Három év haladékot adnak az adósoknak, azután elárverezik a sírhelyeket
Jóllehet Szabadkán 1983 óta létezik egy központi temető kialakításáról szóló tervezet, ami Kisbajmok és Vörösfalu között lenne, mind a mai napig nem történtek lépések annak kialakítására, a meglévő temetőkben pedig egyre kevesebb a hely.
A szabadkai Temetkezési Közvállalathoz tizenhárom temető tartozik, melyek ötvenöt hektáron fekszenek, a helyhiány azonban mindenhol problémát jelent, s mivel temetőink főleg lakott területen vannak, bővítésükre sincs lehetőség.
Az Állami Vagyonigazgatóság rendelete alapján csak úgy tudják bővíteni a meglevő területet, ha megvásárolják azokat a földterületeket, melyeket eladásra kínálnak, viszont a bővítéshez csak azok a földterületek jöhetnek számításba, melyeket a meglevő temetőhöz tudnak csatolni, viszont kicsi az esély, hogy pont a temető melletti parcellákat akarják eladni az emberek, mondja Vesna Prćić, a közvállalat igazgatónője. Tavaly és tavalyelőtt a Temetkezési Közvállalat által birtokolt temetőkben, területeken mintegy ezernégyszáz temetésre került sor, az azt megelőző évben pedig ez a szám az ezerötszázat is meghaladta.
– Ha megnyílna a központi temető, kezdetben sokkal olcsóbban adnánk a helyeket, hogy rávegyük az embereket, hogy ide temetkezzenek, és szép lassan bezárnánk a többi temetőt, vagyis csak a kriptákat hagynánk meg, de sírokat már nem lehetne vásárolni. Ez persze hosszú évtizedeket venne igénybe. A helyhiány miatt már vagy tizenöt éve új típusú sírokba temetünk, és a hagyományos és boltíves kriptákkal szemben itt fölülről folyik a temetkezés. Persze, egy idő után már ez sem jelent megoldást, bár a sírok újraeladása ad egy kis haladékot, és kriptánként az utolsó temetést követő minden tíz évben helyet csinálunk, vagyis a csontokat egy fekete zsákban a földbe helyezzük, a koporsó megmaradt részeit pedig eltávolítjuk – magyarázta Vesna Prćić.
A krematórium megoldaná a kialakult helyzetet, és olcsóbb is lenne a jelenlegi temetkezési módnál, ám becslések szerint legalább százötven millió dinárba kerülne, és a város biztosan nem fog ennyit áldozni rá. Bár egyre többen döntenek a hamvasztás mellett, egy ekkora beruházás valószínűleg nem fizetődne ki, az urnáknak is megfelelő helyet kellene biztosítani és a hamvak szétszórására is ki kellene jelölni egy helyet, ezenkívül egyfajta emlékkert kiépítésére is szükség lenne, amire viszont már fenntartják a helyet a Bajai úti temető városhoz tartozó részében. Ahogy néhány évvel ezelőtt leszűkítették a közvállalat tevékenységeit, mert azokat kereskedelmi jellegűnek ítélték meg, így a temetési szertartások szervezését, a kegytárgyak eladását, a szállítást, a kőműves munkálatokat ma már mind magáncégek végzik, az igazgatónő szerint a krematórium működtetése is ebbe a kategóriába tartozik, és ha lesz is krematórium Szabadkán, az magánkézben lesz.
Közvállalatként lehetőségük van pályázni a Tartományi Nagyberuházási Alapnál vagy az európai uniós pénzekre, de csak abban az esetben, ha a város mint alapító kiáll a beruházás mellett, az igazgatónő szerint viszont erre nincs sok esély, hiszen a központi temetőt illetően sem történtek lépések, saját eszközökből viszont képtelenek bármit is tenni, mert kevés a bevételük.
– A temetkezési hely feletti rendelkezési jog tíz évre szól, vagyis tízévente kell kifizetni az illetéket, ami jelenleg 7190 dinár, attól függetlenül, hogy teljesen üres-e vagy hogy hányan nyugszanak benne. Egy négyszemélyes sírbolt ára 95 és 105 ezer dinár között mozog, ami hosszabb ideig egy család tulajdonában marad, a sírhely pedig 5760 dinár, ahová még egyszer, az első temetkezés után tíz évvel lehet temetkezni, s csak egymáshoz közeli hozzátartozók, házastársak, vagy szülők és gyermekeik hamvai kerülhetnek oda. Aki a tíz év lejárta után nem fizeti ki a rendelkezési jog meghosszabbításához szükséges illetéket, a következő három évben még megteheti. Értesítést küldünk a tulajdonosnak, és felszólítjuk a fizetésre, de ha ezután sem történik befizetés, a közvállalat eladásra kínálja fel azt. Erre általában minden két-három évben kerül sor. Tavaly ezer kriptát, sírhelyet kellett volna árverésre bocsátani, de a felszólítás után a polgárok mintegy fele befizette az illetéket, és további háromszázat nem adhattunk el, mert az utolsó temetkezés óta nem múlt el tíz év, így végül mindössze tíz sírboltot árvereztünk el. Habár a polgárok érdeklődnek a régi típusú sírhelyek iránt, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy sírboltot vásároljanak, és egyre többen döntenek a sír mellett – mondja az igazgatónő.
A rendelkezési jog meghosszabbításának illetékéből befolyó összegeket egyébként a közvállalat tulajdonában levő temetők rendben tartására fordítják, illetve további sírokat építenek. Segítséget kértek a Városépítési Igazgatóságtól is, hogy az általuk évente hét alkalommal végzett fűnyírást megtérítsék nekik. A tervek szerint július elsejétől újabb hat százalékkal fog emelkedni az illeték, amiről a városi képviselő-testület hoz majd döntést.
A Temetkezési Közvállalat honlapja április elsejétől több újdonsággal is bővül, tudtuk meg az igazgatónőtől. Az interneten hozzáférhetővé válik egy hatalmas adatbázis az elhunytakról, megnézhetjük, mikor esedékes az illeték befizetése, olvashatunk a temetkezés történetéről, lehetőség lesz fényképes megemlékezés megjelentetésére, vagy olvashatunk Szabadka híres embereiről, akik itt hunytak el.
(Fotó: Molnár Edvárd)
Csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kriptát vásároljanak
