Számos magyarországi és szerbiai vállalkozó részvételével pénteken Szabadkán szakmai megbeszélést szervezett a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara. Az elsősorban kis- és közepes vállalkozások érdekeit védő egyesület a Budapest–Kecskemét–Szeged–Szabadka–Újvidék–Belgrád természetes gazdasági tengely mentén kívánja fő tevékenységét kifejteni.
Az egyesületet Szatmáry Kristóf, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (MSZKIK) elnöke (országgyűlési képviselő, FIDESZ), Jójárt Miklós ügyvezető alelnök és Kovács Gábor alelnök (Fornetti Kft. ügyvezető alelnök) mutatta be az érdeklődő vállalatoknak. A MSZKIK 2009. május 28-án alakult Kecskeméten, egyesületi formában működik, alapítói a 27 (magyarországi és vajdasági) gazdálkodó szervezet mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Iparkamara, valamint a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
– A gazdasági világválság Magyarországon bebizonyította, hogy szükség van egy aktív szereplőre az állam oldaláról is a gazdaságban, aki üzleti kapcsolatokat szervez és segíti a vállalatokat a piacon belül, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat. Ez a folyamat Magyarországon indult el és ennek az intézményrendszernek a délvidéki bástyája a szerb–magyar gazdasági kamara – vázolta fel a kamara elnöke.
Céljuk a bilaterális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a két ország között, valamint a tagság gazdasági érdekeinek előremozdítása, ugyanakkor terveik szerint létrehoznának egy gazdasági-fejlesztési hálózatot is. Szolgáltatásaikkal szakmai támogatást nyújtanak magyar és szerb cégek részére (érdekképviselet, lobbizás, menedzselés, információk begyűjtése és továbbítása a hatóságok és a döntéshozók felé – a magyar, valamint a szerb hivataloknál, önkormányzatoknál egyaránt), valamint feladataik közé tartozik többek között az új üzleti kapcsolatok felkutatása, új piacok felkutatása, üzletember-találkozók szervezése, valamint a környező országok piacain való közös megjelenés. Ugyanakkor a kamara a már elveiben elfogadott IPA-pályázati lehetőségekben magyar és szerbiai partnereikkel kíván jelen lenni. Mint a kamara elnöke megjegyezte, Magyarországon az okmányhitelesítés és a Magyarországról az unión kívülre történő áruk kivitelének jogosítványát is a kamarák adják ki.
– Most dolgozzuk ki azoknak a magyar védjegyszámba menő termékeknek a lajstromát, amelyeknek a polcon való megjelenését darabszámszerűen meg tudjuk követelni a nagy nemzetközi cégektől. A magyar gazdasági életteret nem csak Magyarországra értjük, így azon is gondolkodunk, hogyan tudnák védjeggyé tenni a határon túli, a vajdasági magyar termékeket – magyarázta Szatmáry Kristóf.
A gazdasági kamara az IPA-pályázatok között három csomagban is érdekelt, folytatta Jójárt Miklós. Szavai szerint a különböző állami szervek partnernek tekintik őket, ide tartoznak többek között a minisztériumok, a két ország között működő vegyes bizottság és a vegyes kamarák (a romániai, az ukrán és a horvát kamara) is.
– Az anyagi hátterünk jelenlegi felállása a tagdíjakból áll, de természetesen kisebb mértékű támogatásokat kapunk a magyar államtól és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától is – mondta az alelnök.
Mint megjegyezte, egyesületük az alapszabályuk szerint önkéntes, és bővítésre nyitott a magyarországi és szerbiai bejegyzésű vállalatok felé.
