Be kell tiltani a Magyar Remény Mozgalmat, ha valóban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll mögötte, jelentette ki Ivica Dačić belügyminiszter s zerdán . Mint megjegyezte, ha így van, akkor az MRM a szerbiai alkotmányt sértve és az ország területi épségét veszélyeztetve működik, ugyanis ez szélsőjobb politizálást jelent. Lapunk azután igyekezett utánajárni, hogy valójában létezik-e szélsőjobboldali politizálás a vajdasági magyar pártok körében.
Miután Ivica Dačić belügyminiszter szélsőjobboldali váddal illette az ötödik vajdasági magyar pártot, a Magyar Remény Mozgalom közleményben utasította el azt. Mint megjegyezték, a belügyminiszter ezt az állítást semmilyen bizonyítékkal sem támasztotta alá, és igazából nem is tudja alátámasztani. Úgy vélik, hogy nagy veszélyt jelent, ha egy szerb vezető politikus ilyen kijelentéseket hint el a köztudatban, minden realitást és objektivitást mellőzve.
– Ezért várjuk a miniszter úr magyarázatát a szóban forgó esettel kapcsolatban – írták közleményükben.
Egy napra rá, vagyis csütörtökön a belügyminiszter vádjai miatt Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke visszavonta pénteki pártközi tanácskozására szóló, László Bálinthoz, a Magyar Remény Mozgalom elnökéhez címzett meghívását. A VMDP vezetője levelében arra szólította fel az MRM vezetőjét, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza, valóban van-e átfedés a párt és a magyarországi szélsőjobboldal szervezeteiben működő vajdasági fiatalok között.
– Nem lenne jó, hogy amíg az MRM-mel kapcsolatos tisztázódás meg nem történik, Ön elnökként legyen jelen egy magyar pártközi találkozón – jegyezte meg levelében Ágoston András.
Felvetődik a kérdés, vajon létezik-e vajdasági magyar szélsőjobb?
SZERENCSÉTLEN NÉVVÁLASZTÁS
A szélsőjobb politikai értelemben olyan ideológia, amelynek központi eleme a saját csoport, általában nemzet felsőbbrendűségének hirdetése, fejtette ki lapunknak Badis Róbert szociológus. Mint megjegyzi, a szélsőjobboldalra jellemző a túlzott hazafiasság, a szélsőséges nemzetimádat. Általában kisebbségellenesség és bevándorlóellenesség is jellemzi ezt a politikai irányzatot, retorikájában kirekesztő. A demokráciával szemben inkább tekintélyelvű politikai berendezkedést támogat.
– A fenti értelemben egyik vajdasági párt sem tekinthető szélsőjobboldalinak. Egyik pártnak programja, retorikája sem jellemezhető (vádolható) szélsőjobboldalisággal. A Magyar Remény Mozgalom névválasztása véleményem szerint nem túl szerencsés, mivel a névnek nosztalgikus irredenta konnotációja is lehet (szerbül: Pokret mađarske nade). Ezenkívül a párt kommunikációjában Vajdaságot konzekvensen Délvidékként emlegetik, amely a többségi nemzet részéről értelmezhető úgy is, hogy irredenta céljaik is lennének a pártnak – vélekedik a szociológus.
Mint megjegyzi, programjukban ez egyáltalán nem jelenik meg, ellenkezőleg, a kisebbségben élő magyarokkal együtt élő többi nemzettel való kapcsolatok bővítését tűzik ki célul. Az alapszabályukban azonban nem a délvidéki, hanem a szerbiai magyarság érdekképviseletéért szállnak síkra.
– Summa summarum: véleményem szerint nincs jelen a szélsőjobb a vajdasági magyar politikai palettán – zárta szavát Bódis Róbert.
SZABAD PRÉDA A FOGALOM
Losoncz Alpár egyetemi tanár lapunknak megjegyezte, hogy már korábban is kifejtette a nyilvánosság előtt erőteljesen negatív véleményét a magyar jobboldal egyes szegmentumai, különösen a Jobbik fellépése kapcsán. Radikalizmusukat nem tartja összeegyeztethetőnek a fenntartható kisebbségi törekvésekkel.
– Ebből kihüvelyezhető, hogy mit gondolok az esetleges itteni másolataikkal kapcsolatban. Ugyanakkor a zavarodottság jellemez, amikor e helyzetről gondolkodom. Először is, e párt, amelynek betiltását a Belügyminisztérium kilátásba helyezte, rejtőzködik, nekem meg nincs kedvem ahhoz, hogy homályba vesző dolgokról álláspontokat fogalmazzak meg. A második vonatkozás abban merül ki, hogy régiónkban manipulálnak a szélsőség fogalmával. Valójában szabad préda a fogalom, és a manipuláció lehetősége adott – fejti ki az egyetemi tanár.
Szavai szerint megtörténik, hogy a fogalom olyan esetben is szerepel, amikor valaminek az ürügyén valakit denunciálni akarnak, vagy egyéb célokat kívánnak elérni. Ezért, ha azt feltételezzük e pártról, hogy szélsőséges, szinte semmit nem mondtunk.
– Amúgy én soha nem használom e fogalmat. Nem világos, hogy a Belügyminisztérium miért most lép elő ezzel az előrevetítéssel. Hol voltak egy hónappal ezelőtt? Miért nem szóltak? Mintha a szerb állam szervei között nem lenne megfelelő koordináció. Vagy éppenséggel vártak arra, hogy meghatározott szándékkal most dobják be a köztudatba. Hiszen föltételezhető, hogy a releváns tényeket akkor is ismerték – tette hozzá Losoncz Alpár.
Vélekedése szerint jobb lenne ha a Belügyminisztérium tiszta vizet öntene a pohárba, feltárná a nyilvánosság előtt, hogy milyen adatokkal rendelkezik, hogy mi is tisztán lássunk. Egyébként marad a zűrzavar és a zavarosban való halászás.
