Várhatóan nyolcvannál nem több párt verseng majd a parlamenti helyekért (Beta)
A pártok újrajegyzése tavaly július 23-án kezdődött, és péntekig 60 párt került bejegyzésre, míg további 20 párt bejegyzése folyamatban van. Az újrajegyzéshez szükséges kérelem átadásának határideje 2010. január 23-a volt. A közel 600 politikai párt közül csupán 80 adta át határidőre a bejegyzési kérelmet, tudtuk meg Nikica Vukadintól, az önkormányzati és közigazgatási minisztérium munkatársától.
Az elmúlt években nagy volt a káosz a politikai pártok palettáján, amelyet a szövetségi és a köztársasági pártjegyzék összevonása eredményezett. Ennek köszönhetően több mint 600 párt létezett Szerbiában, amelyeknek a pénzelését szinte lehetetlen volt átlátni. A gondok megoldására a kormány megszigorította a pártbejegyzés feltételeit és a pártalapításhoz szükséges aláírások számát az eddigi 100 aláírásról felemelte 10 ezerre, míg a kisebbségi előjelű pártokét pedig 1000 hitelesített aláírásra. Az önkormányzati és közigazgatási minisztérium korábbi spekulációja, miszerint a pártok száma meg fog tizedelődni, igaznak látszik, ugyanis mint azt a minisztériumtól megtudtuk, péntekkel bezárva csupán 60 bejegyzett párt létezik Szerbiában, valamint további 20 kérvény elbírálása folyamatban van. Ugyanakkor az eddig bejegyzett pártoknak több mint a fele, vagyis 32 párt kisebbségi előjelű. Közülük – mintegy 9 bejegyzett párttal – a bosnyákok vezetik a listát, majd 5 magyar előjelű párt következik, ezt követően pedig az albán kisebbség következik 4 párttal.
A vajdasági magyar pártok közül először a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kapta meg a bejegyzésről szóló végzést, 25-ös sorszámmal, majd 28-ikként a Magyar Remény Mozgalom, sorban a 32-ik bejegyzés a Vajdasági Magyar Szövetségé, a 47-es sorszám alatt a Magyar Polgári Szövetség áll, míg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége az 50-ik bejegyzett párt Szerbiában.
Azok a pártok, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt nem adták át az újrajegyzési kérelmet, törölve lesznek a pártjegyzékekből, és elveszítik jogi személyi státusukat, tudtuk meg az önkormányzati és közigazgatási minisztériumtól.
– A politikai pártok, a törvény értelmében, a polgárok olyan csoportjait jelölik, akik szabadon és önkéntesen munkálkodnak politikai céljaik érvényesítéséért, úgy, hogy az állampolgárok politikai irányultságát demokratikus eszközökkel építik. Mint ilyeneknek, joguk van részt venni a választásokon. A pártok a politikai pártok regiszterébe való iktatás napján vállnak politikai személlyé, amelyet az önkormányzati és a közigazgatási minisztérium vezet – közölte lapunkkal Nikica Vukadin, az önkormányzati és a közigazgatási minisztérium munkatársa.
ÁTLÁTHATÓBB PÉNZELÉS
Az önkormányzati és közigazgatási minisztérium korábbi nyilatkozata szerint a pártcsökkentésnek köszönhetően sokkal átláthatóbb lesz a pártok pénzelése, ami a Pénzügyminisztérium határkörébe tartozik.
A jogszabály szerint a pártok rendes működésre, valamint választási kampányra kaphatnak pénzt, magán és közforrásból. Privát forrásként a pártok pénzeléséről szóló jogszabály a tagdíjat, a jogi, vagy természetes személyek adományait, a promóciós aktivitásból, valamint a pártok tulajdonából származó bevételeket jelöli. A közforrások az állami költségvetést, a tartományi, és az önkormányzati költségvetés eszközeit öleli fel.
Azon politikai pártoknak, amelyeknek van köztársasági vagy helyi szintű képviselője, a törvény szerint az állami költségvetésből 0,15, a tartományi költségvetésből 0,1 jár, míg az egyes önkormányzatok a költségvetéseikből 0,1 százalékot fordítanak ezekre a pártokra. A képviselőket és a tanácstagokat biztosító pártok számára az eszközök 30 százaléka egyformán jár, míg a fennmaradt 70 százalékot a képviselők és tanácstagok aránya szerint osztja fel az állam. A Pénzügyminisztérium, valamint az illetékes tartományi szerv és önkormányzat utólagosan, havonta utalja át az eszközöket a pártoknak.
Ugyanakkor előkészületben van egy új törvény, amellyel rendeznék a pártok pénzelését, ugyanis a pártok finanszírozását a Szerbiai Képviselőház Pénzügyi Bizottsága ellenőrizte, míg a választási kampányok költségeit a Köztársasági Választási Bizottság ellenőrizte.
Slobodan Homen, igazságügyi minisztérium államtitkára szerint ez abszurd helyzet volt, ugyanis így a parlamentet alkotó pártok saját magukat ellenőrizték. A törvénytervezetnek pillanatnyilag csak munkatervezete létezik, még nem tudni, miként lesz szabályozva az érintet kérdés.
