(Fotó: Molnár Edvárd)
Két százalékponttal húsz százalékra növekedett október elsején az általános forgalmi adó, az állam növelte az üzemanyagra és a dohányárura kirótt jövedéki adót is. A dízelüzemanyag esetében ez 5, a folyékony gázolaj esetében pedig 12 dináros áremelkedést jelent. A cigaretta dobozonként 20 dinárral kerül hétfő óta többe. Az alapvető élelmiszer-ipari cikkekre továbbra is nyolcszázalékos adót számol el az állam. Ennek ellenére a tej és a tejtermékek ára 2–4 százalékkal, a hús 3, a cukor 5, az étolaj 9–16, az üdítők 4–5, a tisztálkodási- és tisztítószerek 1,5–5 százalékkal drágultak meg. Belgrádban megdrágult a városi közlekedés és a fűtés is: az előbbi 20, az utóbbi 18,5 százalékkal kerül többe a fővárosban.
Goran Nikolić közgazdász szerint az áfa növelése miatt 0,9 százalékkal növekednek majd átlagban az árak. Véleménye szerint az áfa emelésével nem lehet megmagyarázni az élelmiszer drágulását, s nem kell összekeverni egymással a szárazság miatti árnövekedést az áfanövelés okozta drágulással. Milica Bisić, a gazdasági- és pénzügyminisztérium adótanácsadója szerint viszont elsősorban a gyártókon múlik, hogy mi mennyivel drágul meg, mert nekik kell eldönteniük, hogy a vásárlókra hárítják-e a megnövekedett kiadásaikat vagy sem. A Novosti lapnak nyilatkozva elmondta, hogy ezt a döntést néhány fontos adat megvizsgálása alapján hozhatják meg. Figyelembe kell venniük a piacon létező konkurenciát és a polgárok vásárlóerejét is. Mint mondta, egyesek bizonyára a kiadások egészének megtérítését a vásárlókra hagyják majd, mások más taktikát választanak.
EGY SZÁZALÉKKAL DRÁGÍTANAK
A köztársasági Pénzügyi Tanácsnál kiszámolták, hogy mekkora terhet jelent a háztartásoknak az adó növekedése. Arra az eredményre jutottak, hogy a szerbiai családoknak átlagban 0,89 százalékkal növekszenek a kiadásaik. Nikola Altiparmakov, a tanács tagja szerint a leggazdagabbak kiadásai növekszenek majd a leginkább, egy százalékkal, s a legszegényebb háztartások kiadásait határozza meg a legkisebb mértékben az áfanövelés, 0,74 százalékkal költenek majd többet. Ezt azzal magyarázza, hogy a lakosság szegényebb rétegei szinte kizárólag az alapvető élelmiszercikkekre költik a pénzt, melyek esetében továbbra is a nyolcszázalékos áfa marad érvényben. Ezek közé a termékek közé tartozik a kenyér és más sütőipari termékek, a tej és tejtermékek, a tojás, a liszt, a cukor, az étolaj, a hús, a gyümölcs- és a zöldségfélék. Nyolcszázalékos az áfa a kommunális szolgáltatások, a gyógyszerek, a műtrágya, a tűzifa, a földgáz, a számítógépes felszerelések, könyvek, napilapok és a szállodai szolgáltatások esetében is.
A gyáraktól érkező első információk arról tanúskodnak, hogy nem teljes egészében az árakon mutatkozik majd meg az áfaemelés – egy százalékkal drágítanak. Egyesek arra is emlékeztettek, hogy Horvátországban a 25 százalékos áfa ellenére sem lehetett beszélni nagyobb drágulásokról.
Jovan Krkobabić kormányalelnök szerint indokolatlan a beharangozott élelmiszer-drágulás, különösen az étolaj, a cukor és a liszt drágulása, hiszen olyan termékekről van szó, amelyekkel megfelelően ellátták az árutartalékokat is.
A MONOPÓLIUM KÖVETKEZMÉNYE
Goran Papović, az országos fogyasztóvédelmi szervezet (NOPS) elnöke is megalapozatlannak tartja a legfontosabb közfogyasztási cikkek drágulását, melynek, mint mondta, egyetlen gazdasági oka sincs. Azon a véleményen van, hogy az árnövekedések mögött a gyártók és forgalmazók monopolhelyzettel való visszaélése áll. A Beta hírügynökségnek nyilatkozva Papović közölte, hogy az állam már évek óta ígérgeti a monopóliumból eredő visszaélések megfékezését, mind a mai napig mégsem tett semmit ennek érdekében.
A NOPS szorgalmazza, hogy az állam törölje el az alapvető fogyasztási cikkek behozatalára kirótt vámilletékeket, továbbá segítse az úgynevezett hard diszkontok (mint amilyenek a Lidl, az Aldi vagy a Penny) létesítését Szerbiában. A helyi önkormányzatokat arra szólította fel, hogy biztosítsanak megfelelő telket az efféle bevásárlóhelyek felépítéséhez. A szervezet szerint ezzel javítani lehetne a fogyasztók helyzetén.
Október elsején egyébként nemcsak áremelkedések történtek, az állam a kis- és középvállalkozásokat érintő 138 illetéket is eltörölt, s ez évi 200 ezer dináros megtakarítást fog jelenteni a cégeknek a gazdasági- és pénzügyminisztérium számításai szerint.
