A Vagyonukat Visszakövetelők Egyesületének vasárnapi közgyűlésén arra a megállapodásra jutottak, hogy elsősorban a természetbeni vagyon-visszaszármaztatás az elfogadható a számukra, ha pedig erre nincs mód, csak akkor fogadnak el valami hasonló ingatlant, vagy végső esetben pénzügyi kártérítést. Milan Uzelac, a Vagyonukat Visszakövetelők Egyesületének szabadkai elnöke bejelentette, a készülő vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak március végére meg kell hoznia a véleményét és a tervek szerint a jogszabály júniusban kerülhet elfogadásra a Szerbiai Képviselőházban. Hatvan év harca hozza meg gyümölcsét.
– Törvény lesz, de nem mindegy, hogy milyen. Az állam meg azt sem tudja, mi van a tulajdonában. Ki kell harcolnunk egy tisztességes és igazságos törvényt. Ha pedig szükség lesz rá, tüntetni fogunk Belgrádban – mondta Uzelac.
Szavai szerint minden nyilvános vitában részt kell venni, hogy megfelelő törvény születhessen és ne tartalmazzon olyan megoldásokat, hogy csupán a még élő tulajdonosok kaphassák vissza az ingatlanokat, az örökösök, családtagok pedig ne.
A közgyűlésen részt vett Mile Antić, az országos restitúciós hálózat elnöke, valamint Nikola Tanurdžić vajdasági koordinátor is. Az országos restitúciós hálózat elnöke arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a készülő törvényt nem jóakaratból készítik el, hanem az Európai Unió „zsarolása“ miatt.
– Az EU többek között a vagyon vissza-származtatási törvény létrehozását tette egyik alapkövetelménnyé, hogy megtörténhessen az integráció. A baj csupán az, hogy az Európai Bizottságnak nincs ráhatása arra, hogy a tagországok milyen törvényeket írtak, hogyan történt meg a restitúció. Ne legyenek illúzióink, a hatalom részéről komoly erőfeszítések történnek a vagyon-visszaszármaztatás meghiúsítására, az EU pedig nem tudja befolyásolni a törvény meghozatalát – szögezte le Antić.
Szavai szerint mindenkinek saját magának kell számban tartani, hogy mi történik az ingatlanával, és jelenteni az illetékes hatóságnak, ugyanis a kormány az állami vagyon nagy részét nem tüntette fel, de megesett az is, hogy az önkormányzatok nem jelezték a vagyonelkobzást. Mint megjegyezte, ha a feljelentésre nemleges válasz is érkezik, a kérdéses ingatlannal kapcsolatban ellenőrzés indul és belekül az adatbázisba.
– A törvénytervezettel kapcsolatban csak olyan városok önkormányzatai adtak be panaszt, amelyek valamely párt befolyása alatt állnak. Csupán őket veszélyezteti a restitúció folyamata – fejtette ki az országos restitúciós hálózat elnöke.
Az ülésen megállapodtak arról is, hogy szigorítani fogják a tagsági díj beszedését és amennyiben valaki nem fizeti ki a díjat, nem tekintik többé az egyesület tagjának.
