Tizenhat kisebbség választhat közvetlen úton nemzeti tanácsot
Megközelítőleg 40 millió dinárba fog kerülni a kisebbségi nemzeti tanácsok június 6-ra bejelentett megválasztása, nyilatkozta tegnap Petar Antić, az emberi jogi és kisebbségi minisztérium államtitkára. Nemzeti tanácsokat Szerbia 167 községében fognak választani, legkevesebb 9 nyelven.
Tegnapig csupán a roma nemzeti közösség adott át kettő és a vlah nemzeti közösség egy választási listát a minisztériumnak.
– Március 19-ig a különleges választási listákra mintegy 400 ezer nemzeti kisebbséghez tartozó polgár iratkozott fel – összegezte az államtitkár.
Szerbiában 1 285 163 polgár vallja magát valamely kisebbség tagjának, ami a lakosság 14 százalékát teszi ki, a különböző nemzeti közösségek listáira összesen 904 280 személynek van joga feliratkozni. Összesen 19 szerbiai kisebbség választhat nemzeti tanácsot, ebből 16 esetben közvetlen választást szerveznek, míg három esetben – a horvátok, a macedónok és a szlovének – elektori közgyűlést tartanak.
– Azon nemzeti közösségek számára, ahol közvetlen választást fognak tartani, a választói lista május 21-ig nyitva lesz, vagyis aki még nem tette meg, addig feliratkozhat a listára –tette hozzá Antić.
A magyar közösség mellett – amelynek lélekszáma a legutóbbi népszámlálások alapján 293 299 – közvetlenül választhatnak még nemzeti tanácsot az albánok, akik a népszámlálás adatai szerint 61 647-en vannak, az askálik, akik 584-en, a bosnyákok, akik 136 097-en, a bolgárok, akik 20 497-en, a bunyevácok, akik 20 012-en vannak, továbbá a vlahok, az ő lélekszámuk 40 054, a görögök, akik 572-en, az egyiptomiak, akik 814-en, a németek, akik 3901-en, a romák, akik 108 193-an, a románok, akik 34 576-an, a ruszinok, akik 15 905-en, a szlovákok, akik 59 021-en, az ukránok, akik 5 354-en és a csehek, akik 2 211-en vannak. Az államtitkár áttörő sikerként értékelte a választói listákra való tömeges feliratkozást.
– Ahelyett, hogy csupán három nemzeti tanácsa legyen Szerbiának, mint ahogy azt a jogszabály meghozatalakor gondolták, 16 lesz. Ez a siker mindenképpen az emberi jogi és kisebbségi minisztérium és a civil társadalom érdeme, hiszen mindent megtettünk, hogy kellő időben tájékoztassuk a kisebbségeket – mondta Antić.
A választásokat az önkormányzati és országos parlamenti választásokhoz hasonlóan szervezik meg: szavazatszedő bizottság alakul minden olyan településen, ahol legalább 200, legfeljebb 2000 bejegyzett választópolgár van.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint közvetlen választásokat azon nemzeti közösségek számára írhatnak ki, amelyek esetében a különleges választói listára a szavazásra jogosult polgárok több mint fele feliratkozott. Vonatkozási számnak a 2002-es népszámlálásból származó adat 80 százalékát vették. Az ebből kapott szám felének és plusz egy személynek az összegét kellett elérniük a nemzeti közösségeknek, hogy a közvetlen választáson indulhassanak. Azon kisebbségek, amelyeknek ezt a feltételt nem sikerült teljesíteniük, elektori közgyűlés útján választják meg nemzeti tanácsukat.
