A 2011-re vonatkozó adatok szerint – többek között az alap tevékenységének köszönhetően is – a Szerbia és Magyarország közötti együttműködés eredményeképp összesen 69 projektumot hagytak jóvá 12,36 millió euró értékben. A Szerbia és Románia közötti együttműködés 45 sikeres, 30,1 millió euró összértékű projektumot eredményezett. Az alap pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 240 ezer dináros pozitív mérleggel zárta a tavalyi évet, tavalyelőtt 67 ezer dinárt tett ki az alap nyeresége.
A bizottsági ülésen Jovan Lazarov, a Szerb Haladó Párt képviselője átláthatatlannak nevezte az alap pénzügyi jelentését, kifogásolta továbbá, hogy annak tevékenysége szinte kizárólag Újvidékre korlátozódott, holott vajdasági intézményről van szó. Kérte, közöljék, hány foglalkoztatottja van Vajdaság brüsszeli irodájának, s mit terveznek azzal tenni az alkotmánybíróság döntését követően. Parázs vitát helyezett kilátásba a parlament mai ülésére a felvetett témák kapcsán. Bugarski azt válaszolta, hogy magának az irodának egy alkalmazottja sincs, az alap két dolgozója ingázik Brüsszel és Újvidék között, működése pedig teljesen összhangban van az alkotmánnyal, mely külképviseletek nyitását tiltotta meg, s akként a brüsszeli iroda egy percig sem működött. A Vajdasági Magyar Szövetségnek az a véleménye, hogy az iroda hidat képez Vajdaság, Szerbia és az Európai Unió között. Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője szerint sem külképviseletről, hanem az alap irodájáról van szó. Lapunknak elmondta, hogy amennyiben a gondokat szeretnék megoldani, úgy egy külön helyiséget kellene biztosítani az iroda számára, amely Szerbia külképviseletének épületében helyezkedik el, s látogatóinak hetekkel előbb be kell jelentkezniük biztonsági okokból. Ez nagymértékben nehezíti a lobbitevékenység folytatását – állapította meg Újhelyi.
