Mivel nyugtatja magát?
Igyekszem kikapcsolódni, relaxálni 40.3%
Sehogy, nem szoktam idegeskedni 18.2%
Alkoholt iszom 14.5%
Nyugtatókat szedek 14.4%
Idességet eszem 12.6%
Szavazatok száma: 1115
Reggel majdnem elaludtunk, rohanósan indult a nap, a főnökömtől nehéz feladatot kaptam, a munkatársaim lassúak, értetlenek, hazafelé elfelejtettem kávét venni, a lakásban a reggeli rendetlenség fogad, az egész napi hajtás nyomja vállamat, s mindez otthon folytatódik. Ugye ismerős?
Lehet maga a család is stresszforrás, de a napi felgyülemlett feszültségek levezetésének terepe is.
Az idegeskedés kihat a mindennapjainkra. A feszültség levezetésére kifinomultabb módszerek is léteznek, mint a munkahelyen vagy családban körülöttünk élők ledorongolása, az ajtócsapkodás vagy a nagy veszekedések. Még mielőtt a túlfeszített hajtás, vagy egy megterhelő élethelyzet hatalmába kerít bennünket, meg kell tanulnunk kezelni a váratlan, stresszes helyzeteket és a lazítás tudományát.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én akkor rémülök meg leginkább, amikor úgy érzem, nem tudok “semmit tenni”, vagyis lenni csak úgy, kézzelfogható eredmény nélkül, élvezni a pillanatot, egy halk zenét, a hó ropogását a lábam alatt, a napfény játékát… Ilyenkor érzem, hogy fölöslegesen nagy a tempó, valahol elveszítettem a mértéket. A pihenés, az édes semmittevés nem azt jelenti, hogy kifolyik az idő az ujjaink között; szükség van rá a derű megteremtéséhez magunkban és környezetünkben....
Mindezt próbálom magamnak többször ismételgetni, ha újra és újra elkap a mókuskerék.
Igyekszem reggel időben kelni – hiszen a reggelünk dönti el, hogy milyen lesz a napunk – és, ha kiadós reggelire nem is kerül sor, de üres gyomorral nem indulok el hazulról. Napközben azután jönnek a különböző kihívások, sok a megoldásra váró feladat, kevés az idő és a pénz, de az utóbbi időben tudatosan törekszem és a „munka off” üzemódra is, mert ahhoz, hogy igazán lenyugodjunk időkeretek közé kell szorítani a munkát és az ezzel járó stresszt. Jó, ha munkaidőn kívül nem nézzük az e-mailjeinket, legjobb lenne a munkahelyi mobiltelefont is félretenni.
S akkor jöhet egy nagy séta, utána egy pohár sör, bor vagy tea, egyedül vagy a számunka kedves emberekkel. Az esti családi, baráti összejövetelek hangulatára is sokszor rányomja bélyegét a problémák kiteregetése. A panaszkodás kultúrája magas szinten van, sokkal több negatív tartalmú mondat hangzik el, mint pozitív. A kritika, a sértés, a leminősítés, az elégedetlenkedés, a hibáztatás, kioktatás általános, ám ezen is viszonylag könnyű segíteni, ha törekszünk rá, hogy szóvá tegyük a pozitívumokat is. Figyeljük csak meg, a kiegyensúlyozott emberek megtalálják a szépet az egészen kis dolgokban is.
S nem is akar ez az írás más, mint a relaxáció dicsérete lenni. Dőljenek hátra kényelmesen kedvenc foteljükben, vonuljanak el egy-két órácskára. Megéri.
Heti körkérdésünk eredménye szerint a válaszadó olvasóink hatvan százaléka egyedül is sikeresen megbirkózik a mindennapok kihívásaival: vagy egyáltalán nem idegeskedik vagy sikerül kikapcsolódnia, a felgyülemlett feszültséget levezetnie. Ezzel szemben mintegy harminc százalékuk alkoholt fogyaszt, vagy nyugtatók segítségével lazulnak el. Közel 13 százalék azok aránya, akik szerint a cukorka, a csokoládé vagy egy tortaszelet is hatásos lehet, ha valamin felhúzza magát.
„A nyugtalanságot, a szorongást, a feszültséget és az aggódást – valamennyi a félelem különböző formája – a túl sok jövő és a nem elegendő jelen okozza. A bűntudatot, a megbánást, a neheztelést, a sérelmeket, a szomorúságot, a keserűséget és a nem megbocsátásnak valamennyi formáját a túl sok múlt és a nem elegendő jelen okozza.
„Mindig mondj igent a jelen pillanatra! Mondj igent az életre, és meglátod, az hirtelen elkezd érted, s nem pedig ellened működni.”( Eckhart Tolle) – egyik kedves barátom osztotta meg ezeket a gondolatokat a napokban egy közösségi portálon ismerőseivel, s valóban elgondolkodtató, milyen sokszor a magunk mögött hagyott múlt, illetve a jövő okoz bennünk szorongást.
Talán nem is létezik olyan ember, akire ne férne rá egy kis lazítás. Képzeljék, még idegnyugtató weboldalak is léteznek, melyeket kifejezetten ideges emberek számára hoztak létre. A weblapra ellátogatva a látogatót kellemes, barátságos külcsín fogadja, valamint rövid animációkból idegnyugtató látványanyag, hozzá illő hangokkal, zenékkel: pár perc a tenger hullámaival, madárcsicsergés vagy éppen teljes csönd és szép tájak.
Kamilla vagy citromfű tea, jóga, meditáció, agykontroll, úszás, séta, fitness, tánc, masszázs, vidám dalok hallgatása, éneklése... és sorolhatnánk még, mi mindent ajánlanak a szakemberek. A legjobb nyugtatótszert saját magunk találhatjuk meg, de mindenképpen szükséges hozzá a gondolkodás, a nézőpont váltása. Nem könnyű, de elsajátítható.
És, ha már itt tartunk, megnyugtatásul az is ide kívánkozik, hogy bár ritkán látni morcosnak, de még II. Erzsébet királynő is bosszankodik néha. Hogy ilyenkor mivel vezeti le a feszültségét? No, nem kiabál az alattvalóival, hanem gyomokat tépked. Ez derült ki a nemrég megjelent életrajzából. “Egyik unokatestvére mesélte, hogy amikor Erzsébet királynő bosszús, kimegy a mezőre ragadós galajt, azaz gyomnövényt tépkedni.”
Legvégül pedig egy idézet, melynek forrását nem sikerült egyértelműen kideríteni: „Idegeskedni annyi, mint mások hülyesége miatt önmagunkon bosszút állni.” Ne tegyék!
Nyugodt napokat kívánok!
