A Fruška gora ‒ nyugat - keleti szélessége mintegy 80 km, ellenben déltől észak felé csupán 15 km kiterjedésű ‒ szigethegynek a Duna és a Száva folyó között fekvő szerémségi térségét 1960-ban nyilvánították nemzeti parkká. 25 525 hektáron terül el.
A park felöleli az itt lévő településeket, vizeket és erdőket, a nemzeti park gazdálkodik az itt lévő vadászterületekkel is. A park területének 88 százaléka, azaz 22 420 hektár számít vadászterületnek, ezek Šid, Palánka, Belcsény, Újvidék, Karlóca, Ürög és Mitrovica községek területein találhatók. 1430 hektár vadászterületet kerítéssel kerítettek körül, ennek 90 százaléka erdős rész. A vadászok itt vaddisznókra, őzre, vadjuhra, nyúlra, vadkacsára, fürjre, vadgalambra és különböző vízimadarakra lőhetnek.
A szarvasok régebben nagy számban – egyes becslések szerint, amelyek minden bizonnyal túlméretezettek, a múlt század 80-as éveiben 2000-nél is több egyed élt a hegyen – népesítették be a nemzeti parkot, a közelben dúló háborúk miatt azonban számuk megcsappant, kihalásukhoz a térség közlekedési útvonalainak (konkrétan a Belgrád ‒ Batrovci út megépítése, amely alatt nem hagytak migrációs alagutakat az állatok számára) forgalmasabbá válása, és a térség urbanizációja (lépten-nyomon víkendházak épülnek) járult hozzá legnagyobb mértékben. A Fruška gora Nemzeti Park erőfeszítéseinek köszönhetően a dámszarvasokat most visszaköltöztetik az itt lévő erdőkbe, kezdetként Magyarországról importálnak 36 állatot, 22 példány már meg is érkezett, a többit az elkövetkező napokban hozzák. A hegyen 187 forrás fakad, lankáin 56 patak csörgedezik, így az itt élő vadállomány ivóvízellátása akadálymentes.
A behozatali szarvasokat a vadászterület elkerített részein tenyésztik, ez nemcsak azért előnyös, mert így a szarvasállomány nem tehet kárt a környező szántóföldeken, hanem azért is, mert az így elkerített részt sokkal könnyebb karbantartani a vadászok számára, mint egy nagyobb területet. A vadászturizmus – mindenekelőtt a külföldi vadászok látogatása – manapság jelentős részét képezi egyes községek bevételének, újabban pedig a húsfeldolgozó ipar (most már a nagykereskedésekben is kapható fagyasztott vadhús) szempontjából is fontos a bekerített vadállomány. A nemzeti parkban hamarosan kiépítenek, azaz bekerítenek még egy 300 hektárnyi részt, amelyet hazai tenyésztésű vaddisznókkal népesítenek majd be.
A Fruška gora (magyar nevén Tarcal- hegység, latinul Alma Mons) szarvasállománya korábban az itt élő grófok birtokairól származott. A második világháború után az 1970-es évekig Ležimir falu közelében lévő bekerített vadászterületen tenyésztették az állatokat. A szarvaspopulációt akkoriban 50-170 állat képezte, most, miután a szarvasokat visszatelepítik a hegyre, a park erdei ökoszisztémája ismét helyreállhat.
