A demokrácia elméleti és gyakorlati problémái című projektum keretében ma érdekesnek ígérkező tanácskozásra kerül sor az adai könyvtárban a Széchenyi István Stratégiakutató Társaság, a Szarvas Gábor Könyvtár és a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület szervezésében. Az est keretében mutatják be Hódi Sándor legújabb könyvét is, amely a politikai vezetők személyiségével kapcsolatos kérdésekre keresi a választ.
A pszichológus szerzőtől, a rendezvény egyik szervezőjétől elsőként azt kérdeztük, hogy mi a célja a tanácskozásnak, és mi adta az ötletet a téma fölvetéséhez.
– Napjaink legelkoptatottabb politikai frázisa a demokrácia. A rá való hivatkozás olyan, amilyen a középkorban a Szentírásra történő utalás volt: véget vet minden vitának. A megfellebbezhetetlen igazságot jelenti, a végső politikai argumentumot, erkölcsi normát és irányadó magatartást. A szó lakatot tesz mások szájára, akkor is, ha annak használója nincs is tisztában a fogalommal.
Emlékszünk rá, hogy a rendszerváltás előtt a politikusok orrvérzésig sulykolták belénk, hogy a szocializmus a társadalmi-gazdasági fejlődés legmagasabb rendű formája, amely átvezet bennünket a kommunizmusba, az emberi együttélés legmagasabb minőségű változatába. Aztán ebből a szárnyalásból visszazuhantunk a meghaladottnak mondott tőkés kapitalizmus legvisszataszítóbb formájába.
Tudatos megtévesztésről volt szó, vagy tényleg elhitték ők maguk is – meg mi is persze, mert ezt tanították az iskolában?
– Ahogy vesszük. Mindenki mást értett e szavak alatt. Így vagyunk ma a demokráciával. A szó mágikus erejében való hit fontosabb és erősebb az érveknél. A politikusok a demokráciát, mint a társadalmi berendezkedés legmagasabb formáját, folyamatosan igyekeznek a köztudatban tartani, hangoztatva, hogy ennél aztán jobbat nem sikerült még kitalálni. Aki ellent mer mondani, az magára vessen, egy nagy és kérlelhetetlen hatalommal fog újat húzni.
Mit jelent a gyakorlatban a demokrácia?
– Sok mindent jelent, a fogalom körüli zavar óriási. Jelentheti a társadalmi egyenlőséget, a személyi szabadságjogokat, a parlamentarizmust, a jólétet, a haladást, a jogállamiságot, de jelentheti a társadalmi szolidaritás hiányát, a közösségek atomizálódását, az értékek és szerepek tisztázatlanságát, a jogállamiság hanyatlását, a politikai oligarchia uralmát, a lelketlen tömeget, a mindenhatónak kikiáltott liberalizált áru-, tőke- és munkaerő-piacot, a teljesen szabadjára engedett, országokat és népeket rabigába döntő pénzpiacot, az elviselhetetlen életkörülményeket. Mindent.
Az elmúlt húsz évben minden a demokratikus átalakulás jegyében történt. A csúfosan megbukott programokban, politikai érvelésekben, a tettek indokaiban egyetlen bűvös szó uralt mindent – a demokrácia. A legcsalárdabb manipulációk igazolását szolgálta és szolgálja ma is.
A népek rendszerint akkor jutnak nagy bajba, ha a fogalmak tisztázatlansága miatt nem érzékelik, hogy bajban vannak, ha valamiben vakon hinni kell, és nem szabad róla gondolkodni, beszélni. A tanácskozással, tapasztalataink megosztásával, a fogalom tisztázásához szeretnénk hozzájárulni.
A program szerint a rendezvényen bemutatásra kerül az Ön könyve is, amely a nyár elején jelent meg Miért hazudnak a politikusok? címen.
– A politikai vezetők személyisége és a társadalmi környezetük sajátossága régóta érdekli a pszichológiát. Van-e a politikusoknak valamilyen sajátos pszichológiai jellemzőjük? Beszélhetünk-e politikai alkatról? Ha igen, miről ismerni fel a vérbeli politikusokat? Igaz-e, hogy a politikusok többet hazudnak, mint mások? Ezekkel, és más hasonló kérdésekkel foglalkozik a könyv első fejezete, amely a Hitel irodalmi, művészeti és társadalmi folyóirat 2007. augusztusi számában jelent meg először. A könyv második része (A demokrácia színe és visszája) a demokrácia ezer sebből vérző kérdéskörét járja körül, rámutatva azokra a kiábrándító történelmi tapasztalatokra és a mindennapi életben folyamatosan jelen levő visszaélésekre, amelyek átalakuló térségünkben a demokrácia hitelvesztéséhez vezettek, és vesztünkre állandósítják a ránk jellemző demokráciadeficitet. Ez a tanulmány az Aracs folyóirat 2012/2. számában jelent meg először.
A könyv a Stratégiai füzetek sorozat 7. kiadványaként jelent meg a Széchenyi Stratégiakutató Társaság gondozásában. A 133 oldalas, igényesen szerkesztett, fűzött, kemény kötésű kiadvány Újvidéken készült a Magyar Szó nyomdájában. A könyv a bemutató alkalmából kedvezményes áron, 400 dinárért vásárolható meg a rendezvény színhelyén. |
