2024. november 25., hétfő

Szerbia górcső alatt

A hágai főügyész a törvényszékkel megvalósított együttműködésről, az Európai Bizottság az integrációs lépésekről készít jelentést – Brammertz és Füle Belgrádban
Serge Brammertz: Számos megválaszolatlan kérdésre kell még megtalálnunk a választ

Kétnapos látogatásra érkezett hétfőn Belgrádba Serge Brammertz, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze, hogy az állam legmagasabb rangú tisztségviselőivel és a biztonsági szolgálatok képviselőivel tárgyaljon Szerbia és Hága együttműködéséről, mindenekelőtt a háborús bűnökkel vádolt személyek segítői hálózatának felfedéséről.

Tárgyalni fog Ivica Dačić miniszterelnökkel, Aleksandar Vučić kormányfő-helyettessel, Rasim Ljaljićtyal, a hágai törvényszékkel való együttműködéssel foglalkozó nemzeti tanács vezetőjével, és Vladimir Vukčević háborús bűnökkel megbízott ügyésszel. Mint ismeretes, a törvényszékkel megvalósított együttműködésről szóló legújabb jelentését Brammertz november közepén adja majd át az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Látogatása kapcsán a főügyész a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozott. A koszovói–albániai szervkereskedelem ügyében megjelent védett tanú vallomásának nyilvánosságra hozásával kapcsolatban elmondta: meggyőződése, hogy a szerb ügyészségnek megvolt az oka arra, hogy engedélyezze a vallomás közlését. Megjegyezte ugyanakkor, hogy személy szerint számos jogi és professzionális okot tudna felsorolni egy efféle lépés megtevése ellen. A tanúvallomás hitelességével kapcsolatos kérdésre azt felelte, hogy mivel a hágai törvényszék ügyészsége nem vesz részt a kérdéses nyomozás folyamatában, nem tartja magát illetékesnek sem arra, hogy megerősítse a tanú hitelességét, sem pedig arra, hogy cáfolni próbálja azt. Mint közölte, a hágai ügyészségnek nincs mandátuma arra, hogy a 2004 utáni ügyekben nyomozzon, s nem rendelkezik ennek a feltételezett bűntettnek a bizonyítékaival sem. Közölte, hogy a szervkereskedelem nem szerepel belgrádi látogatásának a témái között.

A Ratko Mladić rejtőzködésének segítésével vádolt személyek elleni nyomozások és letartóztatások kapcsán Brammertz elmondta, hogy a törvényszék az eddigiekben semmilyen átfogó jelentést sem kapott a szerbiai hatóságoktól e hálózatnak a feltárása kapcsán, s erről mindenképp tárgyalni szándékozik a hazai ügyésszel.

– Úgy véljük, hogy még mindig nagy jelentőséggel bírna, ha betekintést nyernénk a letartóztatások késéseinek okaiba, s meggyőződhetnénk arról, hogyan kerülhette meg olyan sokáig az igazságszolgáltatást Mladić, Karadžić és Hadžić. Számos megválaszolatlan kérdésre kell még megtalálnunk a választ – nyilatkozta a főügyész.

A szökevények bújtatását segítő hálózat egyes tagjaival kötött korábbi vádalkukat kommentálva annyit közölt, hogy „tudomásul vette” azokat. Reményét fejezte ki, hogy ezek nem a hálózattal kapcsolatos igazság felderítetlenségét eredményezik majd, s aláhúzta, hogy mindenképp el kell ismernie az ügyészség függetlenségét az efféle döntések meghozásában.

Brammertz a legutóbbi, június 7-én tett jelentésében elégedetten nyilatkozott a törvényszék valamennyi volt jugoszláv állammal megvalósított együttműködéséről, mely, mint közölte, teljesen megfelel az elvárásoknak. E jelentést megelőzően, május 22-én és 23-án járt legutóbb Szerbiában, akkor Ljaljićtyal találkozott. Egyetértettek abban, hogy magas színvonalú együttműködés jött létre az együttműködéssel megbízott tanács és a törvényszék között a dokumentumokhoz és az archívumokhoz való hozzáférés tekintetében.

Rasim Ljaljić hétfői nyilatkozatában elvárásának adott hangot, hogy mégis beszélhet majd a főügyésszel a szervkereskedelem témájáról is.

– Mindenképp fel fogjuk vetni ezt a kérdést, nincs jogunk hallgatni annak a ténynek az ismeretében, mely szerint rémes bűntetteket követtek el. Végső soron a szervkereskedelem témáját maga a hágai törvényszék ügyészsége vetette fel akkor, amikor még Carla del Ponte állt annak élén – hangsúlyozta Ljaljić.

A szökevények rejtőzködését segítők hálózatával kapcsolatban elmondta, hogy annak felfedése Szerbia érdekeit szolgálja, a témáról biztosan beszélni fognak a hágai főügyésszel. Mint hozzátette, nem gondolja, hogy ez a kérdés bármiképp is befolyásolhatná az ország együttműködésének a megítélését.

Szerdán megérkezik Belgrádba Štefan Füle uniós bővítési biztos is. A látogatás az Európai Bizottság éves jelentését előzi meg, melyben Szerbia integrációs előrehaladását elemzik majd. Füle a következő lépésekről tárgyal most az államvezetés képviselőivel. A jelentéssel kapcsolatban Milica Delević, a képviselőház integrációs bizottságának vezetője azt mondta, szerinte abban értékelik majd a reformok végrehajtását, meghatározzák, min kellene változtatni, mely reformokat kellene felgyorsítani.

Mint ismeretes, a Belgrád és Prishtina közötti dialógus folytatása jelenti továbbra is az első számú uniós feltételt, a jelek szerint e párbeszéd folytatására az idén már mégsem lehet számítani.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás