(Fotó: Tanjug)
Az állam pénzügyeit érintő jogszabályokról, így a költségvetés módosítását előirányzó javaslatról indítottak vitát kedden a parlamentben. Napirenden szerepelnek az áruforgalmi adó kétszázalékos növeléséről, valamint 138 illetéknek és hét állami ügynökségnek a megszüntetéséről szóló kormányjavaslatok is. A kilencedik rendkívüli ülés összehívását 123 képviselő kezdeményezte, a napirenden 36 pont szerepel. A tervezettekkel ellentétben mégsem esik majd szó a Szerbiai Nemzeti Bank tanácsának megválasztásáról, mert ebben a kérdésben egyelőre nem hozott döntést a képviselőház pénzügyi bizottsága. Az említett témákat érintő vita minden bizonnyal eltart majd néhány napig, Nebojša Stefanović házelnök számításai szerint pénteken vagy hétfőn kerülhet sor a szavazásra.
A házelnök egyik keddi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a pénzügyeket érintő jogszabályokról szóló vita kiváló alkalmat nyújt arra, hogy a képviselők elmondják, szerintük milyen anyagi helyzetben van az ország. Mint mondta, nem kapott hivatalos felkérést a Liberális Demokrata Párttól egy, az állam gazdasági helyzetével foglalkozó rendkívüli parlamenti ülés összehívására, de mint megismételte, véleménye szerint a következő napok megfelelőek lesznek ahhoz, hogy mindenki kifejtse a véleményét ezzel a témával kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a költségvetés módosítási javaslatának mielőbb parlamenti eljárásba kellett kerülnie, hiszen az állam a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások és számos pénzügyi reform előtt áll.
A szerb kormány által szeptember 10-én elfogadott változtatás értelmében az állam az idén 203,6 milliárd dináros hiánnyal zárja majd az évet. Ez a bruttó hazai termék 6,2 százalékát teszi ki. A költségvetés módosítása miatt 829,6 milliárd dinárt tesznek ki az idei bevételek, ebből 700,6 milliárd származik az adókból, ami a bevételek 84,5 százalékát jelenti. A támogatások 1,6 milliárd dinárosak, ami a bevételek 0,2 százalékát teszi ki. A módosítás révén az adóból származó bevételek 3,3 százalékkal lettek nagyobbak, az adóbevételeket nem tartalmazó hozadék ugyanakkor 16,5 százalékkal csökkent. Az állam kiadásai az idén 1 033,2 milliárd dinárt tesznek ki.
Nebojša Stefanović szerint a polgárok számára most az a legfontosabb, hogy a parlament meg fogja szavazni számos illeték eltörlését, emellett olyan ügynökségek szűnnek majd meg, amelyek főként a pártkáderek foglalkoztatására szolgáltak. A képviselőház ezzel is azt kívánja üzenni a polgároknak, hogy az eddigiektől eltérő módon akarja vezetni az országot, s ugyanerről tanúskodnak a kormány döntései is. Sokkal nagyobb figyelmet kapnak majd az egyszerű polgárok érdekei, s kevesebbet a politikai elit és a párttagok érdekei – tette hozzá Stefanović. Megállapította, hogy ilyen módon teljesítik a választási kampány során elhangzott ígéreteiket a hatalmon lévő politikusok.
ELKERÜLHETETLEN VOLT AZ ÁFANÖVELÉS
A parlament megvitatja majd a közszféra legmagasabb béreit korlátozó javaslatot is, továbbá a költségvetési rendszer átalakításáról, a nyugdíjbiztosításról, a köztársasági adminisztrációs illetékekről, az adókezelésről, a jövedéki adókról (akcízákról), a pénztárgépekről, a helyi önkormányzatok finanszírozásáról és a bérekre kirótt illetékekről szóló törvények módosítási indítványait is.
A kormány által szorgalmazott intézkedéseket bemutatva Mlađan Dinkić pénzügyminiszter elmondta, hogy a költségvetés módosításánál sokkal fontosabbak az azt kísérő törvények, melyek a jövőben megakadályozzák a közadósság további növekedését. A készülő 2013-as büdzsé még egy kisebb intézkedéscsomagot tartalmaz majd az ország pénzügyi helyzetének rendezése érdekében – tette hozzá. A tervek szerint csökkenteni fogják a kevésbé lényeges támogatásokra fordított összeget és a minisztériumok kiadásait is. Dinkić elkerülhetetlen lépésnek nevezte az áfa növelését. A jövő évi költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3,5 százalékát, s ennek az aránynak a következő években folyamatosan csökkennie kell.
Dragoljub Mićunović, a Demokrata Párt frakcióvezetője még kedden bejelentette, hogy pártja nem fogja támogatni a kormány által előterjesztett javaslatokat, s bírálta a vezetést amiatt, hogy túl későn juttatta el a napirendi pontokat tartalmazó dokumentumot az ellenzékhez, ezzel is rövidítve azt az időt, ami a pártok rendelkezésére áll az ülésekre való felkészüléshez. A költségvetés módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy mivel az növeli a bevételeket és a kiadásokat is, az eredmény ugyanaz marad: deficit. A polgárok legnagyobb gondja az infláció – állapította meg Mićunović.
A kormány javaslatait legélesebben bíráló Liberális Demokrata Párt szóvivője közölte, hogy nem támogatják a költségvetés módosítását és az áfa növelését előirányzó javaslatokat. Bojan Đurić, a párt képviselője ugyanakkor kijelentette, hogy az LDP meg fogja szavazni az illetékek megszüntetését előirányzó indítványokat.
(MAJDNEM) HÉT SZÁZALÉK
A költségvetési rendszer átalakításáról szóló kormányjavaslattal veszélybe került a Vajdaságot megillető hétszázalékos rész kiszámíthatósága – mondta el a Magyar Szónak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője.
– A költségvetés ellen fogunk szavazni, hiszen leszámítva azt, hogy a mezőgazdaságnak több pénz jut majd, más pozitívumot nem igen lehet találni benne. Nem a büdzsé módosítása a legnagyobb probléma, hiszen az csupán további három hónapig lesz érvényben, hanem a költségvetési rendszer átalakítására vonatkozó javaslat, melyre egy módosítási indítványt is benyújtottunk. Ez a javaslat ugyanis ellehetetleníti annak kiszámítását, hogy mekkora összeget jelent ténylegesen a Vajdaságot megillető hét százalék. Az indítványunk lényege az, hogy ennek a hét százaléknak a kiszámítási módszere maradjon a régi. Ha elutasítják, akkor a jövőben a mindenkori pénzügyminiszter kénye-kedve szerint tervezik majd be az államkasszába a vajdasági pénzeket – húzta alá Pásztor.
Mint pontosította, a költségvetési rendszer átalakításával terminológiailag és gyakorlatilag is megkülönböztetnék egymástól a költségeket, az úgynevezett ráfordításokat és az államadósság miatti tartozásokat. A módosítási javaslat azt irányozza elő, hogy a Vajdaságnak járó hét százalékot a ráfordításokra szánt adóbevételek alapján számolják ki, vagyis a költségvetés egyik olyan eleme alapján, amely ellentétben áll az alkotmánnyal, mely a költségvetés egészének hét százalékát határozza meg kifizetendő összegét.
