Legalizáció kedvezményekkel

Megkezdte rendes tavaszi ülésszakát a Szerbiai Képviselőház. A napirendi pontok között megtalálható a tervezési és építési törvény, valamint a népszámlálásról szóló törvény módosítása, illetve a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség egyik tagjának megválasztása is. Az első napon az építési törvény módosításairól vitáztak, amely az engedély nélkül épített épületek legalizációját egyszerűsíti.

A tervezési és építési törvény módosításairól Oliver Dulić, környezetvédelmi és területrendezési miniszter beszélt a képviselőházban, kiemelve, hogy az engedély nélkül épített épületek legalizációja egyszerűbbé és olcsóbbá fog válni. Egy engedély nélkül épített 100 négyzetméteres családi ház esetében a tulajdonos 99 százalékos kedvezményt kaphat minden családtag után 25 négyzetméterre, vagyis egy négytagú család esetében az egész épületre, ha pedig 100 négyzetméternél nagyobb az épület, további 60 százalékos kedvezmény jár a következő 100 négyzetméterre. Természetesen a kedvezményekre a tulajdonosnak csak akkor van joga, amennyiben bizonyítottak a szociális kikötések, vagyis a család az engedély nélküli építkezéssel a lakhatását kívánta megoldani, legalább két éve bejelentve él a szóban forgó címen és nem rendelkezik az adott község területén más ingatlannal. Az első zónában és az extra minősítés alá eső zónában épített házakra nem jár engedmény. Fontos újdonságnak nevezte még a miniszter azt is, hogy a legalizációs illetéket 2–4 évig terjedő részletfizetéssel is törleszthetik az érintettek. Újdonságnak számít az is, hogy az építési engedély érvényét veszítheti, ha öt éven belül nem adják ki az épület használati engedélyét. A kivitelező számára abban az esetben újítják meg az építési engedélyt, ha bebizonyítja, hogy az épület 80 százaléka már készen van.

– Az épületek legalizációja után a polgároknak havonta csupán száz dinárt kell fizetniük. Ettől kezdve pedig olyan nem történhet, hogy nem sikerül a legalizáció – mondta a területrendezési miniszter.

A módosításokkal ugyanakkor eltörölnék a lakások felújítására vonatkozó engedélyt. Dulić szerint az adminisztráció egyik legbosszantóbb lépése az volt, amikor tapétázáskor vagy parkettázáskor építési engedélyt kellett kérni.

A parlamenti ellenzék nem osztozott a területrendezési miniszter optimista szavaiban. Szerintük a törvénymódosítások fékezik a gazdaságot, valamint a jogszabályok alkalmazhatatlanok lesznek, ugyanis a miniszter a módosításban olyan „komplikált” területeket kötött össze, amelyeket nem tartalmazhat csupán egy törvény.

A Liberális Demokrata Párt képviselői szerint előbb a vagyon-visszaszármaztatási törvényt kellene módosítani, hogy a községek visszakaphassák ingatlanjaikat. Megjegyzésük szerint a tervezési és építési törvény módosításai csupán ekkor adnánk jó eredményeket.

A Szerbiai Demokrata Párt képviselői szerint a bemutatott módosítások káoszt szülnek az építőiparban, ugyanis a jogszabályok kétértelműek és következetlenek, a Szerb Haladó Párt képviselői szerint pedig a szerb kormány nem megfelelően viszonyul azokhoz a polgárokhoz, akik nem adták be időben a legalizációs kérelmet.

– Azoknak, akik nem tudták időben beadni a legalizációs kérelmet, háromszor többet kell majd fizetniük az illetékekért – mutatott rá Jorgovanka Tabaković.

Velimir Ilić, az Új Szerbia elnöke szerint a hatalom nem ámíthatja a polgárokat, miközben az építőipar tönkremegy, a Szerb Radikális Párt pedig azt követelte, hogy az állam 50 százalékos adókedvezményt adjon azoknak, akik 2003 után legalizálták az ingatlanjaikat.