A B92 Insajder (Bennfentes) című tényfeltáró műsorának újságírói voltaképp azt bizonyították be a legújabb, Hazafias rablás című sorozatban, ami egy ideje a polgárok nagy része számára már világos volt, vagy ha az nem is, gyanús mindenképp. Mint kiderült, nem egyedül arról van szó, hogy a Szerbiából Koszovóba juttatott pénz nem a megfelelő kezekben köt ki, hanem arról is, hogy bőven akadnak olyanok, akik kamatoztatják a két ország közötti határvonal ellenőrzését – pontosabban ellenőrizetlenségét – meghatározó rendezetlen helyzetet. A műsor legutóbbi epizódjában pontosan erről volt szó: hogyan jut át csempészett áru minden gond nélkül az „alternatívnak” nevezett útvonalakon Koszovóba, s ha kell, hogyan jut akár vissza is.
Az egyik bevett gyakorlat az, hogy a Rudnica–Jarinje határátkelőnél az árut szállító teherautók áthaladnak a szerbiai határellenőrző ponton, ahol megkapják a megfelelő dokumentumokat is a szerbiai hatóságoktól arról, hogy az árut Koszovóba szállítják. Ezt követően viszont ahelyett, hogy az EULEX által ellenőrzött átkelőre sietnének, ahonnan Merdare felé irányítanák azokat tovább az áru ellenőrzése végett, letérnek a főútról és már a szerb határátkelőnél konvojt alkotva visszafordulnak, voltaképp visszatérnek Szerbiába, hogy az úgynevezett alternatív útvonalakon lépjenek be Koszovóba. A furcsa határátlépést a hazai rendőrség a prishtinai határőrök jelenlétének bojkottjával magyarázza, s mint mondják, a rendőrség e konvojokat elkíséri az alternatív, azaz illegális átkelőkig, hogy biztosak legyenek benne, az árut nem viszik vissza Közép-Szerbiába. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha valamelyik kamion mégis visszatér, vagy ellenőrzés nélkül jut be a tartományba, az illetékes annyit válaszolt: mindent el kell követni ennek megakadályozása érdekében.
A rejtett kamerák azonban pontosabb választ adtak az újságírói kérdésre: egy kőolajat szállító teherautó minden további ellenőrzés nélkül át tudott jutni az egyébként hazai rendőri jelenlétet nem nélkülöző alternatív átkelőn. Ezt követően az áruszállítók hamarosan egy rögtönzött parkolóhoz érnek, ahol végbemegy a vámfizetést ilyen módon megkerült áruk szétosztása, kisebb teherautókba való átpakolása. Ez az árucsempészés „nagyban” zajlik, a portéka Dél-Koszovóba is eljut, értékesítik azt, s számos „üzletember” meggazdagodását eredményezi mind a mai napig.
A szóban forgó üzletemberek ügyesen élnek a kormány 2005-ben meghozott azon rendeletével is, mely szerint a Koszovóra szállított árura nem kell adózni, ezek esetében nem érvényes az áfa. Visszafelé jövet ugyanis ezek a kamionok, ismét elkerülve a hivatalos procedúrákat, a Szerbiából adómentesen kiszállított árut itthon az adót is beszámítva adhatják el. Az Insajderben elmondottak szerint a határátkelőn szervezett KFOR-ellenes jarinjei lázadás egyik főszervezője, Zvonko Veselinović is ekképp vált tehetőssé az elmúlt évtized során.
Olyanok persze most is vannak, akik a világos tények ellenére is tagadnak mindent, s mint ahogyan minden rájuk nézve veszélyes bizonyítékot, ezt is összeesküvésnek, államellenes cselekménynek titulálnak. A sorozat epizódjai azonban arra derítettek fényt, hogy a legnagyobb patrióták, a koszovói függetlenség legádázabb ellenségei egészen másként gondolkodnak, amikor saját hasznukról van szó. Ilyen esetekben meg sem fordul a fejükben, hogy tartózkodjanak a hasonló beállítottságú koszovói albán partnerekkel való gyümölcsöző együttműködéstől.
