A zsákmány egy része hálóstul (fotó: Kovács Gábor)
– Március 12-én hajnali három órakor foglaltam el megfigyelő állásomat a ludasi sori tóparton, ott, ahol két nappal korábban két személyt figyeltünk meg, amint hálóval keresztben átfogják a Ludasi-tavat – kezdte a sikeres orvhalászfogó élménybeszámolóját Kovács Gábor önkéntes halőr, a Ludasi Természetbarátok Körének lelkes aktivistája.
– Hajnali fél öt tájban a túlparton egy Renault 4-es ismerős motorzúgására lettem figyelmes. Majd amikor elnémult a motor, két személy mozgására lehetett következtetni a neszezésből. Nem láttam semmit a hűvös, párás, ködös kora reggeli időben, de a víz felett minden nesz tisztán áthallatszott. Csónakba ültek és lassan elkezdték felszedni és behúzni a több mint kétszáz méter hosszú hálót, amit precízen úgy láttak el ólomsúlyokkal, hogy az úszók a vízfelszín alá merüljenek, és a víz felett semmit ne lehessen észlelni a lerakott hálóból. Lassú evezőcsapásokkal közeledtek felém. Egy órába telt, mire felszedték a hallal teli hálót, ez idő alatt az evezőlapát mindössze két alkalommal koppant a csónak oldalán. Gyakorlott hallopók ténykedtek a tó vizén a hajnali párásság leple alatt. A víz felett lebegő ködfátyolból váratlanul, a közelemben alig 20 méterre előttem bukkant fel a csónak, benne a két ismerős figurával: Sz. István és társa, Zoltán. Már attól féltem, hogy észrevesznek, és odalesz a sok türelmet és időt igénylő, váltásra végzett lesben állás. De a két személy magabiztos, gyakorlott mozdulatokkal szedte fel és emelte be a hálót és vele együtt a nagy haszonnal kecsegtető zsákmányt. Nem is sejtették, hogy a háló lerakása óta hány hosszú órán át vártunk erre, elérkezett a tettenérés pillanata – folytatta a történetet Gábor, aki, amikor a két orvhalász nekilátott a két nappal korábban lerakott háló felszedésének, azonnal értesítette Szekeres Ottó környezetvédelmi őrt és a palicsi rendőrállomás ügyeletesét.
– A két személyre már akkor felfigyeltünk, amikor még jég borította a Ludasi-tavat, feltörték a jeget, és már a jég alá behúzták a hálót. Válogatott módszerekkel lopták a halat a tóból. A lékhorgászat nem ismeretlen a tavon, de amit egyesek művelnek, az már tűrhetetlen, az ismétlődő természetfosztogatás jelei egyértelműek voltak. De nem volt a kezünkben bizonyíték, a tettenérés hosszas megelőző megfigyelő és előkészítő munkát igényel. Szerencsére vannak még lelkiismeretes természetbarátok, akik nem álnok és képmutató módon hirdetik magukról, hogy milyen nagy barátai a Ludasi-tónak, hanem valóban szívügyüknek érzik a még megmaradt természeti értékek megóvását.
Kiszabadítják a pontyokat a háló fogságából
A két orvhalász nem egy, hanem három hálót rakott le március 10-én a késő délutáni órákban. Nem próbáltuk meg felkutatni mind a három hálót, mert a hosszas csónakkal történő keresgélés feltűnő lett volna. A tónak a Sárga part alatti szakasza kevésbé iszapos, itt még szép számban él ponty és egyéb halfaj is, nem csak kárász, mint az északi, eliszaposodott tórészben. A Róka-tanya felett gyakorlatilag keresztül elrekesztették a tavat. Nagy lyukméretű hálókat használtak, céltudatosan a pontyok útjába állítottak hálót. Két nap alatt 32 darab, 1-2,5 kilós ponty akadt hálóba. Az eredmény 55 kiló vadponty, más néven nyurgaponty. Szerencsére kivétel nélkül életben maradtak, és visszaengedtük őket az eredeti életterükbe, a Ludasi-tó vizébe – mondta Kovács Gábor.
Amikor szombat hajnalban Szekeres Ottó megkapta a telefonriasztást, már csak időben kellett kiérni a Ludasi-tóra és az orvhalászok horogra akadtak. Szekeres Ottó, akit az orvhalászfogás óta kineveztek a Palics–Ludas Közvállalat természetvédelmi őrszolgálatának a vezetőjévé, nem egyedül állta útját a hallopóknak. A Ludasi-tó természetvédelmi őrét, Josip Muranjit is vitte magával. Időben értek a tóhoz, Lada Niva terepjáróval elállták a megszeppent orvhalászok autójának útját, amelyben ott lapult a zsákmány hálóstul, mindenestül. A tetten ért hallopókat a palicsi rendőrállomásra kísérték, ahol felvették a jegyzőkönyvet, majd a hal számbavétele és lemérése után a nyurgapontyokat visszavitték a Ludasi-tóba.
Az orvhalászat alkalmával használt csónakot is elkobozták. A dolog pikantériája, hogy a csónak tulajdonosa jelentkezett a vízi járműért, mondván, hogy az a bizonyos csónak az ő jogos tulajdona, amit nem önszántából adott kölcsön az orvhalászoknak, hanem azok vagy valaki más néhány nappal korábban lopta el tőle. A történet annyiban sántít, hogy a csónaktulajdonos a lopást nem jelezte a rendőrségnek, ezért a hatóság a hallopásban szerepet játszó ladikot jogosan kobozta el. Az eljárás során még tisztázásra vár, hogy miként került a két orvhalászhoz egy harmadik személy csónakja. Az sem kizárt, hogy a vízi jármű használatáért az eredeti terv szerint esetleg nyurgaponttyal fizettek volna a lebukott hallopók.
Szekeres Ottó természetvédelmi őr teleszkóppal figyeli a tavat (fotó: Gergely József)
Annak ellenére, hogy több mint fél mázsa halat próbáltak meg ellopni, a zsákmány értékét alig 15 000 dinárra becsülték. Súlyos természetkárosítás miatt mindenképpen eljárás indul a két elkövető ellen. A Ludasi-tó Speciális Természeti Rezervátum területére vonatkozó előírásokat is súlyosan sérti az orvhalászat. A rezervátum kezelője, a természetvédelmi és a halászati felügyelőség, valamint a rendőrség is indíthat eljárást az orvhalászaton ért két elkövető ellen.
A most tetten ért hallopók viselt dolgai nem ismeretlenek az önkéntes halőrök és a természetvédelmi őrök előtt. Idén is látták őket a vízen ténykedni, de akkor nem sikerült tetten érni őket és rájuk bizonyítani a törvénytelen halfogást. Az egyik elkövető korábban már bíróság elé is került, de nem okult a dologból, tovább folytatta az illegális halfogást, mígnem ismét horogra akadt.
A Ludasi Természetbarátok Köre 2004-ben alakult, mintegy harminc tagja van, akik szeretik a természetet, magukénak érzik a tavat, és ezért hajlandók önként vállalni a halőrszolgálatot is. Megelégelték az elharapózott orvhalászatot és a természetkárosítás egyéb formáit. Az orvhalászok annyira elszemtelenedtek, hogy nemcsak hálóval, hanem még árammal is lopták a halat. Az önkéntesek nagy segítségére vannak a hivatalos természetvédelmi őrszolgálatnak. Együtt eredményesen vehetik fel a harcot a természeti értékek gátlástalan fosztogatóival szemben.
A Palics–Ludas Közvállalat átszervezte a természetvédelmi őrszolgálatát. A vállalathoz tartozó négy védett terület: a Palicsi-tó, a Ludasi-tó, a Szelevényi-puszták és a szabadkai erdők nagysága megközelíti a 8000 hektárt. A meglehetősen nagy területet korábban négyen járták, újabban hat természetvédelmi őr felügyeli, kettesével és egymást váltva járják a terepet. |
