A népnemzeti koalíció jogi értékelése, amelyben Szerbia és az Európai Unió közötti megállapodásokat az ország számára elfogadhatatlannak, törvénytelennek nevezték, komoly vitát váltott ki. Amellett, hogy az EU tagadja az állításokat, ennek következményeként talán felgyorsul a kormányalakítás körül kialakult huzavona: Dragan Markovi ć Palmának – megint – elege lett az eddigi tárgyalópartnereiből, Tomislav Nikoli ć pedig újfent felszólította Dačićot, mondja már ki, akar-e velük kormányozni.
A Szerbia és az EU között megkötött stabilizációs és társulási megállapodás jogi értelemben érvényes. Ezt tegnap jelentette ki az Európai Bizottság belgrádi képviselője, Josep Lloveras a népnemzetiek jogi csoportjának megállapításaira reagálva.
– Ezen dokumentum elkészítésében a szerbiai kormány is részt vett, tüzetesen kivizsgálva és megvitatva a részleteket. Semmilyen összefüggést nem látok a megállapodás aláírása és Kosovo kérdése között – mondta Lloveras arra reagálva, hogy a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciója szerint „teljesen érvénytelen” a stabilizációs és társulási megállapodás.
Lloveras szerint amiről most beszélnek Szerbiában a megállapodás kapcsán, az kizárólag politikai és nem jogi kérdés.
Az európai tisztségviselő véleményével egyezik az EU eddigi álláspontja, és az is, amit a napokban lehet Brüsszelből hallani: sokat dolgoztak a megállapodás szövegén, és annak minden paragrafusát Szerbia kormányának képviselőivel közösen dolgozták ki.
A tegnapelőtt megjelent hír, amely szerint a népnemzeti koalíció továbbra is ellenzi az aláírt EU-s megállapodásokat, Andreja Mladenović, az SZDP szóvivője szerint elsősorban politikai reakciókat váltott ki. A Tanjugnak adott tegnapi nyilatkozatában azt ecseteli, hogy a legnagyobb gondjuk a stabilizációs megállapodással az, hogy annak olyan jogi hiányosságai vannak, amelyek Kosovo függetlenségének kikiáltásából erednek. Mint mondta, most nem politikai vitát kell nyitni erről a kérdésről, hanem ki kell vizsgálni, hogy mi a megállapodás jogi besorolása.
Mladenović elmondta: nyitottak a véleményezésükről folytatott vitára, ezért minél több címre eljuttatják azt, mivel egy olyan szerződésről van szó, amely hosszú távra meghatározhatja Szerbia jövőjét.
AKKOR OLIMPIA SEM?
A kormányalakítási tárgyalások fő kérdése Szerbiát az EU közelébe juttató stabilizációs és társulási megállapodás, valamint a gazdasági szempontból fontos átmeneti gazdasági és kereskedelmi egyezmény. A kormányalakítási tárgyalások kulcsszereplői a Szerbiai Szocialista Párt koalíciója, és ezen belül az Egységes Szerbia is. A Dragan Marković Palma vezette politikai tömörülés már ez előtt is azt szorgalmazta, hogy ha az SZDP-ÚSZ továbbra is kitart az uniós megállapodások megsemmisítése mellett, akkor koalíciójuknak a Demokrata Párttal kellene megkezdeniük a kormányalakítási tárgyalásokat.
A népnemzetiek legújabb megnyilvánulása után a Deutche Wellének nyilatkozva „befejezettnek” nevezte a velük folytatott tárgyalást, ha nem változtatnak a véleményükön. Palma szerint abszurd amiatt semmissé nyilvánítani ezeket a megállapodásokat, mert vannak olyan uniós tagállamok, amelyek elismerték Kosovo függetlenségét. „Miért nem volt ez 2007 októberében törvényellenes?”, tette fel a kérdést a megállapodás szövegének véglegesítésére utalva, amiben részt vettek a most mindezt ellenzők is.
– Ezek az államok – amelyek elismerték Kosovót – az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, a Nemzetközi Valutaalapé és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságé is. Mondjuk már akkor azt is, hogy nem veszünk részt az olimpiai játékokon sem, mert ott lesznek valakik Németországból és Ausztriából is, és véletlenül együtt lépnének pályára a szerbiai sportolókkal. Szerintem egy ilyen politika nem tesz jót Szerbiának – emelte ki Palma.
VAGY EZ, VAGY AZ
A kormányalakításra jelentős mértékben kihathat az SZDP-ÚSZ koalíció az EU-hoz való viszonyulása. A történteket elemezve Božidar Đelić, az ügyvezető kormány DP-s alelnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy hamarosan megalakul Szerbia új, Európa-barát kormánya, amely folytatná az európai integrációt és gazdasági fellendülést hozna. Ellenkező esetben Szerbia elszigetelné magát, aminek komoly gazdasági következményei lennének.
Đelić kabinetjének elmúlt egyéves munkáját elemezve elmondta: egyik fő céljuk az volt, hogy Szerbia 2008. végére uniós tagjelölt legyen. Szerinte jó úton haladunk ezen cél felé, vagyis egy demokratikus kormány megalakulása után Szerbia az év végéig elnyerhetné a tagjelölti státust.
A kormányalakítási tárgyalásokban a „másik oldalon” álló Szerb Radikális Párt elnökhelyettese, Tomislav Nikolić tegnap találkozót kért tárgyalópartnereitől, Vojislav Koštunicától és Ivica Dačićtól, az SZDP és az SZSZP elnökeitől. Mint mondta, ezzel véget akar vetni a „kormányalakítási agóniának”. A megbeszélésen természetesen az EU-s szerződésekről kialakult véleményekről lenne szó, ami után Nikolić szerint minden világossá válna. A népnemzetiek véleményezése „vagy találkozási pont, vagy a szétválás pontja”, mondta.
