A Köztársasági Ombudsman képviselőjének és az esélyegyenlőségi biztos irodája illetékesének a részvételével a Szerbiában élő nemzeti közösségek jogainak tiszteletben tartása volt a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi szervezetében megtartott pénteki fórum témája. Violeta Ćorić, a Köztársasági Ombudsman kisebbségügyi osztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy a polgárok jogvédője független állami intézmény, melynek fennállását és működését az idevágó törvények és az alkotmány szabályozzák. Mint mondta, az intézmény feladata ellenőrizni a hatalmi szervek különböző szintjeinek munkáját, és eljárni az azzal kapcsolatos esetleges panaszok ügyében. Panaszból pedig, tette hozzá, egyre több van.
– A bejelentések száma évről évre növekszik, s az idén eddig már több mint kétszáz érkezett be. Téves lenne viszont e számadat alapján olyan következtetést levonni, hogy folyamatosan romlik a helyzet a kisebbségi jogok betartása terén, hiszen ezeknek a panaszoknak egy része megalapozatlan, másoknak a kezelése pedig eleve nem az ombudsman hatáskörébe tartozik. A legnagyobb számú indokolt panasz a hivatalos nyelv- és íráshasználat megsértése kapcsán érkezik, ami arra enged következtetni, hogy gondok vannak az egyébként igen jónak nevezhető törvény alkalmazásával – fejtette ki Ćorić.
Arról is beszámolt, hogy gondok merülnek még fel a különböző hivatalokban a formanyomtatványokkal is. A törvényes rendelkezések megfelelő alkalmazásának egyik problémájaként a törvénykiegészítések hiányát jelölte meg, melyeknek rendezniük kellene a kérdéses, esetleg többféle értelmezést lehetővé tevő területeket. Ćorić közölte, hogy az ombudsman kisebbségügyi irodájának rendkívül jó kapcsolatai vannak a nemzeti közösségek nemzeti tanácsaival. Aláhúzta, hogy végrehajtó hatalommal nem rendelkeznek, de minden egyes esetben ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozólag, hogy miként lehet kiküszöbölni a megejtett hibát.
– Jelenleg ezeknek az ajánlásoknak a harminc-negyven százalékát hajtják végre, ami ismét csak a törvények alkalmazásában észlelhető hiányosságokra utal, továbbá arra, hogy ilyen körülmények között még nem beszélhetünk valódi jogállamiságról – fogalmazott az osztályvezető.
Milovan Batak, az esélyegyenlőségi biztos helyettese fontosnak tartotta kiemelni, mi az, ami a megannyi hasonlóság mellett megkülönbözteti ezt az intézményt az ombudsmantól. Elmondta, hogy az iroda kizárólag a diszkrimináció témakörével foglalkozik: feladata egyrészt annak a megelőzésén dolgozni, másrészt pedig véleményt formálni a beérkező panaszokkal kapcsolatban. A beadványoknak, mint közölte, két elemmel mindenképp rendelkezniük kell: tartalmazniuk kell a diszkriminációnak vélt helyzetek leírását és az azt benyújtó személy aláírását is ahhoz, hogy el tudjanak járni az ügyben. Az intézmény megalakulása óta mintegy 900 beadvány érkezett, s ezek legnagyobb részét – közel húsz százalékát – a nemzeti hovatartozás alapján átélt sérelmek képezték.
– Tudni kell, hogy az efféle diszkriminációs esetek bizonyos száma nem szándékos megkülönböztetés alapján történik. Előfordul sokszor, hogy akár jóhiszeműségből diszkriminálják a polgárok bizonyos csoportját. A nemzeti alapú megkülönböztetés a leginkább a romákat, majd a bosnyákokat érinti a panaszok száma alapján – ismertette.
Fontosnak ténynek nevezte, hogy az esélyegyenlőségi biztos munkája kiterjed a magánvállalatokra is. Az iroda pert is indíthat, amennyiben megalapozottnak bizonyul a polgár panasza, s különösen lényegesnek nevezte az efféle eljárásokat követően születő precedenst jelentő bírósági ítéleteket, melyekre hivatkozva a későbbiekben megakadályozhatóvá válik mindenütt az adott diszkrimináció újbóli elkövetése.
A tanácskozáson feltett kérdésekre válaszolva az előadók pozitív végkifejlettel záruló történetként említették annak a belgrádi születésű magyar nőnek az esetét, akinek a felmenői is szerbül és szerb írásmód szerint vezették nevüket, neki pedig bírósági szakértők munkáját is bekapcsolva, végül sikerült elérnie, hogy magyarul szerepeljen a neve a személyi igazolványban. Batak ugyanakkor negatív példaként tért ki a Belgrád területén évente végzett felmérések eredményeire, melyek évről évre kevesebb toleranciáról tanúskodnak. A más nemzetiségű kormányfő személyére utaló kérdésre adott válaszokat emelte ki. Mint mondta, míg a válaszadók a nemzetiségek többségénél adnak valamilyen sztereotip magyarázatot arra, miért nem látnának szívesen egy ilyen nemzetiségű miniszterelnököt, a magyarok esetében a legtöbb elutasító felelet egyszerűen így hangzik: azért, mert magyar.
Nebojša Marjanović, a VMSZ helyi szervezetének elnöke a tanácskozáson elmondta, hogy a nyári szünetet követően mostantól ismét rendszeressé válnak majd a párt belgrádi székhelyén megtartott péntek délutáni fórumok.
