott pedig annak az ellenkezőjére, vagyis a Szentháromság tagadására szolgál. Jól emlékszünk még azokra a televízió által közölt felvételekre, amelyeken szerb katonák a három ujjukat mutogatva jelezték a kamerának, hogy elfoglaltak és kifosztottak egy várost, s közben az Ez itt Szerbia-rigmust kiabálták. A sporteseményeken szerencsére egyre ritkábban, de még mindig előfordul, hogy néhány nacionalista a három ujját a magasba emelve a Nož, žica, Srebrenica (Kés, kötél, Srebrenica) mondatot skandálja. Szerb honlapokon megjelenő írásokban és a cikkek végén található kommentárokban nagyon szerb nemzetiségű egyének azt ajánlják, hogy mindenki kerülje a széthúzott három ujj használatát, s térjen vissza az összefogott három ujjra, vagy mutassa a nemzetközileg is használt kétujjas jelet, ami a győzelemnek, vagyis a V betűnek (victoria) a jelképe.
Jelen pillanatban erre semmi esély nem mutatkozik, s hogy a helyzet még furcsább legyen, vajdasági magyarokat is láttunk már széthúzott három ujjal fényképezkedni. Mindenkinek a saját dolga, hogy mit csinál, de legalább nézzen utána, mielőtt mutat valamit, hogy az mit is jelent. A legtöbb vajdasági magyarnak a boszniai háborúban készült felvételek és a Koszovóért tüntető tömeg jut eszébe a széthúzott három ujj láttán. Hiába mutatja a vajdasági magyar a Szerbiában élő többségi nemzetnek a három ujját, s próbálja meg elhitetni a környezetével, hogy az itt élő magyarok még a szerbeknél is nagyobb szerbek, ugyanis amikor felemeljük a három ujjunkat és megszólalunk szerb nyelven a magyar akcentusunkkal, akkor nevetség tárgyává válunk. A kérdés prózai, de megkerülhetetlen: hiányzik ez nekünk?
Ante Pavelić magasba emelt jobb keze és három ujja a Hrvatski Narod címoldalán
Az Inter játékosai, a szerb Dejan Stanković és a portugál Luis Figo
Boris Tadić Pekingben így köszöntötte a szerbiai sportolókat
Dejan Udovičić, a szerb férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya – a sors műve, hogy a három ujját épp a lengedező magyar zászló előtt emelte fel
