(Fotó: Tanjug)
A szerdai ülés első felét az Oliver Dulić volt környezetvédelmi tárcavezető (Demokrata Párt) és Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter (Szerbiai Egyesült Régiók) közötti éles vita határozta meg. Dinkić ismét azzal vádolta meg Dulićot, hogy az ellenőrzése alatt álló Környezetvédelmi Alap javainak nyolcvan százalékát pártkampány-célokra használta fel, ezt Dulić visszautasította, s azt mondta, a médiában ellene vezetett hadjáratnak képezi a részét ez az állítás is.
– Egy olyan hisztériakeltés részesei vagyunk, melyben a jelenlegi vezetés bűnözőnek szeretné beállítani az előző hatalom minden egyes tagját – állapította meg a DP képviselője.
Ha valóban történtek visszaélések az alapnál, akkor azt bizonyítsák be, tette hozzá, s hallatlannak nevezte, hogy így vádaskodjon valaki anélkül, hogy betekintése lenne a dolgokba. Dinkić válaszként arra a kérdésre várt magyarázatot Dulićtól, hogy miért költött el az állam 1,1 milliárd dinárt az alap pénzéből 140 tonna használt akkumulátor és 13 tonna használt gumiabroncs behozatalára. A miniszter állítása szerint az állam ekkora összeggel támogatta a felszerelés importőreit, akik azután a saját telkeiken raktározták el az árut. Hozzátette, hogy Szabadkán is van egy ilyen telep. Reakciójában Dulić a szabadkai helyszín pontos megnevezését kérte, s azt, hogy a „fodrászszalonban halott információkat” vizsgálja ki behatóbban, az állam ugyanis nem szállított be semmit, mert nem foglalkozik ilyesmivel.
Dulić elmondta, hogy a gumiabroncsok és akkumulátorok újrafelhasználásába ölt pénzzel serkentették az iparágat. Hozzátette azonban, hogy egyik újrafelhasználással foglalkozó központhoz sincs köze, Szerbiában több ilyen telep is van, de Szabadkán egy sem található. Úgy fogalmazott: ha már a kormány úgy döntött, megszünteti a Környezetvédelmi Alapot, azt személyének és az alapnak a démonizálása nélkül is megtehette volna.
Válaszában Dinkić közölte, az alapot azért szüntetik meg, hogy a jövőben senki se élhessen vissza annak kasszájával úgy, ahogyan azt Dulić tette. A vitába Vladimir Ilić, a SZER frakcióvezetője is bekapcsolódott, és kijelentette, hogy nemrégiben még Dulić vett részt a Dinkić ellen szóló médiahíresztelések gyártásában, s most igazán együtt érez a volt miniszterrel, hiszen egycsapásra ő vált célponttá. Oliver Dulić végül úgy értékelte, hogy a kormány nagy hibát követ el a környezetvédelemmel foglalkozó ügynökségek megszüntetésével.
A kormánynak a különféle illetékek eltörlését előirányzó javaslatával kapcsolatban Ranka Savić, a szabad és független szakszervezetek szövetségének elnöke, a Liberális Demokrata Párt képviselője elmondta,: annak egyedüli haszna az, hogy most már pontosan tudni lehet, mennyi mindent kellett a vállalkozóknak a múltban fizetniük. Arra tett javaslatot Dinkićnek, hogy küldje haza az állami adminisztrációban foglalkoztatott felesleges munkaerőt, fizessen nekik az állam csökkentett béreket, ahogyan az a smederevói acélgyár esetében történt. Dinkić erre azt válaszolta, hogy az állam nem rendelkezik megfelelő költségvetési statisztikával, s így senki sem szavatolhatná, hogy a végkielégítésben részesült dolgozók nem állnának ismét munkába a pénz felvételét követően.
A gazdasági és pénzügyminiszter az illetékek eddigi legnagyobb mértékű eltörlésének nevezte a mostanit, melynek köszönhetően tízmilliárd dinárt takaríthatnak meg a polgárok és a vállalatok. Összesen 12 önkormányzati és 121 köztársasági illeték eltörlését javasolta a kormány.
„ROSSZAK AZ INTÉZKEDÉSEK”
A megvitatásra váró kormányjavaslatok között van a költségvetés módosításáról szóló is, melynek értelmében az állam az idén 203,6 milliárd dináros hiánnyal zárja majd az évet. Ez a bruttó hazai termék 6,2 százalékát teszi ki. A költségvetés módosításával 829,6 milliárd dinárt ölelnek fel az idei bevételek, a kiadások pedig 1 033,2 milliárd dinárt.
Mirko Cvetković, az előző kormány vezetője és pénzügyminisztere úgy vélekedett, hogy a költségvetés módosítása az infláció növekedését fogja kiváltani, mivel jelentős mértékben növelték a kiadásokat. Az áfa növelése csökkenteni fogja a polgárok vásárlóerejét és a béreket. Szerinte a módosítás semmilyen fordulatot sem jelent az állam pénzügyi politikájában, éppen ellenkezőleg, teljesen rossz intézkedéseket hoz majd. Növekedni fog a költségvetési hiány és azzal együtt a közadósság is – fogalmazott Cvetković.
A Liberális Demokrata Párt képviselői úgy vélik, hogy a költségvetés módosítása nem javít majd a dolgozók helyzetén, s nem szavatolja a munkahelyteremtés feltételeit. A párt szerint újabb elbocsátásokkal lehet számolni a közeljövőben.
HÚSZMILLIÁRDOS VAJDASÁGI MÍNUSZ
A kormány javaslatát a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői sem fogják megszavazni.
– A költségvetés módosítása növeli a hiány nagyságát. Az elsődleges terv szerint a deficit 152 milliárd dinárt tett volna ki, de ez az összeg most már 203 milliárdra duzzadt. Pozitívan értékelünk ugyanakkor néhány lépést a büdzsé bevételét és kiadásait fokozó intézkedések közül. A jövedelmi rész esetében jelentős bevételnövekedést eredményez majd az áfa kétszázalékos növelése, továbbá egyes jövedéki adók emelése. Ez a csomag tehát voltaképp az adórendszer megváltoztatásával jött létre. A kiadási oldalon is vannak változások, melyek növelik ugyan a deficitet, mégis megtakarítást jelentenek, mert nagyobbak is lehetnének. A közszféra béreinek és a nyugdíjaknak az emelése tartozik ide. Pozitívnak tartjuk a közszféra bérnövekedésének a limitálását, és egyes ügynökségeknek a megszüntetését – reméljük, nem csupán az ügynökségek, hanem maguk a programok is megszűnnek a jövőben, még ha be is kell fejezni a már elindítottakat – ismertette a VMSZ álláspontját Pék Zoltán, a párt képviselője.
Két intézkedés nagyban növeli az államkassza hiányát: a gazdaságot és a mezőgazdaságot megillető szubvenciók, s ez utóbbi mellett kiáll a VMSZ. A Fiatra fordított összeget kilencmilliárd dinárral növelte a kormány, s erre rá fogunk kérdezni a parlamentben, közölte a honatya.
– A Vajdaságot megillető hét százalék az idén is teljesülni látszik, az összeget minden évben kijelölik, annak struktúrája azonban már nem megfelelő: kilencven százaléka átutalási eszközökből áll, s nagyon kevés a tartományi nagyberuházásokra fordítandó pénz, melynek az alkotmány szerint a hét százalék háromhetedét kellene képeznie. A költségvetésből kiviláglik, hogy a 24 milliárd dinár helyett erre csupán több mint négymilliárd jut. Ez majdnem húszmilliárddal kevesebb – hangsúlyozta.
Pék Zoltán elmondta, az illetékes minisztert meg fogja kérdezni, mi lett az újvidéki Klinikai Központra korábban betervezett kétmilliárd dinárral, melyből csak félmilliárd érkezett meg, mi lett az öntözőrendszerekre szánt 5,2 milliárd dinárral, melyből csak hárommilliárdot kapott meg Vajdaság, s mi lett a Szerbiai Fejlesztési Alapnak átutalt pénzekkel, melyből Vajdaságnak 500 millió járt volna az építőipar megsegítésére.
– A költségvetés a hiány növekedése miatt rossz képet fest a leendő befektetőknek és a Nemzetközi Valutaalapnak, noha azzal az állam tárgyalásokat tervez. Mindemellett nem viszonyul megfelelően a vajdasági eszközökhöz, így nem támogathatjuk az elfogadását – állapította meg a VMSZ képviselője.
