2024. július 18., csütörtök

Tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal?

Tönkremegy az észak- bácskai szarvasmarha-állomány? – Tejporbehozatal és következmények – Kell-e ennek az országnak egyáltalán mezőgazdaság?

Három vajdasági: a zombori, a szabadkai és a nagybecskereki tejgyárak (amelyek a hírek szerint valójában egyazon tulajdonosi csoporthoz tartoznak) számára jóváhagyott tejporbehozatal padlóra küldheti a térség tejtermelőit. Éppen olyan kilátástalan helyzetbe kerültek, mint néhány évvel ezelőtt a sertéstenyésztők.

Az ok ezúttal is ugyanaz: a külkereskedelmi lobbi győzelmet aratott a mezőgazdaság felett, s csak a pillanatnyi érdekeket tartva szem előtt behozatalával tönkreteheti a hazai termelést. Az egészben csak az a fölöttébb furcsa, hogy mindez a kormány támogatásával történik, annak a kormánynak a támogatásával, amely ugyanebben az időben pályázatot ír ki a szarvasmarha-állomány javítására és az istállók korszerűsítésére. Ahogy a termelők mondják: – Ki itt a normális? (Nem mintha nem tudnák, hogy ki nem!)

A múlt héten Kishegyesen több megbeszélést is tartottak, előbb a helybeli, utána pedig a környékbeli községek termelői is, hogy mi történjen február 28-a után, amikor nemcsak Kishegyesen, hanem a környező községek , sőt a bánáti települések egy részében is megszűnik a tejfelvásárlás. Alapjában véve csak két követelésük volt: a kormány szüntesse meg a tejporbehozatalt, és az állami tartalékok vásárolják fel a behozatal által felesleggé vált tejmenyiséget. Nagyon kevés idő maradt a hónap végéig, ezért, ha újabb lépések nem történnek, szerdán ismét összeülnek, hogy megvitassák a nyomásgyakorlás újabb módozatait.

A termelőknek egyelőre fogalmuk sincs, mit kezdenek majd a tejfelesleggel. Papp Tibor, kishegyesi termelő azt mondja, legalább 15 éve alakítja a törzsállományt, hogy végre eljusson a jelenlegi szintre, amikor is havi háromezer liter tejet ad át azzal, hogy természetesen a borjak is fogyasztanak

– Magasan szakképzett fémmunkásként egyszer már technológiai felesleggé váltam, most megint ilyen érzésem támadt. Három évtizedes munka után kellett szakmát váltanom, mert itt voltak a gyerekek, a két fiam és a lányom. Biztatott mindenki a tejtermelést illetően a tejgyár is meg az állam is, hogy ez az, amit érdemes csinálni. Eddig az is volt. Rengeteg munkával, de mégis tudtunk boldogulni. Nemrég felvettem egy kisebb kölcsönt is (150 ezer dinárt), hogy ne kelljen a költségek miatt csökkenteni az állományt, s hamarosan (július elsejétől) ezt is törleszteni kell. Öt éve törzskönyvezett állományom van, és tavaly is megkaptam rájuk, vagyis az előhasi üszőkre a támogatást, de ez most azt jelenti, hogy négy évig ettől elesem, eladhatom őket. Nem tartozom a nagytermelők közé, mert tíz fejőstehenem, öt előhasi üszőm és két hízóbikám van jelenleg, vagyis a tíz fejőstehénre mindig még egyet rá kell számolni, ha az ember ezzel foglalkozik – mondja Papp Tibor, s mint többször is megemlíti, nagy szerencséje, hogy a tejgyár biztatása ellenére sem vágott bele egy nagyobb beruházásba.

A tíztehenes gazdaság is kinőtte a faluban levő istállókat, és azt tervezte, hogy farmot hoz létre a falu szélén.

– Azt mondták, legalább húsz fejőstehénig növeljem a törzsállományt, erről a szintről ugyanis már könnyen fejleszthető tovább a gazdaság. Köztudott ugyanis, hogy sokkal könnyebb 10 fejőstehénről húszra növelni az állományt, mint egyről tízre. Huszonöt holdnyi földön gazdálkodom, de ez azt is jelenti, hogy az embernek a jószágállomány arányában kell szerveznie a termelést is. Ehhez igénybe kellene venni a kormány támogatását, de most az a szerencse, hogy nem fogtam bele ebbe a beruházásba – mondja a tejtermelő, s mikor arról kérdem, van-e megoldás arra az esetre, ha netalán mégsem sikerül rábírni a tejgyárat, hogy vegye át a napi tejmennyiséget, azt válaszolja, hogy a megoldás csak a több évtizeden keresztül kialakított állomány felszámolása lenne, mégpedig aprópénzért, mert a vágóhidak is tudják, mi a helyzet.

A tejtermelők két egymásutáni megbeszélésén is, amelyet Csóré Róbert polgármester vezetésével tartottak meg, egyöntetűen határoztak úgy, hogy kérik a kormányt a tejporbehozatal azonnali felfüggesztésére, és a tej felvásárlásának folytatására legalább még egy évig, amíg a távlatokat biztosító megoldások is megszülethetnek. A megbeszélésen ezeket a követeléseket támogatták a jelenlevő tisztségviselők is, többek között Fremond Árpád, a szerb parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, Dobai János, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes és Szombathy Zoltán, a Tartományi Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának tagja is.

A legújabb hírek szerint a zombori és a nagybecskereki tejgyár esetében egy ideig folytatják a tej felvásárlását, a szabadkai gyár esetében azonban ez a döntés a hét végéig még nem született meg.