Az állami közszolgálati csatorna serényen reklámozza a szerb kormány új rendelkezéseit, melyeknek köszönhetően – az állítottak alapján – sokkal jobb helyzetbe kerülnek az állam pénzügyei, és sokkal kedvezőbb feltételek mellett üzletelhetnek ezentúl a vállalkozók is. A reklámban kitérnek annak a százharmincnyolc illetéknek az eltörlésére, amelyet nemrégiben fogadott el a parlament, s igazságosabb adópolitikát harangoznak be, amely szerint a kis- és középvállalkozások januártól akkor fizetik az áruforgalmi adót, ha már megfizettették az eladott árut is.
Bizonyára nem a véletlen művének számított, hogy október elsején a kormány reklámját igen gyakran lehetett látni. Ezen a napon lépett ugyanis életbe az áruforgalmi adó két százalékpontos növeléséről szóló rendelet, s ezen a napon drágult meg számos árucikk is. A kormány jól tudja, hogy rövid távon ezeknek a negatív fejleményeknek sokkal nagyobb hatásuk lesz a közvéleményre, mint azoknak a hosszú távú sikerrel számító rendelkezéseknek, melyeket úgyszintén elfogadott a kormánytöbbség. Ezért kell hát ez utóbbiakat az előzőeknél hangsúlyosabbá tenni, igazságos és sikeres pénzpolitikáról beszélve szebb jövőképet vetíteni az egyszerű polgár elé.
Persze vitathatatlan, hogy ebben a pillanatban még a világ legjobb marketingcégének kormányt dicsérő alkotása sem lenne elég ahhoz, hogy felvidítsa a polgárt akkor, amikor valamelyik üzletbe betérve ki kell számolnia, mi az, amit még megvehet, és mi az a legújabb dolog, amiről le kell mondania. Ismeretes, hogy a hazai átlagpolgár fizetésének a legnagyobb részét már eddig is az élelmiszer megvásárlására kellett hogy fordítsa, így semmiképp sem jó hír az, hogy elsején, a többi között, az élelmiszer is megdrágult – a hús, a tejtermékek, a cukor és az étolaj ára is emelkedett. A fűtés, az üzemanyag, a tisztálkodási cikkek és a tisztítószerek is a dráguló árucikkek listájára kerültek. Az üzemanyag drágulásáért elsősorban a jövedéki adó emelése a felelős, ahogyan a cigaretta esetében is: dobozonként húsz dinárral kerül majd többe ez az élvezeti cikk. A felsoroltak mellett az áfa emelésének következtében természetszerűleg megdrágult minden olyan más fogyasztási cikk is, amelyre az eddig kivetett adó tizennyolc százalékot tett ki.
S amíg a statisztikával foglalkozók azon vitatkoznak, hogy a fogyasztói kosárra egy szerbiai családnak „csak” 55 ezer dinárt kell-e elköltenie, vagy annak duplájára lenne szüksége, a szerbiai családok többségének már régen mindegy mit mond a statisztika, vagy hogy melyik adat a helyes, arról ugyanis, hogy a kosárban szereplő valamennyi árucikket megvegyék, csak álmodhatnak.
Egyik elemző jelentette ki a Kamatica pénzügyi hírportál honlapján csak „drágulási cunaminak” nevezett október elseji változások kapcsán, hogy „az életszínvonal csökkenése Szerbiában egyáltalán nem számít újdonságnak”. Most valóban csupán arról van szó, hogy egy újabb lépcsőfokkal kerültünk közelebb a mélyhez. A bérek maradnak a jelenlegi szinten, ami „cunami” nélkül is romlást jelentene – példaként elég annyi is, hogy az idén január 11-én még 103 dinárt kellett adnunk egy euróért, mostanában tíz-tizenöt dinárral többet adunk érte – attól függően, hogy a nemzeti bank mennyire igyekszik megfékezni a gátlástalanul zuhanó hazai pénznemet. Így aztán, idő közben, egyre többet kezdtünk fizetni a külföldi valutához kötött hiteleinkért, néztük a valutaárfolyamok miatti áremelkedéseket, hogy most végső meglepetésként átélhessünk egy az eddigieknél jóval átfogóbb, s ezzel együtt kínosabb drágulási hullámot is.
Nem nehéz megjósolni, hogy a polgárok vásárlóereje tovább fog csökkenni, aggasztó, hogy ez magával vonhatja a szinte nem létező termelés visszaesését is, s hogy azoknak a vállalatoknak, melyek ezentúl csak az eladott áru megfizettetését követően kell kifizetniük az adót, egyre kevesebb adót kell majd átutalniuk az állam számlájára.
Abban is biztosak lehetünk, hogy a drágulások ezzel még nem értek véget, elég egy kisebb ingadozás bármelyik termék világpiacán, vagy egy árfolyamesés a valutapiacon, s a szolgáltatók, vállalatok máris felfelé kerekítenek. Nem marad más, minthogy hátradőljünk a fotelben, s a megdrágult kábeltelevíziós előfizetés előnyeit kihasználva, nézzük a reklámokat, közöttük azt is, amelyik a kormány nevében üzeni minden aggódó szerb állampolgárnak: nyugi...
